Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Valós idejű megfigyeléseken alapuló pollenelőrejelzés egy páneurópai kezdeményezés keretében

Valós idejű megfigyeléseken alapuló pollenelőrejelzés egy páneurópai kezdeményezés keretében
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A Copernicus Légkörmegfigyelési Szolgálat (CAMS) nemrégiben elindított egy együttműködést az Európai Aeroallergén Hálózattal (EAN), melynek keretében forradalmi technológiák felfedezésével igyekeznek majd automatikus, szinte valós idejű pollenjelentéseket szolgáltatni Európa-szerte.

Minden tavasszal és a koranyári időszakban is kórusban tüsszögünk, zihálunk és szüttyögünk, ugyanis épp ilyenkor van a szénanátha csúcsszezonja – egy igen kellemetlen tény minden negyedik európai polgár számára. Még a városlakók sem menekülnek a tünetek elől, ugyanis a légszennyezés csak tovább súlyosbítja a szenvedést. Mindezt tetézi az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés is, amely miatt korábban és hosszabb ideig virágzanak a növények és a fák, elnyújtva ezzel a száz millió pollenallergiában szenvedő európai kálváriáját.

A pollenprobléma pedig egyre csak súlyosbodik, és még a modern előrejelzési metódusok sem elég pontosak ahhoz, hogy az érintettek elkerülhessék a melegebb időjárás okozta szenvedést. Az előrejelzések ugyan nyújtanak némi információt azzal kapcsolatban, hogy éppen mely növények virágzanak, az időjárásról és a légszennyezés mértékéről is, de ezek csupán becslések – a tényleges pollenadatok csak a megfigyelések után egy héttel válnak elérhetővé.

Szerencsére ez mostantól már nem így lesz. A Copernicus Légkörmegfigyelési Szolgálat a MeteoSwiss Európai Pollenadatbázisát és AutoPollen programját használva igyekszik koordinálni egy új technológia kifejlesztését, aminek a célja az, hogy szinte valós idejű adatokat szolgáltassanak a levegő aktuális pollenkoncentrációjáról. A CAMS levegőminőség-előrejelzés terén szerzett széles körű tapasztalataival párosulva a fent említett technológia jelentős javulást hozhat azon európai polgárok egészségi állapotában és közérzetében, akik eddig csupán puszta találgatások alapján próbálták átvészelni a hektikus pollenszezont.

A napi CAMS-előrejelzések kiértékelése az EAN által üzemeltetett több, mint 400 földi állomásról érkező megfigyelési adatokkal való összehasonlítás útján történik. Az EAN adatbázisainak a Bécsi Orvostudományi Egyetem Aerobiológiai és Polleninformációs Kutatóegysége ad otthont. Ez a világ legnagyobb nem kereskedelmi célú pollenadatbázisa, és nagyjából 40, többségében európai ország adatait tartalmazza. A pollenkutatás sok esetben helyi szintű, ugyanis a körülmények nagyban függenek az adott régióktól, viszont az Európai Pollenadatbázis célja, hogy összeegyeztethető adatokat szolgáltasson a különböző európai tudományos projektek és klinikai tesztek támogatása érdekében.

Frissen publikált adatok, és máris elavultak

„A jelenleg leggyakrabban használt módszer a pollenkoncentráció mérésére a Hirst-típusú térfogati mintavevők használata, amely szerkezetek a légáramlatot beszívva mérik a levegő pollenkoncentrációját. A polleneket ezt követően manuálisan számolják meg egy laborban”, mondja Maximilian Bastl az Ausztriai Polleninformációs Szolgálat munkatársa. Európai szinten leggyakrabban a nyírfa, az olajfa és az egyes fűfélék pollenjei okoznak allergiát, de Bastl, aki az Európai Pollenadatbázis egyik rendszergazdája, azt mondja, hogy a jövőben a megfigyelőállomások a 26, illetve bizonyos esetekben akár 70 leggyakoribb allergiatípust kiváltó pollen koncentrációját is mérni fogják – a célkitűzés az, hogy egyre több növényt és gombát vezessenek be a rendszerbe, így lefedve még a ritkább allergiafajtáka is. A Hirst-típusú térfogati mintavevőket azonban csak hetente ürítik: „Az elemzés néhány napot is igénybe vehet [tovább növelve az egy hetet], de ez a szabványos eljárás minden egyes megfigyelési módszer esetén”, mondja Bastl.

Készítette: MeteoSwiss
Öt különböző automata pollenfigyelő eszköz tesztüzeme folyik a hagyományos Hirst-típusú mintavevő működése mellett a payerne-i MeteoSwiss központ tetejénKészítette: MeteoSwiss

Így már egy hét is eltelik, mire a tényleges pollenszámokra vonatkozó adatok elérik a nyilvánosságot. Természetesen a valós pollenszámok ismerete ettől függetlenül fontos, ugyanis pontosabbá tehetik az előrejelzéseket, valamint idővel minták feljegyzését is elősegítik, azonban továbbra is az átlagokat veszik alapul – azt például nem tudjuk megmondani, ha egy adott faj hirtelen nagy mennyiségű pollent bocsájt ki az év elején. Mi több, az egyes alkalmazásokon keresztül nyilvánosan elérhető pollenelőrejelzések még az adatok kinyerése utáni minőségellenőrzés ezen tökéletlen formájával sem rendelkeznek, így lehetetlen megmondani, hogy az ott szereplő információk pontosak-e vagy nem.

