rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Sietve igyekeznek megtisztítani levegőjüket az európai városok

Sietve igyekeznek megtisztítani levegőjüket az európai városok
Szerzői jogok  Getty Images
Betűméret Aa Aa

A növekvő közegészségügyi aggodalmak miatt a városok egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek levegőjük megtisztítására. De mekkora energiabefektetésre van valójában szükség ahhoz, hogy újra friss levegőt szippanthassunk?

Olaszország gazdaságának motorja bizony nem mostanában volt utoljára ennyire tiszta. Ahogy az új koronavírus hatására az ország és a különösen keményen sújtott Lombardia bezárkózott, elcsitítva a társadalom és a gazdaság nyüzsgését, egy igencsak valószínűtlenek tűnő dolog is történt: javult a városok levegőminősége. A Föld körül keringő műholdak is megerősítették a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkenését, megörökítve a tisztább égboltot régiószerte, és még Milánóban is, amely hírhedt az általában veszélyesen magas légszennyezettségi szintjéről, csak úgy mint számos más város a világon. Idén márciusban a nitrogén-oxid koncentrációja 38%-kal, a szállóporé 14%-kal, a benzolé pedig 33%-kal volt alacsonyabb a 2016-2019-es időszak ugyanezen hónapjaihoz képest – erre mutattak rá a lombardiai környezetvédelmi ügynökség által közzétett adatok.

Madrid, Lisszabon és Európa más városai is fellélegezhettek a lezárások alatt. A globális egészségügyi vészhelyzet ezen pozitív hozadéka azonban rövidéletűnek bizonyult, ugyanis a városi gazdaságok újraindulásával a légszennyezés is új lendületet kapott. Ugyan vegyes sikerekkel, de a városok már évtizedek óta foganatosítanak zöldítést célzó beruházásokat; most azonban az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy a légszennyezés tovább súlyosbíthatja a betegségek terjedését és akár az általuk okozott elhalálozások számát is növelheti, új lökést adott a városi levegő megtisztítását célzó erőfeszítéseknek.

– Az 1970-es évek óta jelentősen javult a levegő minősége – mondja Dr. Vincent-Henri Peuch, a a Copernicus Légkörmegfigyelési Szolgálat (CAMS) igazgatója. – Az Európai Uniós és a nemzeti szinten hozott szabályozások egyaránt arra kötelezték a szennyezőket, hogy csökkentsék az emberek egészségre veszélyes anyagoknak való kitettségét, ez azonban önmagában nem elég. – Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség arra figyelmeztet, hogy továbbra is a légszennyezés jelenti a legnagyobb kockázatot Európában, és a többmillió lakost és ipari területeket magába tömörítő, valamint a közlekedés problémájával szembesülő városokban a szakértők szerint továbbra is egészségre káros szinteket ér el a szennyezés.

Az, hogy mi is van az emberek által átlagosan naponta belélegzett 17 kg-nyi levegőben, számos tényezőtől függ. A városi szennyezés legfőbb forrásai közé tartozó közúti közlekedés, energiaelőállítás és energiafogyasztás, üzemanyagégetés, a természetes por és a tengeri só olyan káros légszennyező anyagokkal töltik meg az atmoszférát, mint a nitrogén-oxid, a földfelszíni ózon, és a szállópor néven ismer apró részecskék.

Forrás: A városok környezeti szállóporkoncentrációjáért felelős tényezők: A helyi szennyezés forrásai által gyakorolt globális hatások szisztematikus áttekintése.

Az EU 115 legnagyobb városában élő nagyjából 40 millió ember nap, mint nap olyan levegőt szív be, amelynek a szennyezettségi szintje legalább minimálisan meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott határértékeket, amelyek egyébként jóval szigorúbbak, mint az EU által előírt értékek. A városok azonban sok esetben még az EU által megszabott napi (50 µg/m3 maximum 35 napon évente) és éves (40 µg/m3) határértékeket sem tudják betartani a finom szállópor (PM10) koncentrációját illetően. 2017-ben az Európai Unió városi lakosságának 14%-a volt kitéve az EU-s határértékeket meghaladó ózonszintnek, 17%-a magasabb PM10-szintnek, további 17%-uk pedig a tökéletlen égés után visszamaradó benzo(a)pirén (BaP) határértéket meghaladó koncentrációjának.

