Márkához kapcsolódó tartalom

 Copernicus
A "márkához kapcsolódó tartalom" azt jelenti, hogy az üzleti partner, a hirdető fizet érte és ő is állítja elő, nem az Euronews szerkesztősége vagy újságírói. A finanszírozó partner ellenőrzi a témát, a tartalmat és övé a végső jóváhagyás az Euronews kereskedelmi részlegével együttműködve.
Márkához kapcsolódó tartalom
A "márkához kapcsolódó tartalom" azt jelenti, hogy az üzleti partner, a hirdető fizet érte és ő is állítja elő, nem az Euronews szerkesztősége vagy újságírói. A finanszírozó partner ellenőrzi a témát, a tartalmat és övé a végső jóváhagyás az Euronews kereskedelmi részlegével együttműködve.
Copernicus

Milyen lépésekre van szükség a városokban az árvizekre való felkészüléshez?

Milyen lépésekre van szükség a városokban az árvizekre való felkészüléshez?
Szerzői jogok  euronews

A változó éghajlati minták egyre kiszámíthatatlanabb időjárási szélsőségekhez vezetnek, a városok infrastruktúráiban bekövetkező változások pedig világszerte sokakat védtelenné tesznek az áradásokkal szemben.

Tavaly novemberben a Basilicata régiót sújtó heves esőzések hatására iszapcsuszamlások söpörtek át Európa 2019-es kulturális fővárosán, az olaszországi Materán. A hatóságok becslése szerint az otthonokban, a vállalkozásokban és az infrastruktúrában keletkezett károk értéke elérte a 8 millió eurót. Az 1950-es évek vége óta a Japánt sújtó legerősebb tájfun, a Hagibis megszakította a villamosenergia-hálózatokat és elárasztotta az infrastruktúrát az ország városaiban, ezeken felül pedig az áradásokhoz kevésbé szokott területeken is megnőtt az ilyen szélsőséges események előfordulási aránya.

HIRDETÉS

Változó árvízrendszerek - Európa esete

Leggyakrabban a szélsőséges esőzések, a hóolvadás, a vihardagályok és a tengerszint emelkedése áll a folyóparti és a part menti áradások mögött, amely befolyásolja a városi és a vidéki életet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint az európai kontinensen az árvizek tendenciái eltérőek és ez a jövőben sem változik majd meg, mivel a melegebb hőmérsékletek intenzívebb csapadékhoz és hosszabb száraz időszakokhoz vezethetnek. Becslések szerint Európa legtöbb részén télen akár 35 százalékkal megnőhet a nagyobb esőzések száma az évszázad folyamán, míg a dél- és délnyugat-európai régiókban a nyár szárazabb lesz.

Forrás EEA: Az Euro-Cordex adatainak változása 1971–2000-ről 2071–2100-ra az RCP8.5 forgatókönyv esetében.

A folyami árvizek, amelyek már jelenleg is az egyik leggyakrabban előforduló éghajlati események Európában, alátámasztják majd a csapadék előrejelzett változásait, amint azt egy másik EEA-értékelés is mutatja. A jövőbeli becslések szerint az eddig évszázadonként egyszer előforduló méretű folyami árvizek gyakoribbá válnak majd a kontinensen, kivéve néhány északi régiót, Spanyolország déli részét és Törökországot.

Az áradások és a városi infrastruktúra nem nagyon illenek össze

Valószínűleg a hőmérséklet emelkedése is növelni fogja a csapadékból eredő árvizek számát, a tél pedig nedvesebb lesz, gyakori esőzéssel és ritkább havazással; ezekből kifolyólag pedig néhány európai városban az árvízkockázat jelentősen megemelkedhet. Egy 571 európai várost vizsgáló tanulmány szerint az Egyesült Királyságban található folyóparti települések 85%-ának valószínűleg több árvízzel kell majd megküzdenie a század második felére.


– Egy olyan jövőben, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is ugrásszerűen növekszik, a folyami árvizek számának legoptimistább előrejelzései is jelentős növekedést jósolnak Európa északi és északnyugati részén – mondja Dr. Selma Guerreiro, hidrológiai és éghajlatváltozási kutató a Newcastle Egyetemen, és a tanulmány vezető kutatója. – A legpesszimistább forgatókönyv azonban azt mutatja, hogy a legtöbb európai várost a folyami árvizek növekedése sújtja.

A tanulmány rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia és Skandinávia városaiban a folyók 10 éves maximális vízhozama akár 20%-kal is növekedhet majd. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is a jelenlegi ütemben növekszik, több európai városban (például Spanyolországban Santiago de Compostela, Írországban Cork vagy Portugáliában Braga) a maximális vízhozam mértéke több, mint 80 százalékkal növekedhet.

