rendkívüli hír

rendkívüli hír

Tényleg lehet Európában a szavazatok felével kétharmadot szerezni?

Éppen ezt olvassa:

Tényleg lehet Európában a szavazatok felével kétharmadot szerezni?

Tényleg lehet Európában a szavazatok felével kétharmadot szerezni?
Betűméret Aa Aa

Ahogy arról a választás után írtunk, a levélszavazatok és a külföldön szavazó magyarok voksainak összesítése előtt Magyarországon a pártlistás szavazatok kevesebb mint felével szerzett kétharmados többséget a Fidesz-KDNP, összesen százezerrel több voks érkezett az ellenzékre, mint a kormánypártokra.

Orbán Viktort nemzetközi sajtótájékoztatóján kérdezték arról, hogy mennyire tartja igazságosnak a rendszert, és azzal válaszolt, hogy az Egyesült Királyságban használt rendszerrel még nagyobb többsége lett volna a kormánypártoknak.

Egyik elemzett országban sem szerezte meg a listás voksok ekkora arányát a győztes párt, mint a Fidesz-KDNP Magyarországon.

Egyesült Királyság, ahol a győztes mindent visz

Az Egyesült Királyságban többségi rendszer van, ahol a győztes mindent visz elve érvényesül. Az emberek egyéni jelöltekre szavaznak csak, és aki a választókerületben az első helyen végez, az kapja meg a parlamenti mandátumot. A 2017-es választásokon a Konzervatív Párt szerezte a mandátumok 48,8 százalékát, miközben összesen a szavazatoknak a 42,4 százalékát kapták a párt jelöltjei. A második helyen végző Munkáspártnak arányában szinte pontosan ugyanannyi képviselője lett, mint ahány szavazatot begyűjtöttek a jelöltek. A választás nagy vesztesei a Liberális Demokraták voltak, míg a mandátumok 1,8 százalékát kapta a párt, addig a jelöltek 7,4 százalékát szerezték meg a voksoknak.

A választópolgároknak lett volna lehetőségük változtatni a rendszeren: 2011-ben népszavazást tartottak arról, hogy áttérnének egy alternatív szavazatokkal működő rendszerre. Ebben a szavazóknak nem egy voksuk van, hanem felállíthatnak egy preferencia sorrendet a jelölteknél (többek közt Ausztráliában és az ír elnökválasztáshoz használják ezt a rendszert). Ám a népszavazáson a választásra jogosultak a 42 százaléka vett részt és csaknem 68 százalék voksolt a változtatás ellen.

Azt, hogy mekkora többsége lenne a Fidesz-KDNP-nek ebben a rendszerben nehéz megmondani, hiszen nem lehet kiszámítani, hogy milyen összefogást, vagy taktikai szavazást váltana ki az ellenzékből és a szavazóikból a pártlistás szavazás hiánya. Viszont nincs ebben a rendszerben, se listás szavazat, sem töredékszavazat (a vesztes jelöltekre adott voksok elvesznek), se győzteskompenzáció. A magyar választási rendszerben ugyanis a listás szavazatokhoz adódik a választókerületek győzteseitől is töredékszavazat. A Fidesz így kapott 1,2 millió töredékszavazatot (a győztes jelölt pártja annyi töredékszavazatot kap, amennyivel többen voksoltak rá, mint a másodikra, mínusz egy voks) Ez pedig az egyéni mandátumok eloszlásának aránya felé tolja a pártlistás eredményeket is.

Franciaország: a kispártok kálváriája

Az Emmanuel Macron elnökké választása után alig egy hónappal megrendezett országgyűlési választásokon az államfő mozgalmából alakult párt, az En Marche győzött, a voksok 43,06 százalékával. Ezzel a mandátumok 54,35 százalékát szerezték meg. A választási rendszer kedvez a nagy pártoknak, és igazságtalan a kisebbekkel, ezért támadják ez utóbbiak, és vezetnének be inkább eredményarányos módszert.

A Nemzeti Front például a 8,75 százalékát kapta a szavazatoknak és 8 mandátumot szerzett, míg a szocialista párt a voksok 6,58 százalékával 30-at. (A második forduló adatait vettük alapul, és ezért nem számoltuk azt a két En Marche jelöltet, aki már az első fordulóban nyertek a voksok több mint 50 százalékát megszerezve.) Extra nehéz a kispártok helyzete azért is, mert a második fordulóba kerüléshez legalább a voksok 12,5 százalékát meg kell szerezni a jelölteknek (ha egyáltalán van második forduló, de ritka az első fordulós győzelem).

Egyébként az 577 választókerületből 539 sorsáról döntenek az európai Franciaország területén lévő választókerületekben. 27 képviselőt választanak a tengerentúli megyékben és területeken élők, és 11 hely sorsáról dönthetnek a külföldön élő franciák.

