Három évvel az elindítása után vajon jó úton halad-e a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz afelé, hogy beváltsa ígéreteit? Görögországba utazunk, hogy többet megtudjunk a Real Economy adásából.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amelyet Európa járvány által lezárt gazdaságainak újraindítása érdekében vetettek be, célként tűzte ki egy digitális, zöldebb és erősebb jövő építését is. Azóta Európát az ukrajnai háború és a magas infláció is sújtotta.
Az RRF kifizetései akkor szabadulnak fel, ha egy ország teljesíti a megállapított mérföldköveket és célokat. Eddig az RRF több mint egyharmadát folyósították, és sok ország túl is lépte azt a 37 százalékot, amelyet a klímaváltozással kapcsolatos projektekre kell költenie. Európa-szerte több mint 28 millió megawattóra éves energiafogyasztást takarítottak meg.
Közel 9 millió ember részesült az árvizek és az erdőtüzek elleni védekezésben. Digitális téren 5,6 millióval több háztartás rendelkezik nagysebességű internet-hozzáféréssel. Mivel a közinfrastruktúra korszerűsítése is kiemelt prioritás, a cél most az, hogy a 2026-os határidő előtt felgyorsítsák a kifizetéseket.
Görögországban az erdőtüzek megfékezése az egyik prioritás
A klímaválság kezelése a Görögországra vonatkozó európai helyreállítási terv egyik fő szempontja: idén nyáron 170 000 hektárt pusztítottak el a szárazság és a hőhullámok okozta tüzek, jelentős károkat okozva.
„Az elmúlt öt évben nagy tüzek pusztítottak a Megara-erdőben, amelyek erdőket, fákat, házakat, vállalkozásokat és állatállományt pusztítottak el. Az Erdészeti Szolgálat most először kap lehetőséget arra, hogy egy ilyen nagyszabású projektet hajtson végre, amely pajzsként tud működni, hogy jobban megvédje nemcsak az embereket, de az otthonaikat, a birtokaikat és az állataikat is,” mondta Jazmin Georgiu erdész.
A hatalmas tüzek kezelésére hozták létre a görög AntiNero programot, amely magában foglalja az erdők megtisztítását és karbantartását, lassan égő fák ültetését és különböző tűzmegelőzési zónák létrehozását.
Ez egy olyan projekt, amely jelentős beruházásokat igényel, hogy megnyissa a piacot a szolgáltatók előtt, megfelelő személyzetre és új berendezésekre is szükség van.
„A projekt költségvetése meghaladja a 400 millió eurót, ez az eddigi legnagyobb beavatkozás az országban, amelyet ennek a problémának a megoldása érdekében valaha is végrehajtottak, most a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap által biztosított forrásoknak köszönhetően,” magyarázta Dzsuli Vurna, a Görög Köztársaság Eszközfejlesztési Alap projektmenedzsere.
Kórházak felújítására is rengeteg uniós pénzt fordítanak
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz által finanszírozott projekteket az egyes országok prioritásai szerint alakítják ki. Görögország 35,9 milliárd euróhoz juthat hozzá támogatások és kölcsönök formájában.
A közintézmények, köztük az egészségügyi intézmények korszerűsítése is a prioritások közé tartozik. Athénban például a Metaxa kórházban folynak munkálatok.
„Felújítottuk az összes betegszobát, az összes berendezést és mosdót, az oxigénellátáshoz szükséges konzolokat és az ápolószemélyzet számára nagyon fontos hívóberendezést. Most a 6. emelet, valamint a sürgősségi osztály teljes felújítása következik,” vezette körbe stábunkat a kórház igazgatója, Szarandosz Efsztatopulosz.
Ez az onkológiai kórház a legnagyobb a Balkánon. Azonban a 60-as évekbeli megépítése óta nem újították fel, sok más görögországi kórházhoz hasonlóan.
„Ez a projekt körülbelül 1 millió euróba került. Az RRF nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a programban részt vevő több mint 80 kórházban folyó munkálatok gyorsan befejeződjenek, hogy a görög emberek minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz juthassanak,” magyarázta Evangelosz Manolisz, aki szintén a Görög Köztársaság Eszközfejlesztési Alap projektmenedzsere.
Egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése, elektromos hálózatok felújítása, megújuló energiákba való beruházás: a görög gazdaságélénkítési terv 38%-át éghajlati célokra, 22%-át digitalizálásra, 18%-át pedig szociális projektekre kell fordítani.
Fíbi Konduri közgazdász szerint ha a gazdaságélénkítési terv lehetővé teszi a kedvező költségvetési mozgásteret, akkor több időre és jelentős reformokra van szükség a célok eléréséhez.
„Sikerült az előlegek majdnem 50%-át megszereznünk, és a pénz egyharmadát befektettük. Ez Görögországban példátlanul magas felhasználási arány. De természetesen több időre van szükség ahhoz, hogy ez a költségvetési mozgástér ténylegesen megvalósítható projektekké váljon. Tehát az állami szektornak igazán termelékennyé kell válnia,” fogalmazott a közgazdász.
A reformokkal együtt járó projektek hatékonysága
Egy nehéz évtized után úgy tűnik, hogy Görögország új gazdasági fejezetet nyit, és biztató növekedést mutat, de még sok a tennivaló. Vajon az európai gazdaságélénkítési terv lehetőséget kínál ennek a fejlődésnek a megszilárdítására? Erről kérdeztük a gazdasági projektekért felelős görög minisztert, Nikosz Papatanasziszt.
„Görögország most már befektetési kategóriába tartozik, és arra számítunk, hogy az RRF a többi európai alappal együtt a 2024-re várt növekedés több mint 60%-ához fog hozzájárulni. Mi pedig 2,9%-os gazdasági növekedésre számítunk, míg Európában az átlag körülbelül 0,8 százalék körül várható. A reformok vonzóbbá teszik gazdaságunkat a befektetések számára, és természetesen hozzájárulnak új munkahelyek teremtéséhez is. A munkanélküliséget pedig az elmúlt négy évben 17,5%-ról 10% alá csökkentettük,” mondta a miniszter.
„Az általam említett projektek mindegyike az egészségügyre és az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Például korszerűsítjük, felújítjuk a kórházakat és az egészségügyi központokat. Emellett pedig igyekszünk Görögországot befektetőbarátabb országgá tenni,” tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy hogyan biztosítják a pénz megfelelő elköltését, Nikosz Papatanaszisz azt mondta, van auditálás, folyamatos vizsgálatnak vetik alá magukat.
„Az RRF teljesítményalapú, nem az a kérdés, hogy mennyi pénzt költ egy kormány, hanem az, hogy megvalósítja-e a reformokat, és eléri-e az összes mérföldkövet. Tehát nehéz, de hatékony. És a reformok a beruházásokkal együtt szerintem hasznosabbak a társadalom számára, mintha csak projektek lennének,” összegezte tapasztalatait a görög kormány tagja.
Görögország számára a stratégiai beruházások és a megfontolt gazdálkodás jelenti a lehetőséget arra, hogy folytassa pozitív pályáját, és a nehéz évtizedet jólétbe fordítsa.