Fény az alagút végén: pontos adatok akár egy óra alatt

Akkor mi is a rendszer értelme, kérdezhetnénk – ez fikarcnyit sem segít azon a pollenallergiáson, aki arra lenne kíváncsi, hogy a délutáni célpontként kinézett folyópart tele lesz-e parlagfűvel. Bernard Clot, a MeteoSwiss AutoPollen programjának vezetője, elmondta, gyakran szegezik neki ezt a kérdést, és természetesen ennek az orvoslásán is dolgoznak: „Az igazi célunk nem az, hogy automatizáljuk a pollenszámlálást, hanem hogy szinte valós időben elérhetővé tegyük az adatokat, és ezáltal időben tájékoztathassuk a betegeket és az orvosokat.” Számos technológia tesztelése folyik annak érdekében, hogy ezt elérjük; a lézeres technikáktól kezdve a részecskék „befogásán” keresztül egészen a légáramlás lefényképezéséig nagyon sokféle módszer létezik. „Ami közös bennük, hogy az eredmények szinte azonnal elérhetők”, mondja Clot. „A pollenek megszámlálása egy hét helyett csupán egy órát vesz majd igénybe.”

Ugyanakkor az, hogy eddig nem voltak azonnal elérhetők az adatok, nem azt jelenti, hogy a kutatók ne keresték volna a módját, hogy segíteni tudjanak a szénanáthában szenvedőkön. „A létező pollenmodellek egyike sem tökéletes, de alkalmasak arra, hogy a klinikai tesztek során megmérjék az embereket érő közvetlen egészségügyi hatásokat”, mondja Mikhail Sofiev, a Finn Meteorológiai Intézet légkörösszetétel-elemző csapatának vezetőhelyettese. Egy kísérleti projektben Sofiev és csapata a rendelkezésükre álló adatok és a személyes tüneti naplók alapján próbálják egyénre szabva megjósolni az érintettek tüneteit. „Vannak betegek, akiknél a levegő minősége is egy fontos tényező, így azt is belefoglaltuk a módszerbe. Még fejlesztés alatt ál a modell, de hamarosan okosabbak leszünk”, nyilatkozta Sofiev.

Egy többtényezős egyenlet

A Copernicusnak több, mint 40 év éghajlatváltozással kapcsolatos adatai vannak a birtokában, ami lehetővé tette a szervezet számára, hogy figyelemmel kövessék, milyen hatást gyakorolt a globális felmelegedés több, mint 100 faj viselkedésére. A virágzási minták az évszakokkal együtt változnak – gyakran korábban kezdődnek és tovább tartanak. Azonban még országokra lebontva is különböznek: mások a fűfélék pollenkibocsátásának mintái Franciaországban, és mások Németországban. A helyi tényezők szerepe miatt egy adott évben akár kisebb hatást is gyakorolhat a magasabb pollenkoncentráció, mint egy mérsékeltebb koncentráció a következő évben, mindez függ a légszennyezéstől és az időjárástól is.

Számos csapat dolgozik Európa-szerte, hogy megoldást találjanak erre a problémára. A bajor ePIN-hálózatot, amely teljesen automatizált, tavaly indították el, Szerbiában pedig már valós idejű adatokkal látják el a nyilvánosan elérhető RealForAll alkalmazást. Sok országban azonban még várniuk kell a szénanáthában szenvedőknek a megbízható és valós idejű mérésekre. Vannak, akiknek nem csupán frusztráló az előrejelzésekre való ráutaltság: „Lehet, hogy még ártunk is a betegeknek a félretájékoztatással. Lehetséges, hogy azt mondjuk nekik, biztonságos a szabadban tartózkodniuk, és aztán asztmával vagy még rosszabb állapotban térnek vissza a kórházba”, mondja Uwe Berger, az Ausztriai Polleninformációs Szolgálat polleninformációkért felelős kutatócsoportjának vezetője.

Annak érdekében, hogy olyan információkat szolgáltassunk, amelyek segítenek az érintetteknek megőrizni egészségüket és jó közérzetüket, pontos, valós idejű előrejelzésekre van szükség, amelyek kontextusba helyezik az adatokat. „Komolyan kell vennünk a pollenek egészségre gyakorolt hatását”, foglalta össze Vincent-Henri Peuch, a Copernicus Légkörmegfigyelési Szolgálat igazgatója. „Ez azt jelenti, hogy az adatokat a meteorológiai és levegőminőségre vonatkozó információkkal együtt kell értelmeznünk. Az egészségügyi ágazatban már egyértelművé vált, hogy ezek a tényezők együttesen fejtik ki hatásukat.”