Mivel a folyók egyre gyakoribb száraz időszakai csökkenteni fogják a kontinens vízkészletét, az embereknek és a gazdaságnak új módszereket kell találniuk az alkalmazkodáshoz.
2018. június 1-jén 4,5% volt. Egy hónappal később 10,8% volt; közel négy hónappal ezután, október 20-án pedig az európai folyók 35,9%-ának abnormálisan alacsony volt a vízszintje, 1991 óta a legalacsonyabb. Az elenyésző mennyiségű nyári eső miatt a nagy természetes vízrendszereknek nélkülözniük kellett a vizet, amelyre nagy szükségük volt; emellett pedig a hőhullámok is gyorsították a párolgást, ami tovább növelte a vízveszteséget. Idén a szárazság már áprilisban elkezdődött Közép-Európa nagy részén, mértéke pedig a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) adatai szerint a mérsékelttől az rendkívüliig terjedt. A szárazság sok területen júniusban is folytatódott, ami alapján a Copernicus katasztrófakezelési szolgáltatás szerint 2020 a harmadik egymást követő év, amelyben váratlan mértékű szárazsággal kell szembenézni.
HIRDETÉS
Előfordulhat, hogy a jövőben ez nem lesz olyan szokatlan jelenség. Az előrejelzések szerint az évszázad közepére az aszályok gyakoribbá válnak, ami számos szektorban problémát okozhat, például a víz- és energiaellátásban, a folyami szállításban és a mezőgazdaságban. „Az előrejelzések szerint a mediterrán alrégióra lesznek a legnagyobb hatással a klímaváltozás negatív következményei, pedig már most is vízhiányban szenved” – nyilatkozta a Közös Kutatóközpont (JRC) aszállyal foglalkozó csoportja. „A globális felmelegedés fokozódásával a folyóvízhiány várhatóan gyakoribbá válik, súlyosabb lesz és hosszabb ideig fog tartani ebben a régióban”, tette hozzá a Közös Kutatóközpont csoportja. A kutatók úgy vélik, ha a globális hőmérséklet 3 fokkal emelkedik, akkor további 11 millió embert és 4,5 millió hektárnyi olyan területet érinthet az évenkénti szárazság, ahol ez korábban csak tízévente egyszer fordult elő. „Európán belül erős megosztottság látható, délen gyakoribb a szárazság, mint északon” – mondta Dr. Niko Wanders, az Utrechti Egyetem víztani szélsőségeket kutató tudósa. „Megfigyeléseink szerint a rendkívüli szárazság várhatóan súlyosabbá fog válni. Ezt a magasabb hőmérséklet és a megnövekedett párolgás okozza, ami nagyobb vízveszteséghez vezet” – tette hozzá Dr. Wanders.
Jelentős tényezőnek számít az is, hogy kevesebb víz kerül a gleccserekből a folyókba, mondták a Birminghami Egyetem szakértői. Az európai Alpok elmúlt három évtizedben tapasztalt melegedése és a kevesebb hóesés következtében csaknem 54%-kal csökkent a gleccserek területe 1850 óta, és a hosszútávú előrejelzések további drasztikus zsugorodást jósolnak.
A szárazság által érintett folyóknál nem a vízmélység csökkenése az egyetlen probléma. Ha kevesebb az esővíz, a folyók vize nem tudja hatékonyan felhígítani a szennyezőanyagokat, emiatt magasabb lesz a nitrogén, a foszfor, a nehézfémek és a mikroműanyagok koncentrációja, mondták a MaRIUS kutatási konzorcium szakértői. A szerves összetétel fokozza az algaképződést, amely alkalmatlanná teheti a vizet az emberi használatra. A melegebb folyóvízben kevesebb az oxigén, mint a hidegben, ami kárt tehet a halakban és más vízi állatokban.