A szennyezett levegőért nagy árat fizetünk. – A szállópor (a PM10 és a PM2.5), a nitrogén-dioxid (NO2) és az ózon (O3) az a három legjelentősebb szennyezőanyag, amelyek továbbra is gondot okoznak Európa nagyvárosaiban – mondja Dr. Evrim Öztürk, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség levegőminőség-szakértője. A káros szennyezőanyagoknak való hosszú távú kitettség éves szinten körülbelül 400 000 ember korai elhalálozásáért felelős.

A légszennyezés számos olyan betegség kialakulásával hozható összefüggésbe, mint például az asztma, egyéb más krónikus légzőszervi megbetegedések, a stroke és a rák különböző válfajai. A légszennyezés okozta egészségügyi problémák költsége évente 940 milliárd eurójába kerül az európai polgároknak, elsősorban a megnövekedett kezelési költségek, és az emiatt kikért szabadnapok miatt, vagy mert egyszerűen munkaképtelenné válnak a megbetegedés következtében. Az energiaügyi és levegőtisztasággal foglalkozó kutatóközpont szakértőinek becslései szerint 2020 első felében a légszennyezés okozta egészségügyi károk világszerte 0,4-6%-át emésztették fel a városok éves GDP-jének; a légszennyezés egy főre jutó költsége Berlinben, Londonban és Bukarestben volt a legmagasabb.

– A levegő minőségének közelmúltban megfigyelt rövid távú javulása bizonyosan pozitív hatással lesz majd az emberek általános egészségére és jólétére – mondja Dr. Dorota Jarosińska, a WHO Európai regionális irodája által vezetett lakó- és munkahelyi környezettel kapcsolatos program menedzsere –,[...] súlyos egészségügyi következményeket azonban a hosszú távú kitettség okoz. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a COVID-19 járvány okozta rövid távú környezeti előnyök nem válthatják ki a tervezett és fenntartható levegőminőséggel kapcsolatos és a klímaügyi intézkedéseket. Továbbá annak a kockázata is fennáll, hogy a gazdasági teljesítmény minél gyorsabb ütemű talpra állítása miatti nyomás a környezetvédelmi szabályok lazítására késztetheti az országokat, ezáltal növelne a hosszú távú károkat.”

Forrás: Energiaügyi és levegőtisztasággal foglalkozó kutatóközpont - A PM2.5 növeli a különböző betegségek kialakulásnak kockázatát.

A légszennyezés ellen vívott harc azonban Európa-szerte egyre nagyobb lendülettel folyik. „Az európai zöld megállapodás új prioritásokat határozott meg a városok számára a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés keretein belül,” – mondja Dr. Ozturk, az EKÜ munkatársa. „Egyre jobban növekszik a politika, a média és a lakosság levegőminőséggel kapcsolatos ügyek iránt mutatott érdeklődése, és az intézkedések köztámogatottsága is.”

Annak érdekében, hogy sikerülhessen a légszennyezés enyhítését célzó szakpolitikákat és projekteket alkotni, elengedhetetlen a városok levegőminőségének folyamatos monitorozása. – A CAMS-nél városi, országos, és európai szinten végzünk megfigyeléseket, ezen felül pedig az időjárás-előrejelzésekhez hasonlóan a levegő minőségére vonatkozó előrejelzéseket készítünk a műholdas megfigyelések, a talajszinti mérések és a különböző numerikus modellek alapján – teszi hozzá Dr. Peuch. A négynapos előrejelzéseink képesek megjósolni a legfontosabb szennyezőanyagok várható koncentrációját, és azt is megmondják, hogy helyi forrásokból származnak, vagy esetleg Európa vagy a világ valamely más pontjáról jutottak ide (lásd az ábrán). Ez lehetővé teszi a hatóságok és a politikai döntéshozók számára, hogy célzottan foglalkozzanak a szennyezés forrásával – legyen az a közlekedés, az ipar vagy épp a Szaharából érkező homok. A rendszer részét képező Levegőfigyelő eszköztár megmutatja a felhasználók számára, hogy az adott szennyezésgátló intézkedések milyen hatásfokkal működnek napi szinten – tehát, hogy például a forgalom korlátozása mennyivel csökkenti a kibocsájtott részecskék számát egy adott napon.

