NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai
Szerzői jogok euronews
Írta: Valérie GauriatEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A francia állam azóta fejlesztette az áldozatokat segítő mechanizmusát és hazai hírszerzőszolgálatainak számát megduplázta.

Több száz áldozat fog tanúskodni a bírósági eljárásban, amely a 2015. november 13-i párizsi terrortámadásokról szól. Az ő hangjuk járult hozzá, hogy tömeges támadások esetére segélyrendszereket hozzanak létre. A 130 ember életét követelő párizsi terrortámadásokról szóló bírósági tárgyalás szeptember 8-án kezdődött.

A 25 éves Estelle a Bataclan koncertteremben halt meg aznap este a támadásban. Édesanyja, Marie, Bretagne-ból jött, hogy részt vegyen a tárgyaláson. Októberben fog tanúskodni.

"Aznap el akarom majd mondani, mi történt november 13-án, de azt is, hogy mi történt utána. És az azután következő napokon, hónapokban, években. Mert ez megváltoztatta az életemet, és sok más ember életét is. És nem vagyunk túl ezeken a sebeken” - mondja Marie Bolzer. 

Miután lányuk barátja értesítette őket Marie haláláról, ő és férje azonnal Párizsba indultak. Csak több napon át tartó megerőltető kérdezősködés után hívták őket, hogy azonosítsák lányuk holttestét a Párizsi Kriminalisztikai Intézetben.

"A titkárnő leültetett bennünket, és kitöltetett velünk néhány papírt… Olyanokat kérdeztek, hogy: voltak-e már temetkezési vállalkozónál? A lányukat elhamvasztatják vagy eltemettetik? Kábultak voltunk, hiszen még azt sem tudtuk, ő tényleg ott van-e. Aztán volt öt percünk, hogy megnézzük a lányukat egy üvegtábla mögül. Ezután nem kerestek minket egy hétig. Majd felhívtak azzal, hogy lezárják a koporsót, és szállíttassuk el a testet. 

Öt család volt ott, mindannyiunkat délután két órára hívták oda, mindenkit ugyanarra az időpontra. Egy folyosón vártunk öt ravatalozó szoba előtt 100-150 emberrel együtt. Volt, aki a rossz terembe ment. Teljes volt a káosz. Az emberek kiabáltak és sírtak, volt, aki elájult.

És amikor beléptünk a szobába, azt mondták: 30 percük van. Ennyi volt, pontosan 30 perc, majd koporsóba tették. Aztán az összes koporsót sorban felrakták a kocsikra, és ennyi volt. Ezeket a dolgokat sosem felejtem el...”

A 2015-ös támadások áldozatainak sok megpróbáltatáson kellett keresztülmenniük. Volt, hogy a hatóságok rosszul azonosítottak áldozatokat, amely odavezetett, hogy néhány család olyan holttest mellett gyászolt, amely nem a hozzátartozójuké volt.

Hat évvel később újraformálták a terrortámadások áldozatait megillető segítségnyújtási mechanizmusokat az azonnali segítségnyújtástól a hosszú távú nyomonkövetésig. A Pitié-Salpétrière kórház tanult a múlt hibáiból.

Mathieu Raux koordinálta a több tucatnyi sebesült fogadását 2015. november 13-ának éjjelén. A kórház több módon is megerősítette felkészültségét a lehetséges jövőbeli tömeges támadások esetére: háborús orvoslásban és válságkezelésben nyújtott képzést a személyzetnek, új informatikai rendszert vezetett be, és az áldozatok azonosítására alkalmas egységet is alkalmaz.

"Arra jöttünk rá, hogy a kórházi szervezeten túl létezik jobb lehetőség is az áldozatok azonosítására, és a róluk gondoskodásra" - mondja Mathieu Raux, a Pitié-Salpétrière kórház aneszteziológiai és intenzív osztályának vezetője. "Nem annyira egészségügyi - hiszen abban elég tapasztalatunk van-, hanem inkább lelki támogatás szempontjából. Már jobban tudjuk, hogyan kell elkísérni az áldozatok hozzátartozóit, amikor rokonaiakat keresik, akár a kórházon belül, akár azon kívül. Azt is megtanultuk, hogyan támogassuk jobban a saját személyzetünket, hiszen ők is egyfajta traumát éltek át.”

Az irányelveket ezen a téren az Áldozatsegítő Delegáció koordinálja az Igazságügyi Minisztérium felügyeletével.

Arra törekednek, hogy jobbá tegyék az áldozatok és családjaik támogatását és hosszú távú követését, különösképp ami a lelki támogatást, a kártérítést és a munkába való visszatérést illeti. Új eszközöket is bevetettek a belügyminisztériumnak, a sürgősségi szolgálatoknak és kórházaknak köszönhetően.

