NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Új szelek fújnak Németországban

Új szelek fújnak Németországban
Szerzői jogok euronews
Írta: Hans von der BrelieSzilágyi Károly
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Németország törvénybe foglalta, hogy át kell állni megújuló energiákra. A szélerőműveket mindenki pártolja, de az elhelyezésükön vitatkoznak: vannak, akik szerint mindegy, hol lesznek, csak ne az ő közelükben.

A változás szele fúj Németországban. Az új szövetségi kormánynak nehéz feladata lesz: 2045-ig klímasemlegesség kell tenni az országot, mert ezt egy törvény írja elő.

A fő kérdés a német választási kampányban az, hogy miként lehet átállítani az ország energiaiparát? A nagy pártok a szél- és a napenergiára voksolnak. De a hivatalok és a régimódi polgárok lassítják a változást. Ismerkedjünk meg egy bajor kutatással.

Rhön-Grabfeldben, Bajorország északi részén jártunk, ahol az egyik ottani szélpark vezetője, Erich Wust avat be a politikai viták, lassú engedélyezések, és a pereskedő szomszédok világába.

A decentralizált döntéshozatal is nehézségeket okoz. Egy bajor helyi szabály, a 10H értelmében a szélkerekeknek magasságuk tízszeres távolságában kell lenniük a legközelebbi lakóháztól. Wust arra kérte a politikusokat, hogy a választás után változtassanak ezen a szabályon.

"Ha ki akarjuk építeni a megújuló energiarendszert, akkor el kell mozdítanunk ezeket az akadályokat. Bajorországban minél hamarabb el kell törölni a 10H szabályt, mert ez az oka annak, hogy az elmúlt két évben egyetlen építési engedélykérelmet sem nyújtottak be" – mondta a Wust - Wind&Sonne igazgatója.

Miért tiltakoznak a falvakban ilyen vehemensen a szélerőművek ellen? Wargolshausenben a madárvédelmet, az állítólagos zajhatást emlegetik, egyesek a földterületek használatát hangsúlyozzák.

"Arról van szó, hogy a falu nem tud több építési engedélyt kiadni lakásépítésre, mert két szélpark is van a környéken. Egyszerűen elfogyott a földterület" – mondta Hubert Warmuth, a helyi tanács egyik tagja.

"Wargolshausenben 1700-an írták alá a petíciónkat. A helyiek 80 százaléka ellenzi a szélerőműveket" – mondta Monika Zimmer, az egyik helyi egyesület vezetője.

"Wargolshausent 200 méter magas szélerőművekkel fogják körbevenni, ez totálisan el fog nyomni minket" – mondta egy másik tiltakozó, Stefan Reinhart.

A tiltakozóknak nincs gondjuk a megújuló energiával, csak azt szeretnék, ha nem az ő közelükben termelnék meg:

"Attól félünk, hogy a házaink teljesen elértéktelenednek, ha azt a 23 tornyot tényleg körénk építik" – mondta Julia Diller.

A zöldek és a konzervatívok az ország két százalékát szánják a szélerőműveknek.

A szociáldemokraták és a konzervatívok is hat évről hat hónapra szeretnék rövidíteni az engedélyezési eljárást.

Wargolshausenben egy abszurd jelenet történt. A befektetőket arra kötelezték, hogy bontsák el a modern, csendes erőművek alapjait, és a helyükre korszerűtlenebbet építsenek.

"Hat millió eurónk égett el ezzel a projekttel. Ez így nem mehet tovább. Olyan politikusokra van szükségünk, akiknek van gerincük és bátorságuk, hogy ilyen dilemmák nem forduljanak többé elő." – mondta a helyi szélerőmű egyik befektetője, Jürgen Rüth. Egyik befektetőtársa, Harald Schwarz így fogalmazott:

"A jövőben megbízható energiapolitikára lesz szükségünk. Szinte az összes párt programjában szerepel az gyorsabb engedélyezés. Kiszámíthatóságra van szükségünk, mert az energiaátmenet elkerülhetetlen. Ami itt történt, az katasztrófa."

