rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Edward Snowden lett az Év Embere az euronews szavazásán


Világ

Edward Snowden lett az Év Embere az euronews szavazásán

Az amerikai adatgyűjtési botrányt kirobbantó volt titkosszolgálati munkatársat, Edward Snowdent választották “2013 emberének” az euronews nézői. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség 30 éves egykori informatikusa a szavazatok 47 százalékát kapta az euronews.com-on, illetve a csatorna közösségi oldalain, így a Facebook-on és a Twitteren tartott voksoláson.

Snowden mögött a volt amerikai titkosszolgának ideiglenes menedékjogot adó Vlagyimir Putyin orosz elnök végzett a második helyen, 22 százaléknyi szavazattal, tőle nem sokkal maradt le, és lett harmadik a márciusban a katolikus egyház fejévé választott Ferenc pápa (21 százalék). A negyedik helyen az idén is választásokat nyerő német kancellár, Angela Merkel végzett (10 százalék).

A győztes Edward Snowden hónapok óta a moszkvai repülőtéren él, amíg valamelyik ország be nem fogadja. Bár Ecuador már jelezte, hogy menedéket adna az Egyesült Államokban körözött volt titkosszolgának, Snowden nem tud hogyan eljutni a latin-amerikai országba, mert attól tart, hogy útközben az amerikaiak leszállásra kényszerítenék az őt szállító repülőgépet.

A bő fél évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen Snowden az amerikai titkosszolgálatok legnagyobb botrányát robbantotta ki, amikor nyilvánosságra hozta a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA több százezer titkos dokumentumát. Ezek rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államok – és néhány szövetségese – kiterjedt adatgyűjtést végez szinte minden ország ellen.

A kiszivárogtatott információkat a brit Gurdian és az amerikai Washington Post hozta nyilvánosságra, és ezekből az is kiderült, hogy az NSA hozzáfért a legnépszerűbb internetes oldalak, köztük a Google és a Facebook szervereihez is, hogy nyomon követhesse az online kommunikációt. Az is egyértelműen bebizonyosodott, hogy az NSA több tízmillió amerikai állampolgár telefonbeszélgetéseit rögzítette. A nemzetbiztonság vezetői arra is kötelezték a legnagyobb amerikai telefonszolgáltatókat, hogy minden hívás metaadatait adják át a titkosszolgálatoknak. Ezek a metaadatok tartalmazzák a telefonszámokat, a készülékek sorozatszámát, a hívások kezdési idejét és időtartamát. A beszélgetések tartalmát és a hívó fél címét viszont nem kapta meg az NSA.

A titkos adatok nyilvánosságra hozása teljesen megváltoztatta Snowden életét. Az NSA volt munkatársa Hongkongban találkozott az újságírókkal, majd onnan Moszkvába ment. Ha elhagyná Oroszországot, szinte biztosan letartóztatnák és kiadnák őt az Egyesült Államoknak, ahol kémkedéssel vádolják őt.

A Snowden-féle információk egyértelművé tették, hogy az Egyesült Államok több tucat ország vezetőjét hallgatta le, köztük saját, fontosnak mondott szövetségeseit, így Németország, Franciaország, Spanyolország, a szomszédos Mexikó, illetve a világ második gazdasági hatalmává előlépett Kína és a dinamikusan fejlődő Brazília irányítóinak telefonjait is feltörték.

Snowden azt mondta, az információk nyilvánosságra hozatalakor kizárólag egy dolog motiválta: “tájékoztatni a közvéleményt arról, mi mindent csinálnak rá hivatkozva, illetve ellene”. A Guardiannek küldött egyik első kiszivárogtatásakor azt közölte: “Tudom, hogy megszenvedem majd, amit csinálok. Akkor leszek elégedett, hogy ha csak egy pillanatra is, de láthatóvá válik a titkos törvényekre hivatkozó és az általam szeretett világot uraló, ellenállhatatlan végrehajtó hatalom.” Azt is mondta, hogy nem magának akar nagy nyilvánosságot, mert nem azt akarja, hogy ez a történet róla szóljon, hanem inkább arról, amit az amerikai kormány művel. “Azt szeretném, ha helyettem a dokumentumokra irányulna a figyelem, és remélem sikerül egy világméretű vitát kirobbantani a polgárok között arról, hogy milyen világban is akarunk élni” – jelentette ki.

Amikor megkérdezték tőle, miért adta fel kényelmes és szabad életét a titkosszolgálatok titkainak kiszivárogtatásáért, Snowden azt mondta: “vannak sokkal fontosabb dolgok is a pénznél. Ha a pénz motivált volna, eladhattam volna ezeket a dokumentumokat valamelyik országnak, és nagyon meggazdagodhattam volna.”

“A kormány hatalomnak ismeri el magát, holott erre nem jogosult. Nincs közösségi felügyelet felette. Aminek az az eredménye, hogy emberek, mint amilyen én is vagyok saját mozgásterüknél tovább mennek, tovább, mint engednék nekik.”

Snowden kiszivárogtatásai után komoly vita robbant ki arról, hogy a nemzet biztonsága vagy a magánélet sérthetetlensége a fontosabb érdek. Sokan tekintettek a férfira árulóként, bűnözőként vagy dezertőrként, mint akinek tevékenysége miatt a világ veszélyesebb hely lett, mint volt.

Mások – valószínűleg az euronews.com szavazóinak többsége is – a szabadságjogok és a magánélet harcos védelmezőjeként tekintenek Edward Snowdenre, aki miatt a kormányok kevésbé mernek ezentúl saját polgáraik után kémkedni.

Tavalyi az euronews szavazásán a pakisztáni iskoláslány, Malala Juszufzai lett az Év Embere. 2012 végén az euronews munkatársainak abszolút többsége (52 százaléka) és a honlap látogatóinak 26 százaléka voksolt rá. A lányok iskoláztatásáért nyilvánosan és az interneten is küzdő, akkor 15 éves Malalát egy fanatikus tálib októberben fejbelőtte, de a lány túlélte a támadást, és teljesen felépült. 2013-ban pedig megnyerte az Európai Parlament Szaharov-díját is.

Gyilkossággal is megvádolták a csaló jeltolmácsot

Dél-Afrika

Gyilkossággal is megvádolták a csaló jeltolmácsot