Hat év kemény munka és aprólékos tervezés után az Egyesült Arab Emírségek fiatal tudósainak csapata végre itt lehet a Mohamed Bin Rasid Űrközpontban Dubajban, hogy részt vegyen a Remény Űrszonda kilövésén, amely hét hónapos útja végén eléri a Marsot. Ez az arab világ első bolygóközi küldetése, és egy borzongató, történelmi pillanat mindazok életében, akik részt vettek a projektben.
— Ez egy igazi érzelmi hullámvasút, az izgatott és boldog és hálás állapottól egészen a nagyon ideges és rémült pillanatokig. De mindezek mellett, egyetlen érzés ural mindannyiunkat, és az a remény – mondta Ajesa as-Sarafi, a Mars-küldetés egyik tagja.
— Próbálunk óvatosak maradni, de nem tudjuk elrejteni a boldogságunkat. Hat éve kezdtünk neki ennek a projektnek, és már túl vagyunk a kilövés első szakaszán, a második szakaszt várjuk, ami az egyik legkritikusabb rész – mondta Dr. Ahmad Belul af-Falaszi, az Egyesült Arab emírségek űrügynökségének vezetője.
A sikeres kilövés rövid időre megkönnyebbülést hozott a következő, sikert vagy kudarcot hozó pillanatok előtt. Megkezdődött az űrjármű leválasztása a Mars felé 34 ezer kilométer per órás sebességgel robogó rakétáról.
— A leválás után öt perccel megkezdjük a napelemek kibontását. A leválás utáni tizenötödik és harmincadik perc között megkapjuk a szondából érkező első jelet és ez alapján az irányítófúvókák segítségével beállíthatjuk a járművet, hogy megfelelően érjék a nap sugarai – mondta Ajesa as-Sarafi, a Mars-küldetés egyik tagja.
A fellövés estéjén minden sikeres volt.
— Megtörtént a kilövés és a szonda sikeresen levált a rakétáról. Ez a művelet nagyjából egy órával a fellövés után történt. És ezt követően mintegy húsz perccel befogtuk az első jelet is az űrszondától – mondta Omran Sarif, az Egyesült Arab Emírség Mars-küldetésének projektmenedzsere.
És bár az Emirátusok vezette a programot, a küldetés nem jött volna létre nemzetközi együttműködés nélkül.
— Ahelyett, hogy ától cettig mindent mi magunk építettünk volna meg, inkább béreltünk és vásároltunk olyan elemeket, amik már máshol készen voltak. Használjuk például a NASA rendszerét, és vásároltunk szolgáltatást egy japán cégtől is, amely űrjárművek fellövésére szakosodott. Tehát ez igazán nemzetközi munka. Vagyis a sikerünk titka a nemzetközi együttműködés – mondta Omran Sarif, az Egyesült Arab Emírség Mars-küldetésének projektmenedzsere.
A küldetésnek kihívásokkal is meg kellett küzdenie.
— Amikor elkezdtük a tervezést, számításba vettük, hogy milyen kockázatokkal kell majd szembenéznünk, és hát a koronavírus-járvány nem volt ezek között. Emiatt hamarabb kellett Japánban szállítani az űrjárművet. Nagyjából egy hónappal a tervezett előtt, ami már önmagában is éppen elég kihívást jelentett a csapatnak – mondta Mosen al-Avadi, a Mars-küldetés egyik tagja.
A küldetés célja, hogy adatokat gyűjtsön, amit mindenki számára hozzáférhetővé tesznek. És a tudósok számára ez a legizgalmasabb az egészben.
— A tudomány nem olyasmi, amit egyetlen nemzet kisajátíthat. És ez az igazi szépsége. Ez olyan valami, amiből mindenki hasznosul. A mókás rész a tudománnyal kezdődik, és az a tudományos adatgyűjtéssel kezdődik, az ellenőrzéssel, az érvényesítéssel, az adatok feldolgozásával, így olyan adatsorokat tudunk átadni a nyilvánosságnak és a tudósoknak, ami segítheti őket a kutatási területükön. És ez arra is ösztönzi majd a tudományos csapatot, hogy kirukkoljon a kutatásával. És őszintén remélem, hogy 2021 végére valódi tudományos felfedezések is születnek az általunk gyűjtött adatokból – mondta Sarah al-Amiri, tudományos miniszter.
Bármilyen felfedezést is tartogasson számukra a Mars, a küldetés már eddig is hatalmas gyakorlati tudást adott a csapatnak, és a reményt, hogy a vörös bolygó már csak karnyújtásnyira van előttük.