Raimund Kamm a megújuló energiát termelők pártját fogja. A múltban a kormánypártokhoz szorosan kapcsolódtak a szénlobbik, és nagyon lelassították a változást a véleménye szerint. Úgy gondolja, a következő kormánynak is hasonló problémái lesznek:

"Most, 2021-ben abban látom a földgázcégek fő érdekét, hogy feltartóztassák az energiaváltást. Nagy lobbierejük van, és ez nagyon veszélyes. Hadd mondjam kemény szavakkal: ezek a politikusok tönkreteszik a klímát. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy további négy évet elvesztegessünk" – mondta a bajor megújuló energiai egyesület vezetője..

Ebersberg is egy kis falu, de itt másképp próbálják bevonni a civil közösséget. Az önkormányzat népszavazást indított arról, hogy a szélerőműveket az állami erdőkben, a lakott területektől távol állítsák fel. A helyi energiaügyi osztály feladta volt a polgárokat a szén-dioxid-csökkentés módjairól tájékoztatni. A konzultáció végén a többség támogatta a szélerőműveket.

"Az ebersbergi járás célja, hogy 2030-ra klímasemlegessé váljunk. A legfontosabb alapja ennek a fotovoltaikus energia kiépítése. A naperőművek mellett szükség van a szélre is, mert anélkül nem fog sikerülni a változás" – jelentette ki a helyi önkormányzat energiaügyekért felelős vezetője, Manuel Knecht.

Ebersbergben van Bajorország egyik legnagyobb gazdasági erdeje. A szélkerekek felállításához csak kevés területre van szükség. De néhányan nem fogadják el a népszavazás eredményét, és pereskedni akarnak.

Miközben eges politikusok szeretnék korlátozni a pereskedéshez való jogot, Kerstin Mertens, az erdőt védő civil szervezet egyik aktivistája megmutatja, hogy miért is ellenzi a szélerőműveket:

"A rotorlapátok közelében alacsony a légnyomás. Ha a denevérek közel repülnek hozzájuk, akkor a nyomáskülönbségtől egyszerűen szétrobban a tüdejük."

"Itt van a darázsölyv, egy ritka, szigorúan védett madárfaj. Ha az itt fészkelő példányok nekirepülnek a lapátoknak, akkor minden egyes példány nagy veszteséget jelent" – mondta a helyi madárvédelmi egyesület egyik tagja, Benedikt Sommer.

Sören Schöbel és Lea Steiner a gyorsuló klímakasztrófa elleni fellépést sürgeti. A közeli faluban laknak, szerintük ez egy telepített erdő, amit gazdasági célokra kell használni.

"El kell döntetni, hogy minden egyes denevért, minden egyes madarat, vagy az egész fajt kell védeni. Azt gondolom, hogy a szélenergia egészen egyszerűen többet ér a fajok védelme szempontjából" – mondta a földrajzszakos egyetemista, Lea Steiner, aki szabadidejében civil szakértőként is dolgozik.

A müncheni műszaki egyetemen tanít Sören Schöbel-Rutschmann, aki szélerőműparkok tájképbe illesztésével foglalkozik. Szerinte a gazdaságnak szüksége van a szél energiájára:

"Harmincezer szélerőmű van Németországban. Azt teljesen világos, hogy ha át akarjuk állítani az energiaipart, és az egész energiaigényt ki akarjuk elégíteni, akkor ennek a kétszeresére, vagy inkább a háromszorosára lenne szükség".

Ellátogattunk egy gazdához, aki úgy gondolja, hogy a napenergiára is szükség van az energiaipari fordulathoz. Ő a tehénistállója tetejére napelemeket szeretne tenni. A politikai pártok szerint is kell a napenergia, de abban nem értenek egyet, hogy hova kellene a napelemeket tenni.

"Itt van elég hely a napelemeknek a háztetőkön, ezzel önellátók lehetne az egész járás. Van ott egy gazda, a Benno, neki három istállója van. A saját állataihoz neki nem kell annyi energia, amit a tetőn meg tud termelni. Ha kapna egy kis támogatást, akkor nem kellene a földre napelemet telepíteni. Nem kéne 30 centet, elég lenne 15-18 centet adni neki egy kilowattóráért" – mondta az őstermelő Karl Schweisfurth.

A következő kormány dönt Németország területének használatáról. Ki és milyen célra fog területet kapni? A törvényeket sürgősen át kellene írni, ha valóban át akarják állítani az energiaipart.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Halloumi sajt a megosztottság – s talán egyben a remény - szimbóluma is