Nem meglepő, hogy egy ilyen száraz tájon nagyon nehéz vizet találni. Mivel minden évben csak néhány napot esik eső, az Egyesült Arab Emírségek tudósai a technológiához fordultak. A felhővetés egy időjárás-módosítási technika, amely javítja a felhő esőképző képességét. Repülőgépeket használnak a felhők beoltására: erős vízmegkötő képességgel rendelkező sórészecskéket használnak.
A nátrium-klorid és kálium-klorid részecskék kis vízcseppeket vonzanak a felhő belsejébe. Ezek összeállva nagyobb esőcseppeket hoznak létre, amelyek nagyobb súlyuk miatt leesnek az égből.
HIRDETÉS„Az időzítés nagyon fontos a felhőbevetési művelethez, mivel a pilótáknak a felhőnél kell lenniük, mielőtt az érett állapotba kerülne, a szélnek függőlegesen kell mozognia, így sikeres felhővetést hajthatnak végre” - magyarázza Ahmad al Kamali meteorológus.
Nemzetközi közösség dolgozik együtt a felhővetés hatékonyságának fejlesztésén és javításán.
„A csapadék fokozása vagy az felhővetési beavatkozás 10-15%-kal növelheti a csapadék mennyiségét. Bizonyos kedvező körülmények között ez a szám akár 25% is lehet. De ez nem túl kicsi arány. Ha figyelembe vesszük, hogy minden köbkilométer körülbelül 500 tonna vizet tartalmaz. Az Egyesült Arab Emírségekben minden órában, amelyet felhővetéssel töltünk, több vizet tudunk kiszorítani, körülbelül 100 000 köbméter arányában” - mondja Sufian Farrah, frelhővetési szakértő.
A forróbb nyári hónapokban csökken a csapadék esélye. Dubaj ivóvízellátásának több mint 90%-a a tengerből származik. A nagy sótalanító üzemek napi 200 ezer köbméter ivóvizet tudnak előállítani.
"Fogjuk a tengervizet, és átnyomjuk a membránjaikon. Az egyik oldalon sótlan vizet, a másik oldalon kevés sót tartalmazó tengervizet kapunk. A sótalanított vízből pedig ivóvizet készítünk"- magyarázza Vanesa Fernandez Membrillera, az ME Management & Commercial munkatársa. "Ennek a folyamatnak a fő előnye, hogy mivel Földünket 98%-ban tengervíz borítja, nagyon kevés az ivóvízünk. A Dubajhoz hasonló országokban az egyetlen ivóvízforrás a tenger. Ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezete is mondja: a 2030-as napirendben biztosítaniuk kellene, hogy mindenki ivóvízhez jusson."
HIRDETÉSA hidropanelek használatával ez a vízfarm arra törekszik, hogy mindenki számára hozzáférhető vizet biztosítson.
"Ma 2,4 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. A jövőben 6 milliárd embernek kell vízhiánnyal szembenéznie. A panelek működése valójában nagyon egyszerű, mert csak napfényre és levegőre van szükségünk az ivóvíz előállításához. Tehát végső soron a napelemet a hidropaneleken helyezzük el, ahol a környezeti levegőt beszívjuk a panelbe. Ez áthalad a titkos összetevőnkön, amely a vízmegkötő anyag. Ez az anyag csak a tiszta vízmolekulákat nyeli el, amelyeket a nap hőjének felhasználásával folyékonnyá alakítunk. Ezt a vizet pedig az egészség érdekében mineralizáljuk. Tehát semmilyen szennyező anyag nem kerülhet a vízbe, csak az ásványok kerülnek bele később" - mondja Sofia Berglundm, a Source Global üzleti fejlesztési menedzsere.
Az ehhez hasonló prototípusokat a már létező természetes körforgásokban használják, hogy csökkentsék a vízgyűjtésből származó energiafogyasztást.
„A napsugárzás elpárologtatja a vizet a nyílt vízfelületekről. Legyen szó akár medencéről, óceánról, tóról, folyóról, a víz elpárolog, majd felemelkedik, felhőket alkot, és esőként tér vissza" - magyarázza Dr. Saeed Al Hassan, a Manhat alapítója. "Ezért úgy döntöttünk, hogy rögzítjük az elpárolgott vizet, és különböző módokon felhasználjuk. Ezt a technológiát nem csak az aszály-sújtotta területeken tudják majd alkalmazni, hanem olyan régiókban is, ahol jelentősen megnő a párolgási ráta, mint például az elmúlt évben az Európát sújtó hőhullám idején, amikor az összes víz eltűnt. Ahelyett, hogy hagynánk ezt a vizet elpárologni, elfogjuk, hogy abban az időszakban is nőjön valami, miközben a folyók feltöltődhetnek a természetes körforgás révén.”
Az éghajlatváltozás és a globális népesség növekedése azt jelenti, hogy az ehhez hasonló innovációk elengedhetetlenek a vízfogyasztás jövője szempontjából.