Alacsony vízszint idején a vállalkozások munkája és a megélhetés is nehezebbé válik. Az elektromos ellátás, a mezőgazdaság, az ipari termelés, a vízellátás és sok más terület épít az állandó frissvízhozamára, hogy meg tudjon felelni a keresletnek. 2018-ban a Rajna alacsony vízállása miatt a flotta nagy részét képező nagyobb és újabb hajók nem tudták használni a vízi útvonalat, amelynek következményeként a nagy szolgáltatók nem tudtak termékeket szállítani és ezért számos iparág vállalatainak csökkentenie kellett a termelést. Habár ez az eset a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága (CCNR) szerint a folyó természetes ingadozása miatt történt, a folyók alacsony vízszintjének jelentősebb gazdasági hatása van, mint korábban, amikor az ipari tevékenység és a hajón történő szállítás nem volt ilyen intenzív. Egy nemrég publikált jelentés szerint a németországi hajózási ipar mintegy 2,4 milliárd euró veszteséget könyvelt el.
Hollandiában a 2018-as szárazságrekord csökkentette a talajvíz szintjét, amely egymillió otthon sodort veszélybe a talajsüllyedés miatt. 2003 szeptemberében, az esőhiány és a meleg nyár után, a Duna alsó szakaszán a vízállás elérte az 1840 óta mért legalacsonyabb szintet. A hajók és az uszályok megállásra kényszerültek Dél-Németországtól egészen Romániáig, ahol az atomerőmű majdnem egy hónapra leállt, mivel nem volt víz a reaktorok lehűtéséhez. A MaRIUS szakértőinek becslése szerint Nagy-Britanniában az elmúlt 40 évben a folyók alacsony vízszintje 4,6 TWh energiatermelését akadályozta meg, ami évi 45 millió £ veszteséget okozott a vállalatoknak.
HIRDETÉS
Úszni az árral?
A legrosszabb klímaügyi forgatókönyv esetén a szárazság okozta gazdasági veszteségek akár ötszörösére nőhetnek, derül ki a Közös Kutatóközpont (JRC) nemrég publikált tanulmányából. Enyhítő intézkedésekkel azonban a felére csökkenthető ez a növekedés, írja az említett értekezés. „A tervezés kulcsfontosságú” – mondta Dr. Wanders. A vízügyi tervezés és vízgazdálkodás javítása egyre jobban függ az éghajlati információktól, amelyek segítenek megjósolni, mikor várható szárazság. „A proaktív folyógazdálkodás a szárazság előrejelzésére támaszkodik, ehhez pedig a jó, valós idejű megfigyelések kulcsfontosságúak” – tette hozzá Dr. Wanders. A C3S és a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI) szakértői egy olyan szolgáltatás kifejlesztésén dolgoznak, amely segítségével a hatóságok és a vállalatok jobban ellen tudnának állni a szélsőséges körülményeknek, például a folyók szárazságának. A szolgáltatás víztani modellek és regionális klímamodellek felhasználásával vetíti előre a több havi vízhozamot és információt ad arról is, hogy a klímaváltozás milyen hatással lehet az esőzésre, a hőmérsékletre és a folyók vízszintjére az idő előrehaladtával, egészen 2100-ig.
„A vízkészlet-gazdálkodás, a szennyvízkezelés, az árvízkockázat-kezelés, a polgári védelem, a vízenergia felhasználása, a folyami szállítás, a mezőgazdaság és a turizmus azok a kulcsfontosságú iparágak, amelyek hidrológiai előrejelzéseket használnak” – mondta a hidrológiai előrejelzésekkel foglalkozó Dr. Shaun Harrigan, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) tudósa. „A hidrológiai előrejelzések korán figyelmeztetik ezeket az iparágakat a szélsőséges helyzetekre, amikor túl magas vagy túl alacsony a folyók vízszintje. Ennek köszönhetően az ipar jobban helyt tud állni a szélsőséges víztani helyzetekben, és bölcsebb döntéseket tud hozni, amelyeknek pozitív a társadalmi és gazdasági hatása” – tette hozzá Dr. Harrigan. A mediterrán régió helyi hatóságai arra törekednek, hogy jobban kezeljék a vízkészletet szárazság idején. A Júcar folyó mintegy 150 000 hektárnyi földet lát el öntözővízzel, és vizet biztosít városoknak, vízerőműveknek és iparágaknak is. A Júcar-medencében illetékes kelet-spanyolországi vízügyi hatóság a C3S éghajlati információit használja, hogy a víz elosztását az időjárásnak és a vízhozamnak megfelelően alakítsa és ezzel növelje a 2013 óta szárazságtól szenvedő régió védekezőképességét. A tevékenység célja, hogy összekapcsolják az egész Európából származó, éghajlattal és vízzel kapcsolatos adatokat a helyi adatokkal, és segítsenek a helyi hatóságoknak jobban felkészülni az esetleges vízhiányra. A Canal Isabel II – Comunidad de Madrid (Madrid autonóm közösség) vízgazdálkodással foglalkozó vállalata – több fronton küzd a régió szárazságának kezeléséért, és ezzel több mint 6 millió ember vízellátásáért. „A vízhiány következményeit már érezzük egy ideje. A vízgyűjtőinkben átlagosan összegyűlő víz mennyisége az utóbbi 30 évben közel 20%-kal csökkent az 1914-től számított átlaghoz képest” – nyilatkozta a vállalat képviselője. A vállalat tartalék vízforrásai mellett modelleket is használ a víz rendelkezésre állásának előrejelzéséhez, és azt tervezi, hogy vízgyűjtőit a szélsőséges körülményekre előzetesen figyelmeztető rendszerekkel szereli fel. A Canal Isabel II szennyvíz-újrahasznosításba is befektetett, amivel városi és ipari felhasználási területeket láthat el és csökkentheti a felhasznált friss víz mennyiségét.