"2018-ban megalkották a Sinust és a Sivicet, amelyek digitális IT-eszközök" - magyarázza Frédérique Calandra, a minisztériumok közötti felelős. "Céljuk az olyan áldozatazonosítás, amelyek korlátozzák a hibalehetőségeket, a duplázásokat, a hamis riasztásokat, és így tovább. Éppen most tettek közzé egy rendeletet a SIVAC megalkotásáról, amely egy minisztériumok közötti információs rendszer a terrorizmus és a katasztrófák áldozatai számára. Ez a következő lépés az információmegosztó rendszerek javítása felé. 11 különböző állami szerv és legalább hét minisztérium érintett ezekenek a tömeges támadásoknak vagy természeti katasztrófáknak a menedzselésében, vagy bármilyen különösképpen súlyos eseménynek, amely nagyon sok áldozattal jár.”

Olyan válságegységet is felállítottak, amelyet a miniszterelnök vagy a belügyminisztérium aktiválhat támadás, természeti katasztrófa vagy nagy baleset esetén. Lefilmeztünk egy gyakorlatot, amely terrortámadást szimulált.

"Ezt a platformot egy esemény áldozatai vagy hozzátartozóik kereshetik fel. Egyszerre több mint 50 ember tud rögtön válaszolni nekik. Ha pedig az esemény szükségessé teszi, a Vöröskereszt révén ezt a számot megemeljük” - mutatja Yves Hocde, a belügyminisztériumon belül működő válságmenedzsment központ helyettes igazgatója. 

Arthur Dénouveaux a Bataclan-beli támadás túlélője, és a Life for Paris szervezet elnöke, amely a november 13-i terrortámadások áldozatainak egyesülete. Azért harcol, hogy ismerjék el jobban a terrortámadások áldozatainak helyzetét, hogy megkönnyítsék az eljárásokat, különösképp ami a kártérítést vagy az orvosi kiadások visszafizetését és a pszichológiai segítsényújtást illeti. Ő is tanúskodni fog a tárgyaláson, amely szerinte segíteni fog az áldozatoknak túllépni az eseményeken.

"Azon gondolkodtunk, hogy nagyon gyorsan válik valakiből áldozat" - mondja Arthur Dénouveaux. "Nagyon gyorsan, nagyon passzívan. Vajon az állam, a társadalom, mi, áldozatok, valóban biztosítjuk azokat az eszközöket, hogy egy idő után valakiből már ne legyen áldozat? Hogy ne legyünk bezárva ebbe a státuszba egy életen át? Ez volt egyike a legnagyobb csatáinknak. Muszáj, hogy eljöjjön az idő, amikor megszabadulunk az áldozat-címkétől.”

Jean Pierre Albertini számára, akinek a fiát, Stéphane-t ölték meg a Bataclanban, a valódi probléma máshol kezdődik. Könyvében, amelyet fia emlékére írt, megkérdőjelezi, vajon eleget tesznek-e a radikális iszlamizmus terjedése ellen.

"Létezik egy medál a terrorizmus áldozatai számára. Amikor egy állam kitüntetéseket oszt egy bizonyos ideológia legyőzéséért, az azt jelenti, hogy bevallja: zsákutcába jutott. Hogy valóban elismerjük az áldozatok létezését, és nem vagyunk képesek a számukat limitálni.”

Ennek ellenére 2017 óta több tucat dzsihadista terrortámadást hiúsítottak meg Franciaországban és Európában. Az erőfeszítések a 2015-ös támadások keserves kudarcát követően hoztak gyümölcsöt, amelyet olyan személyek követtek el, akik ismertek voltak az európai titkosszolgálatok előtt.

“Gyorsan felismertük, hogy ezek a hálózatok transznacionálisak, a határok nem számítanak nekik, és hogy az a fontos: információt osszunk meg a külföldi társszervezetekkel" - mondja Jean-Charles Brisard, a terrorizmuskutató központ elnöke. "Már jobb az együttműködés az államok között, ez pedig igen jelentős és fontos a jövőre nézve. A terrorista szervezeteket, amelyek bennünket fenyegetnek, jelentősen meggyengítették a katonai offenzívák. Ezeknek a csoportoknak azonban továbbra is szándékukban áll lesújtani ránk, ezt tudjuk. De úgy véljük, hogy ez a kockázat sokkal alacsonyabb ma, mint a belülről érkező kockázat.”

Ez a fenyegetés pedig a hazai hírszerző szolgálatokat szólítja az első vonalba. 2015 óta Franciaországban ezek számát megduplázták.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Új szelek fújnak Németországban

Halloumi sajt a megosztottság – s talán egyben a remény - szimbóluma is