rendkívüli hír

rendkívüli hír

Választási matek: hogy lesz a kevesebb mint félből kétharmad?

Éppen ezt olvassa:

Választási matek: hogy lesz a kevesebb mint félből kétharmad?

Választási matek: hogy lesz a kevesebb mint félből kétharmad?
© Copyright :
MTI
Betűméret Aa Aa

A Fidesz hatékonyan mozgósított, mégis az ellenzék összesen több voksot kapott. Igaz, ez nem látszik annyira a parlamenti patkón.

Hány voks szólt a kormány ellen?

A Fideszre 98,96 százalékos feldolgozottsági aránynál 2 559 190 szavazat érkezett. A Jobbikra, 1 028 829, az MSZP-Párbeszéd közös listájára 651 878 voks érkezett. A Lehet Más a Politika 365 743 szavazatot kapott, a Demokratikus Koalíció pedig 294 595-et. Nem jutott a parlamentbe a Momentum 150 020 szavazatával, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt ( 89 297) és az Együtt (33 816) sem. Ez összesen 2.613178 kormányváltó voksot jelent. A Munkáspárt, a Miép és az úgynevezett kamupártok voksait nem számoltuk egyik oldalra se. Eszerint 53988-cal többen szavaztak nem kormánypártra.

Mekkora a különbség a magyar lakcímmel rendelkező voksolók körében ?

A Fidesz 2 506 351 voksa áll szemben, a Jobbik (1 028 130), az MSZP-Párbeszéd 651 404, a Lehet más a Politika ( 365 017), a Demokratikus Koalíció ( 294 351 ), a Momentum ( 149 688 ), a Magyar Kétfarkú Kutyapárt ( 89 069 ) és az Együtt ( 33 717 ) összesített voksaival, azaz 2 611 376-tal. Így csaknem kétszerakkora a különbség az ellenzéki voksok és a Fidesz-KDNP-re adottak között: 105.025.

(Az adatok a valasztas.hu oldalról a hétfő délelőtti feldolgozottság állapotot tükrözik.)

Nemcsak a listás szavazatokon múlt

A magyar választási rendszer a győztesnek kedvez, de természetesen a listás szavazatok csak egy részét hozták a Fidesz mandátumainak. Igazán nagyot az egyéni választókerületekben nyertek. Nemcsak 2018-ban. 2014-ben 96 egyéni mandátuma volt a kormánypártoknak, ezzel szemben most „csak” 91-et szerzett. Budapesten négy választókörzettel kevesebbet sikerült hozni a kormánypártoknak, mint 4 éve (10 helyett 6-ot).

Az ellenzéki összefogás hiánya is dobott a Fidesz győzelmén

2014 óta egyfordulós a választás, erre az új helyzetre egyelőre nem talált megoldást az ellenzék. Bár a független Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi győzelme után megindultak az egyeztetések, nem beszélhetünk koordinált ellenzéki indulásokról az egyéni választókerületekben.

A fent említett budapesti eredmény is máshogy nézne ki, ha az ellenzéki szavazatokat összeadnánk: csupán egyetlen választókerületben tudott volna győzni fideszes jelölt. A 444.hu cikke szerint ehhez már az is elég lett volna, hogy az LMP-s jelölt visszalépjen öt választókerületben.

A 91 kormánypárti diadalt hozó körzetből 39-ben a voksok kevesebb mint felével szerezte meg a mandátumot a jelölt ( a jelenlegi feldolgozottság mellett). Ez természetesen nem jelenti feltétlenül azt, hogy az ellenzék nyerhetett volna ezekben mind, hiszen a baloldali pártok és a Jobbik szavazói közt nem lehet tudni, mekkora lett volna az átszavazási hajlandóság, még ha a pártok meg is állapodnak.

Mi változott 2010 óta?

Hogy legyen összehasonlítási alapunk a régi választási rendszer és a mostani között, megnéztük a Fidesz 2010-es kétharmados győzelménél, hogy mekkora volt a különbség a listás szavazatok között. A Fideszre 2 706 292-en szavaztak. Míg az MSZP, a Jobbik, az LMP és az MDF együtt 2 366 635 szavazatot gyűjtött, azaz csaknem 340 ezerrel kevesebbet.

Az egyéni mandátumoknál még jobban tarolt a Fidesz, akkor még 176 volt, és csupán kettőt nyert MSZP-s jelölt, és egyet független, annak ellenére, hogy kétfordulós volt a választás.

További cikkeink:

Összefoglaló a választás estéjéről

Szöveges közvetítésünk a választási estéről, tudósítóink élő bejelentkezéseivel

A külföldi sajtóban megjelent reakciók a választás eredményére