Mario Draghi volt olasz miniszterelnök teljes reformot javasol az EU-nak külpolitikai és gazdasági téren is, és úgy véli, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács működését is át kell szervezni. A hatékonyság és az egyszerűség a legfontosabb hívószavak.
HIRDETÉS
Július elején kellett volna megtörténnie, mégis múlt hét szerdán állt az Európai Unió tisztségviselői elé Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank korábbi elnöke, hogy bemutassa a blokk versenyképességének jövőjéről szóló jelentésének alapjait. Konkrét ajánlások híján sokaknak csalódás volt végighallgatni a prezentációt, az Euractivnak akkor több EU-s tisztviselő is azt nyilatkozta, hogy egyszerűen elkeserítő volt.
Draghi akkor kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy a teljes jelentés publikálására még egy hetet várni kell, és leszögezte, hogy a jelentésben az EU következő politikai ciklusának legfőbb feladatait sorolják, és konkrét ajánlásokat tesznek egy-egy témában. A témák a következők:
- a termelékenység növelése,
- a függőségek csökkentése (feltehetőleg az orosz energiahordozókról van szó),
- a klímaváltozással kapcsolatos kihívások,
- a társadalmi befogadás,
- illetve az EU fő gazdasági ágazatainak fellendítése.
A múlt heti prezentációból kiderült, hogy Draghi szerint az EU országainak a jövőben szorosabb együttműködésre kell törekednie, ugyanis a konkrét ajánlásokat képtelenség végrehajtani abban az esetben, ha a tagállamok széthúznak.
Draghi korábban, még az Európai Központi Bank vezetőjeként eltöltött nyolcéves munkája során azt mondta, hogy "bármit megtesz az euró védelmében", azonban Ursula von der Leyen bizottsági elnök most ennél is szélesebb körű feladattal bízta meg, mely nem más, mint az európai gazdaság megmentése, és versenyképesség tekintetében globális pályára állítása.
A jelentés részleteit ismerők egy héttel ezelőtt egy fontos kérdést fogalmaznak meg, miszerint
Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök áprilisban azt javasolta, hogy a nemzeti támogatások egy részét tartalékolják az uniós projektekre, vagy az eredetileg a bankszektornak szánt európai hiteleket költsék inkább védelmi kiadásokra. Múlt héten még arról is szó esett, Draghi ajánlásai a jobb- és a baloldaliak körében is okozhatnak felhördülést. Előbbieket zavarhatja, hogy a migráció hatását figyelmen kívül hagyja a tanulmány, utóbbi csoportot pedig az, hogy a munkabérek csökkentésére törekszik. Ami biztos, hogy Draghi szándékában áll felrázni az Európai Bizottságot, és hogy a Bizottság, így Ursula von der Leyen bizottsági elnök következő öt éves mandátumára és munkájára erős hatással lesz a jelentés.
Kína, USA, közös hitel, és a vétó kivezetése
Mario Drahgi hétfőn mutatta be az EU végrehajtó testületének a jelentését, a volt olasz miniszterelnök pedig „radikális változást” javasol a Kína és az Egyesült Államok közt folyó kereskedelmi harc árnyékában.
Draghi szerint ideje bevetni az eurókötvényeket, bevállalni a közös uniós hitelfelvételt, és megszüntetni a nemzeti vétókat, mely sok esetben az EU versenyképességének kerékkötője.
Draghi a jelentésben „új ipari stratégiát javasol Európának”, mert szerinte a régi szabályokon alapuló kereskedelem korszaka elmúlt. Az EKB volt elnöke azt mondja, hogy elő kell segíteni a tagállamok közös befektetési projektjeit, és hogy több kockázatvállalásra van szükség. A jelentés kitér az Egyesült Államokkal termelékenységi mutatóira is, és megjegyzi, hogy az USA-ban 2000 óta kétszer annyit nőttek a jövedelmek, mint az EU-ban,
A klímaváltozással kapcsolatban azt mondja, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és a versenyképességre vonatkozó közös terv meghatározott körülmények között védekező kereskedelmi intézkedéseket vonhat maga után.
Megjegyezte, hogy a külföldi befektetéseket tüzetesen meg kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy Kína szeretne minél több teret nyerni az Unióban.
Draghi az Európai Bizottságnak üzenve azt mondta, hogy ideje, hogy könnyebbé tegyék az EU-ban az ügyintézést, ugyanis a kis- és középvállalkozások több mint fele panaszkodott felesleges papírmunkára és egyes szabályozási akadályokra. A volt bankelnök úgy véli, hogy az Európai Tanács is gyakran akadályozza az uniós reformokat, ezért általánossá kell tenni, hogy minősített többséggel szavazzanak ahelyett, hogy valaki egy vétóval meg tudja akadályozni a blokk külpolitikai és gazdasági terveinek közös megvalósítását.
Emlékeztetőül két példa az utóbbi hónapokból: Magyarország blokkolta az 50 milliárd eurós támogatási csomagot Ukrajnának, Észtország pedig lassította a hozzáadottértékadó rendszerének a reformját.
Ursula von der Leyen a jelentéssel kapcsolatban azt mondta, hogy a növekedés fellendítését a Bizottság prioritásként kezeli a következő öt évben.