HIRDETÉS
Forrás: Klíma ADAPT / EEA

A városokban az árvizek növekedését nemcsak az eső okozhatja. Az alacsonyan fekvő lakott területek is egyre inkább ki lesznek téve a part menti árvizeknek a tengerszint emelkedése és a viharos hullámok miatt. A szakértők szerint Európa partjainak jelentős részén tízszer gyakoribbá válhatnak az áradások az évszázad folyamán. Alkalmazkodási intézkedések bevezetése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése nélkül az EU 17 legfontosabb tengerparti városában a part menti árvizek okozta éves átlagos kár a 2030-ra becsült 1 milliárd euróról 2100-ra 31 milliárdra nőhet. A további alkalmazkodási intézkedések hiányában az árvízveszélyben lévő lakosság száma a mai 102 000-ről a 2050-re 530 000–740 000-re fog nőni. Más tanulmányok arra utalnak, hogy a tengerparti árvizek Európában évente 1 billió eurónyi gazdasági kárt okoznak, amennyiben az alkalmazkodási intézkedések bevezetése elmarad. Az emelkedő átlaghőmérsékletek állnak majd a növekvő veszteségek mögött és a gyorsuló tengerszint-emelkedés miatt a tengerparti áradások 2050-től kezdve négyszer nagyobb károkat okoznak majd, mint a folyami áradások.

Az alkalmazkodási szabályok városi szinten az éghajlati adatokra támaszkodnak

– Alkalmazkodási intézkedések nélkül 3-6-szoros növekedésre számíthatunk a folyami áradásoknak való kitettségben, és az azok által okozott károkban – mondta Dr. Peter Salamon, az EU Közös Kutatóközpontjának vezető kutatója. – Alkalmazkodnunk kell, még az optimista 1,5 C°-os forgatókönyvhöz is, és erre lehetőség is van. De ehhez számos alkalmazkodási intézkedésre van szükségünk.

A várható árvizek előrejelzése továbbra is nélkülözhetetlen a városi infrastruktúra, a gazdaságok és az emberek alkalmazkodásának szempontjából, de ez számos kihívást tartogat. A városok elárasztásáért felelős viharok túl rövid ideig tartanak, ezért nehéz megjósolni őket – mondta Günter Blöschl professzor, a Bécsi Műszaki Egyetem Vízierőforrás-rendszerek Központjának igazgatója. – Tudjuk, hogy ezek a viharok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak – magyarázta Dr. Guerreiro. – Jelenleg […] modelleket fejlesztenek ki kifejezetten az ilyen típusú viharok szimulálására, de túl korai lenne megmondani, hogy az ilyen típusú árvizek mennyivel lesznek majd rosszabbak – mondta Dr. Guerreiro. Különböző projektek vizsgálják az árvizeket kiváltó különféle tényezőket, hogy bővítsék a rendelkezésre álló adatokat és tájékoztatást nyújtsanak az alkalmazkodási intézkedésekről.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat különböző szereplőkkel együtt egy olyan szolgáltatás kifejlesztésén dolgozik, amely elkészíti a mindenre kiterjedő, városi szélsőséges esőzések árvízkockázatának felmérését, a konkrét, „kritikus” esőzési események alapján. – Az ezeket az eseményeket jellemző csapadékok felhasználhatók hatásmodellekben a vízmélység és az esetlegesen elárasztott területek, valamint a károk meghatározására – mondta Dr. Paola Mercogliano, az Euro-Mediterrán Éghajlatváltozási Központ (CMCC) vezető kutatója. – Ugyanezt a megközelítést fel lehet használni annak értékelésére, hogy a lakott területeken miként változhat a jövőben a csapadékkockázat az ember okozta éghajlatváltozás következtében.”

Az olyan városok, mint a hirtelen árvizeknek kitett Koppenhága, kísérletezték ki a szolgáltatást. – A közigazgatás és a helyi hatóságok, valamint a biztosítótársaságok vagy a hatásvizsgálat modellezői érdeklődnek ezen adatok felhasználása iránt – mondta Dr. Mercogliano. – A CMCC vezeti a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat-projektet, amelynek célja a szélsőséges csapadékesemények jegyzékének összeállítása európai szinten a múltbeli adatok felhasználásával, és ahol lehetséges, a szélsőséges események és a károk összekapcsolása.”

