rendkívüli hír

rendkívüli hír

Interjú: Mekkora Törökország hatása Bosznia-Hercegovinában?

Éppen ezt olvassa:

Interjú: Mekkora Törökország hatása Bosznia-Hercegovinában?

Interjú: Mekkora Törökország hatása Bosznia-Hercegovinában?
Betűméret Aa Aa

Sophie Claudet:

- Esref Kenan Rasidagic, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást! Ön nemzetközi kapcsolatokat tanít a szarajevói egyetemen. A riportunkból úgy tűnik, hogy Törökország beavatkozik Bosznia belügyeibe, különösen, amikor az Erdogan-barát csoportok támogatásáról van szó. Mit gondol ön erről?

Esref Kenan Rasidagic:

- Amióta Törökországban Gülen és az AKP elszakadt egymástól, Törökország tevékenysége szembe megy Bosznia-Hercegovina érdekeivel. Vannak kiváló oktatási intézmények, ahol helyi gyerekeket tanítanak, és sok munkalehetőséget kínálnak a helyi piacnak, ami valóban szűkös. Szóval mi a helyzet Bosznia érdekével?

Sophie Claudet:

- Nyilvánvalóan hosszú időre nyúlik vissza Bosznia kapcsolata a Balkánnal és Törökországgal, az ottomán birodalommal. Nincs más érdek a térségben?

Esref Kenan Rasidagic:

- A Balkán ebben a tekintetben alapvetően saját múltjának áldozata, ha úgy vesszük. Úgy értem, Törökország kijelentheti, ahogy ezt többször is hallottuk vezető török politikusoktól, beleértve Erdogant magát is, hogy OK, visszajöttünk, itt vagyunk - mindezt anélkül, hogy feltétlenül valaki elvárná ezt tőlük, hogy visszatérjenek. De amikor erről az országról beszélünk, azt mondanám, hogy a török pénzügyi, gazdasági és egyéb kötelékek erősebbek, mint más országokkal, mondjuk Szerbiával. Bár gyakran nem ezt gondolják, pedig így van.

Sophie Claudet:

- Nézzük az öbölmenti államokat! Tudjuk, hogy befektetnek a szolgáltató szektorba, mecseteket és vallási iskolákat építenek, és turisták is érkeznek ide a térségből. Az általuk képviselt konzervatív iszlám, összehasonlítva az itteni vallásgyakorlattal, követőkre találhat Boszniában?

Esref Kenan Rasidagic:

- Annak ellenére, hogy több öbölmenti állam épített mecseteket vagy hozzájárult ezek építéséhez Boszniában, egyikőjük sem jelölt ki egy imámot sem. Csak boszniai imámok vannak, akiket az ország iszlám bizottsága fizet, köztük a szaúdiak által alapított ismert mecsetben is. Ez az építmény a bosznia-hercegovinai iszlám bizottság tulajdona, és ők is üzemeltetik egy helyi imámmal. Nem imádkozik itt egyetlen szaúdi imám sem. Fontos ezt a megkülönböztetést fejben tartani, amikor az arab országok szerepéről beszélünk a boszniai mecsetek építésénél. Nem az ő tulajdonuk, és nem is ők működtetik.

Sophie Claudet:

- És mi a helyzet a radikális iszlám csoportokkal? Először a 90-es években élték virágkorukat a háború alatt, és azután amikor az Iszlám Állam feltűnt a Közel-Keleten. Van bizonyíték arra, hogy az arab államok vagy csoportok finanszíroznák azokat a szélsőséges csoportokat?

Esref Kenan Rasidagic:

- Mintegy 2 millió bosnyák muzulmán él Bosznia-Hercegovinában. A radikalizált fiataloknak a száma mindössze pár ezerre rúg. Mondhatjuk, hogy nem nevezhető nagynak a feltételezett radikalizálódásra tett erőfeszítés sikere. Én azt mondanám, hogy ha a boszniai muzulmánok radikalizálódásának láttuk is nyomait a háború alatt és után, most nem látom annak esélyét, hogy erősödne a szélsőséges mozgalom.