Olaszországban egy tanácsadó vállalat digitális eszközöket kínál a hatékonyabb vízgazdálkodáshoz. „Számos felhasználója van az általunk létrehozott szolgáltatásoknak, amelyekkel szezonálisan és a klímaváltozás körülményei mellett előre lehet jelezni a vízigényt és a víz rendelkezésre állását: öntözési hatóságok, vízforrás-gazdálkodók és energiaipari vállalatok” – mondta Dr. Paolo Mazzoli, a GECOSISTEMA technikai igazgatója. A SmartRIVER szolgáltatás a C3S és egyéb szolgáltatók adatainak, valamint helyspecifikus (pl. időjárás-állomásoktól származó) információk segítségével a felhasználó igényeinek megfelelő előrejelzést ad a folyók vízszintjéről és a víz rendelkezésre állásáról. „A SmartRIVER jelenleg is üzemképes, és havonta két előrejelzést ad a beérkező víz mennyiségéről a Ridracoli vízgyűjtő kapcsán” – mondta Dr. Mazzoli. „Az 1980-as évek elején az Emilia Romagna régió Appeninekhez tartozó részén épített gát mintegy 30 millió m3 vízzel rendelkezik, és négy tartományban több mint 1 millió embert lát el ivóvízzel – tette hozzá Dr. Mazzoli. „Az előrejelzések segítségével a vízgyűjtő vezetője optimalizálni tudja a víz használatát és elosztását.”
A vízszint pontos előrejelzéséhez szimulálni kell a teljes vízkörforgást – magyarázta Dr. Harrigan. Ezt hagyományosan a vízgyűjtő terület szintjén végezték, ahol volt elegendő megfelelő minőségű megfigyelés az időjárásról és a vízszintről. Most […] a műholdak lehetővé teszik, hogy a világ olyan tájain adjunk víztani előrejelzést, ahol nincsenek terepen szerzett adataink, vagy azok elenyésző mértékűek – tette hozzá Dr. Harrigan. Ennek ellenére vannak bizonytalanságok. „Az egyik legbizonytalanabb pont a szélsőséges víztani eseményeket előidéző rendkívüli időjárási tényezők előrejelzése, különösen, amikor több mint egy vagy két héttel korábban kell azokat megjósolni” – mondta Dr. Harrigan. „A másik pont annak a szimulálása, hogy mi történik az esővízzel, amikor beszivárog és terjed a talajban. A távérzékelés terén történő előrelépések azonban rendkívül biztatóak.”
A folyók vízszintjének előrejelzéséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. A Közös Kutatóközpont (JRC) szakértői szerint még hiányzik az információ, hogy mennyi vizet emelnek ki különböző célokra, valamint, hogy a talajvíz eltávolítása miként hat a folyókra. „A hidrológiai modellek legnehezebb része a vízegyensúlyába történő emberi beavatkozások figyelembevétele, különösen nagy térbeli kiterjedés esetén. Ha jobban tudjuk modellezni ezeket a tényezőket, jelentősen csökkenni fog a bizonytalanság a szárazság nyomon követésében és az előrejelzésekben” – tette hozzá a JRC csapata.