Az egészségügyi szakemberek szintén az adatokra támaszkodva igyekeznek enyhíteni a légszennyezés mértékét. – A WHO regionális irodája számos eszközt fejlesztett már ki, köztük az AirQ+ elnevezésű szoftvert, amely a légszennyező anyagoknak való kitettség hatásait számszerűsíti nemzeti és szubnacionális (városi) szinten, ezáltal segítve a szakpolitikák és beavatkozások megtervezését” – tette hozzá a WHO-nál dolgozó Dr. Jarosińska. – A levegőminőség javulását követően az egészségügyi előnyök mértékét is segít megbecsülni; ezek az eljárások mind a jó minőségű egészségügyi és levegőminőségi adatokon alapszanak. Alapvető fontosságú, hogy az egyes városok és országok működőképes levegőminőség-figyelő rendszereket állítsanak fel, és fenn is tartsák azokat.”

Ha sikerül rávenni az embereket arra, hogy figyelemmel kövessék a levegőminőség alakulását, azzal a szennyezés enyhítését is előmozdíthatnánk. „A londoni King’s College egy tanulmánya arra mutatott rá, hogy, minőségi adatokra támaszkodva akár 50%-kal is csökkenthető a légszennyezésnek való kitettség, ha apró lépésekkel változtatunk a napi rutinunkon” – fejtette ki Tyler Knowlton, a francia Plume Labs munkatársa, amely kifejlesztett egy szennyezéselőrejelzési alkalmazást, illetve létrehozott egy olyan egyéni levegőminőség-figyelő eszközt, amelynek hála a használók valós időben tudják követni a tartózkodási helyükön a szennyezőanyagok aktuális koncentrációját. A „hiperlokális” előrejelzéseket a Plume Labs alkalmazása is a CAMS adatait használva dolgozza ki. „Kutatások rámutattak, hogy a szél, az időjárás, a páratartalom és a hőség, a légnyomás és számos más tényező összjátéka tiszta területeket és magas légszennyezettségű gócpontokat egyaránt létrehozhat a városi környezetnem,” – jegyezte meg Knowlton. „A légszennyezettség szintje akár 8-szor is megváltozhat mire egyik utcától elsétálunk a következőig. Ha elegendő olyan levegőminőség-figyelő állomást szeretnénk felállítani, amelyek ilyen részletességgel és pontossággal képesek nyomon követni a szennyezés mértékét, az csillagászati összegeket emésztene fel. Épp ezért az egyéni szennyezettségi adatok valós időben történő elérése, rengeteget számítana.”

Helsinki városában például az adatokat egyrészt a városi szinten üzemeltetett hálózatokból, valamint a lakosok által hordozott, közösségi együttműködés útján beszerzett mobilszenzorokból gyűjtik be, így pontosabb információt kapnak a szennyezettségi gócpontokról, és egyben fenntartható viselkedésre is sarkallhatják az embereket. A HOPE (Remény) projekt célja, hogy „könnyen értelmezhető, alapvető információkat biztosítson a levegőminőségről és annak hatásairól a polgárok számára, arra összpontosítva, hogy miként javíthatják a lakosok a helyi levegő minőségét saját fellépésükkel” – jegyezte meg Jussi Kulonpalo, a HOPE projekt vezetője. Ez éppenséggel megnyilvánulhat abban, hogy „kevesebbet használják az autójukat, többek bicikliznek és gyalogolnak, benzines és dízeles helyett elektromos vagy hibrid meghajtású autókat vásárolnak, kevesebb fát égetnek, és hogy új, jobb hatékonyságú tűzhelyeket vásárolnak,” – magyarázta Kulonpalo.

Zaragoza, Santiago de Compostela, Firenze, Modena, Livorno és Pisa városaiban például a forgalmi adatokat az időjárás-előrejelzésekkel és a szennyezettségi szintre vonatkozó adatokkal ötvözve igyekeznek enyhíteni a közúti közlekedés okozta levegőszennyezést. A TRAFAIR projekt keretén belül a város különböző pontjain elhelyezett olcsó szenzorokkal figyelik a légszennyező anyagok koncentrációját, a különböző forgalomáramlási és a szennyezőanyag-diszperziós modelleket pedig a levegőminőségi előrejelzések elkészítésében használják fel.