Ezt a rendszert is nehéz a magyarhoz hasonlítani, mivel nincs pártlistás szavazás, viszont van második forduló, ahol a legtöbb elemzés szerint Magyarországon az ellenzéknek több esélye lett volna mandátumot szerezni, mert jobban koncentrálhatta volna az ellenzéki szavazatokat.

Németország, ahol mindig nyújtható parlament

Németországban a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU-CSU) szövetség kapta a pártlistára leadott voksok 32,9 százalékát, a választókerületi szavazatoknak pedig a 37,3 százalékát így 246 helyet (34,69 százalék) a 709 tagú Bundestagban. Hosszas tárgyalás utáni koalíciós partnerük a második helyen végzett Szociáldemokrata Párt (SPD) lett. A párt a listás voksok 20,5 százalékával és az egyéni választókerületi voksok 24,6 százalékával jutott 153 helyhez (21,57%).

A németek a magyarokhoz hasonlóan két szavazattal rendelkeznek, egy az egyéni választókerületben induó jelöltre, egy pedig a pártlistára. Azonban a kompenzációs rendszerük más alapon működik, emiatt például mindig változik is a törvényhozás létszáma.

Bővebben a német választási rendszerről ide kattintva olvashat.

Ausztria, ahol a legtöbbet ikszelhetnek

Az osztrák választásokon győztes Osztrák Néppárt a szavazatok 31,5 százalékával szerzett 61 képviselői helyet a 183 tagú törvényhozásban (33,3 százalék) Koalíciós partnere a Szabadáspárt let, mely 26 százalékkal jutott 53 mandátumhoz (28,96)

Az osztrákok nem kétszer, hanem négyszer ikszelhetnek: pártra, a választókörzetbeli jelöltre, mindkettőt tartományi és nemzeti szinten. Emellett a korhatár is alacsonyabb az európai átlagnál, már 16 éves kortól szavazhatnak az osztrákok.

A választási rendszerről itt olvashat bővebben, a választásról szóló közvetítésünket pedig ide kattintva nézheti meg.

Olaszország - ahol lassan másfél hónapja tárgyalnak a kormányalakításról

Mivel még nem lehet tudni, hogy kit minősíthetünk győztesnek (ki alakít kormányt), ezért a győztes jobboldali pártszövetség (37 százalék) és az Öt Csillag Mozgalom (32 százalék) eredményét is megnéztük.

A Képviselőházban a jobboldali pártszövetség összesen 262 helyet szerzett (41,5 százalék), míg az Öt Csillag Mozgalom 226 helyet (35,9 százalék).

A Szenátusban 77 hely kontra 68 ez az arány, azaz a jobboldali koalíció csaknem 44 százalékát kapja a helyeknek. A rendszer főleg a négyes jobboldali koalíció eredményét javította fel, és a vereséget szenvedő baloldali koalíció "bukott rajta".

Spanyolország - ahol arányosabb rendszert szeretnének a kis pártok

Spanyolországban is küzdenek a kisebb pártok azért, hogy arányosabb legyen a rendszer, mert szerintük a mostani igazságtalan. A magyar választásokon is használt d’Hondt mandátumszámítás helyett a Sainte-Laguë-módszert szeretnék. Ez a számolási rendszer ugyanis jobban kedvez a kisebb pártoknak.

A tavaly decemberi katalán választáson például összesen a függetlenségpártiak kevesebb voksot szereztek, mint az egységpártiak, viszont mandátumból többet.

A 2016-os választások után a spanyol képviselőházban a voksok 33 százalékával 137 parlamenti mandátumot (39,14 százalék) szerzett a Néppárt. Ezzel szemben például a Ciudadanos (Polgárok – A Polgárság Pártja) 13,06 százalékos eredményével csak a mandátumok 9 százalékára "jogosult".

A holland parlamentbe bekerült volna a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is

Hollandiában egyszázalékos a parlamentbe jutási küszöb, így abban a rendszerben két párttal több jutott volna a törvényhozásba Magyarországon: a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

Hollandiában a tavalyi választásokat a konzervatív-liberális Szabadság és Demokrácia Néppártja nyerte a voksok 21,3 százalékával, ezzel 33 mandátumot szerzett, ami a parlament 22 százaléka. A holland parlamentben hat olyan párt is van, amely a magyar (és a legtöbb választáson) nem jutott volna be, mivel a voksok kevesebb mint öt százalékát kapták.

A holland rendszer nemcsak ebben tér el a fentebb említettektől, hanem azért is, mert a pártlistára leadott szavazatokon alapuló arányos képviseleti rendszer, ahol a tövényhozásban a pártok aránya körülbelül ugyanakkora, mint ahány százalékát kapták a voksoknak.