Az angolszász hírszerzési együttműködésről, az Öt Szemről szóló új könyvben szerepel a történet.
HIRDETÉSSzeptember elsején jelenik meg Richard Kerbaj: Az Öt Szem titkos története című könyve. A szerző ebben a könyvben azt állítja, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megpróbálta meggyőzni brit kollégáit, hogy akadályozzák meg, hogy a Guardian közzétegye az NSA-val külsős vállalkozóként szerződött Edward Snowden titkos, tömeges adatgyűjtésről szóló leleplezéseit.
Edward Snowden 2013-ban fedte fel, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség hatalmas méretű belső megfigyelési programot működtet és amerikaiak millióinak privát kommunikációját ellenőrzi.
Sir Iain Lobbant, a kormányzati kommunikációs központ (GCHQ) vezetőjét állítólag 2013. június 6-án a kora reggeli órákban hívták fel. A kérés az volt, hogy az elektronikus kémkedésben részt vevő amerikai partner nevében cenzúrázzon, de Sir Iain Lobbant ezt visszautasította. - írta meg a könyvre hivatkozva a The Guardian.
Hajnali telefonhívás
A késő éjszakai telefonhívás és a kiszivárogtatások közzétételének leállítására irányuló brit elutasítás volt az első a számos pillanat közül, amely a Snowden-üggyel összefügésben szakadékot okozott az Öt Szem hírszerzési együttműködésben.
A DA-Notice bizottság - az a testület, amely monitorozza és figyelmezteti a brit médiát arra, ha egy-egy sztori potenciálisan kárt okozhat a nemzetbiztonságnak - akkor azt mondta a Guardiannek, hogy semmi olyan nem jelent meg, ami brit életeket veszélyeztetett volna.
Az új könyvben Kerbaj arról számol be, hogy az amerikai-brit hírszerzési kapcsolatok tovább éleződtek, amikor az NSA vezetője, Keith Alexander tábornok nem tájékoztatta Lobban-t arról, hogy az amerikaiak beazonosították Snowdent, mint a történet forrását. A brit ügynökség így tovább kereste a szivárogtatót a saját sorai között.
Még nem tudták ki szivárogtat
A GCHQ, az Egyesült Királyság titkosszolgálatainak egyike, csak akkor fedte fel Snowden személyazonosságát, amikor a Guardian című lapnak adott interjújában a nyilvánosság elé állt.
Az angolszász hírszerzési együttműködést, az Öt Szem-et, 1941-ben hozták létre az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztráli és Új-Zéland részvételével.
A Snowden által kiszivárogtatott anyagok között a kanadai, az ausztrál és az új-zélandi hírszerző ügynökségek titkos dokumentumai is szerepeltek. Ezek egy NSA-val közös adatbázison keresztül osztották meg az információkat.
A helyzet kínosságát tovább fokozta, hogy a leleplezések szerint saját G20-as partnereik és szövetségeseik után is kémkedtek.
Az Öt Szem
Az Öt Szem szövetségeseit felháborította, hogy egy olyan vállalkozó, mint Snowden, aki számítógépes rendszergazdaként dolgozik, hozzáférhetett a titkaikhoz, és hogy az amerikai kormányzat kiszervezése miatt 1,5 millió olyan amerikai van, akinek Snowdenhez hasonlóan legmagasabb biztonsági minősítéssel rendelkezik.
Amikor azonban 2013 nyarán az Öt Szem vezetői Ausztráliában találkoztak, csak a brit képviselők kérdőjelezték meg nyíltan az amerikai gyakorlatot. A többi szövetséges nem volt hajlandó szembeszállni az amerikaiakkal, attól félve, hogy elvághatják őket a hírszerzés áramlásától.
A brit hírszerzés vezárkara úgy döntött, hogy az NSA által biztosított hírszerzési információk és finanszírozás értéke miatt inkább a nyelvükbe harapnak, mintsem konfliktusba bonyolódjanak amerikai kollégáikkal.
Sir Kim Darrochot, az Egyesült Királyság korábbi nemzetbiztonsági tanácsadóját idézi a könyv, aki szerint "az USA többet ad nekünk, mint mi nekik, így alapvetően csak ki kell jönnünk velük".