Londonban egy olyan okos megközelítéssel próbálják megoldani a város légszennyezettségi problémáit, amely éves szinten 4,1 milliárd eurójába kerül majd a városnak. A Breathe London (Lélegezz, London) elnevezésű projekt célja egy ezidáig példátlan léptékű szennyezettségmegfigyelési program elindítása; melynek keretében a város különböző pontjain 100 olyan szenzoregységet helyeznek el, amelyek valós időben mérik majd a légszennyezettséget; az érzékelőket oszlopokra, épületekre telepítik majd fel, de a város kulcsfontosságú részein cirkáló Google Street View autókat, és a mindennapjaikat élő átlagpolgárokat is olyan hordozható szenzorokkal látják el, amelyek másodpercenként végeznek majd méréseket.

Ezen felül olyan vállalatok is segítik a városi légszennyezés nyomonkövetését célzó erőfeszítéseket, amelyek egyébként teljesen más profillal működnek. A következő két év során a DPD csomagszállító hálózat például szintén valós idejű mérésekkel tervezi segíteni a PM2.5 szintjének megfigyelését 20 európai városban. Ennek érdekében olyan lézeralapú mobilszenzorokkal látják majd el a flottájukat és központjaikat, amelyek 12 másodpercenként lesznek képesek adatokat gyűjteni az emberi belégzés magasságában.

© Getty Images

Noha a városok általában az olyan könnyen megvalósítható lehetőségekkel igyekeznek javítani a levegő minőségét, mint a környezetbarát közlekedés népszerűsítése, az alacsony kibocsátású zónák kialakítása és a dugódíjak bevezetése, az innovatív építőanyagok használata szintén ígéretes lehetőségekkel kecsegtet a szennyezőanyagok visszaszorítása tekintetében. A LIGHT2CAT projekten dolgozó szakértők azt állítják, hogy a betonhoz titánium-oxidot keverve fényre érzékeny épületeket és egyéb más szerkezeteket alkothatnánk; a titánium a napfényt hasznosítva olyan kémiai reakciók lefolyását tenné lehetővé, amelyek semlegesíthetnék az azt körülvevő levegőben található káros részecskéket. A titánium-oxid például az Airlite falfestékeknek is egy nagyon fontos összetevője. Ez egy olyan olasz szabadalom alapján készült anyag, amely zárt terekben és kültéren is képes csökkenteni a nitrogén-oxid, a kén-oxid, az ammónia és a szén-monoxid mennyiségét.

Egyre hangosabbak a klímaváltozás légszennyezésre gyakorolt jövőbeli hatásával kapcsolatos aggodalmak is, ugyanis egyes kutatások kimutatták, hogy a gyakoribb hőhullámok miatt tovább növekedhet a talajközeli ózon koncentrációja, ami az emberek egészségét is negatívan befolyásolhatja majd. Ahogy azt az elmúlt két évtizedben már megtapasztalhattuk a kontinensen, a hőhullámok kéz a kézben járnak az alacsony légmozgással, ezek a körülmények pedig kedveznek az ózonképződésnek, és lehetővé teszik, hogy a szennyezőanyagok hosszabb ideig jelen legyenek a légkörben.

– A jobb levegőminőség miatt javulna a lakosság általános szív-és érrendszeri és légzőszervi egészsége is, hosszú és rövid távon egyaránt – magyarázta el Dr. Jarosińska, a WHO munkatársa. – A kültéri légszennyezés csökkentése együtt járna a CO₂, valamint olyan más rövid távú éghajlatbefolyásolók visszaszorulásával is, mint az elemi szén és a metán, ez pedig segítene az éghajlatváltozás hatásainak rövid és hosszú távú enyhítésében is.”

– Fontos, hogy a légszennyezéssel és az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos politikákat összeegyeztessék, – mondja Dr. Peuch. Egy korábbi tanulmány arra világított rá, hogy a szén-dioxid-kibocsátás és a szállópor-szennyezés enyhítését célzó szakpolitikák bevezetése – egyenként és összehangolva is – sokkal nagyobb előnyökkel járna, mint az intézkedések megvalósításának költségei. Emellett, arra is rámutatott, hogy a légszennyezéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések összehangolt bevezetése további 15%-kal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátás mértékét Nyugat-Európában, mint külön-külön.

–További erőfeszítésekre van szükség, – hangsúlyozta Dr. Peuch. – Az éghajlatváltozás kontextusában bizony lehetséges lehetőségünk van arra, hogy egyszerre vegyük fel a harcot a légszennyezéssel és az üvegházhatású gázok kibocsájtásával. Ezzel csak nyerhetünk, és az emberek egészségére gyakorolt hatás is azonnal érezhető lesz.”