Rotterdam már szervesen magába integrálta az árvízvédelmet, mivel a hatóságok 2025-re éghajlat-biztossá akarják tenni a várost. Az árvízellenálló-képesség kiépítése magába foglalta a kikötőben lévő földterület és a part menti védelem kiterjesztését, a folyópartok és tetők zöldítését, és mindeközben a városi területek megtervezését úgy, hogy a potenciális árvizek jobban kezelhetők legyenek - föld alatti víztárolók és kék-zöld folyosók létrehozásával, amelyek lehetővé teszik a természetes vízkörforgást, miközben megóvják a városi infrastruktúrát. A holland kikötő célja az, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a városfejlesztés összekapcsolásával támogasson más víz által fenyegetett városokat.

Rotterdami árdagály-gátak

A JPI, egy transznacionális kutatási program együtt dolgozik Birminghammel, Brüsszellel és Rotterdammal a FloodCitiSense, a városi csapadékeredetű árvizek korai előrejelző szolgálatának kidolgozása érdekében, amely tömegforrást használ fel. A városokban élő emberek olcsó érzékelők és digitális eszközök segítségével hozzájárulnak az esőzések és az árvíz megfigyeléséhez, így segítve a hatóságokat az árvízhez való alkalmazkodás fellendítésében és a károk csökkentésében.

A Copernicus Vészhelyzetkezelő Szolgálat részét képező Európai Árvízfigyelő Rendszer az első olyan rendszer, amely a kontinens egész területén figyelemmel követi és előre jelzi a folyami áradásokat, így támogatva a nemzeti hatóságokat további középtávú (3-10 napos) előrejelzésekkel a jobb felkészülés érdekében. – Sok felhasználónkat nem annyira az érdekli, hogy mennyire emelkedik majd meg a folyó vízszintje, hanem azt kérdezik, hogy mi lesz ennek a hatása – mondja Dr. Salamon. – Ez túlmutat a hidrológiai modellezésen, és az időjárási és hidrológiai adatokat összekapcsoljuk a hatásmodellekkel, és így próbálunk meg kísérleti területet biztosítani az olyan új ötletekhez és trendekhez, amelyeket a nemzeti hatóságok követhetnek és tesztelhetnek. – Dr. Salamon azt is elmondta, hogy 2018-ban a JRC és az ECMWF elindította a Globális Árvízfigyelő Rendszert is, és jelenleg folyamatban van egy, a Copernicus műholdak adatain alapuló, folyamatosan működő és rendkívül részletes globális árvízfigyelő szolgáltatás kifejlesztése is.

Az olyan Európán kívüli városok, mint Tokió, felhasználják a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szélsőséges csapadékokról, az árvizek gyakoriságáról és még sok másról szóló adatait is annak érdekében, hogy fokozzák az árvízkockázathoz való alkalmazkodási intézkedéseiket. Japán fővárosa máris 2 milliárd dollárt fektetett be a világ legnagyobb árelvezető rendszerébe, a Metropolitan Area Outer Underground Discharge Channel-be, amely a város kisebb folyóiból származó víztöbbletet átirányíthatja az Edo főfolyóba, amely nagyobb vízmennyiséget is jobban képes kezelni. Mivel azonban úgy tűnik, hogy az árvízkockázat növekszik, az éghajlatváltozással kapcsolatos információk segítenek a helyi hatóságoknak a kis- és közepes méretű lakott területeknek a nagyobb árvízkockázatokhoz történő alkalmazkodásában.

Forrás: Copernicus Klímaváltozási Szolgálat, hidrológiai szélsőségek Tokió nagyvárosában

A tengerparti árvizek esetén a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat a közeljövőben magas színvonalú éghajlati adatokat szolgáltat majd a vihardagályokról, árapályokról és hullámokról, valamint a tengerszint emelkedésének az összes európai tengerparti vízre gyakorolt hatásáról. Az adatok továbbfejlesztése az Európai Vihardagály szolgáltatáson belül több árvíznek kitett várossal, például Velencével és Koppenhágával együtt történt.– Együttműködtünk a tengerparti árvízhez kapcsolódó mutatók kidolgozásában, amelyek segítik a felhasználókat az árvízkockázat kezelésében és az árvizekre való felkészülésben – mondja Kun Yan, a Deltares, egy, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálattal társult holland kutatóintézet munkatársa. A történeti nyilvántartásokat és előrejelzéseket egyaránt figyelembe vevő éghajlati adatok végül segítenek az árvízmutatók elkészítésében. – Ezek a mutatók segítenek megérteni az árvízhatások gyakoriságát és mértékét egy adott helyen – mondja Yan. – Ez elősegíti az árvízi struktúrák megtervezését, a korai árvíz-előrejelző rendszerek fejlesztését, és javítja a part menti övezetek tervezését és kezelését az éghajlatváltozás idején.

HIRDETÉS