Trump elnök már korábban visszamenőleges megtorló intézkedéseket hirdetett a Columbia és más amerikai egyetemeken tavaly zajlott antiszemita lázongások ügyében. A minap megvonták az egyetem állami támogatását, majd uszításért őrizetbe vették a diákok szóvivőjét, akire deportálás vár.
HIRDETÉS
A diákvezéren az egyetemtől kapott bérlakásában ütöttek rajta a belbiztonsági hivatal ügynökei, akik közölték vele, hogy diákvízumát visszavonták. Mahmúd Khalil 8 hónapos terhes felesége férje után rohant az utcára, de figyelmeztették, hogy őt is előállítják, ha nem megy vissza a lakásba.
Khalil tavaly végzett a Columbia Egyetemen, miután tavaly tavasszal és a nyár során vezető szerepet játszott az úgy nevezett gázai szolidaritási tábor szervezésében. Az alábbi videóban az látható, amint beszámol a sajtónak az egyetem vezetésével és a rendőrséggel folytatott vitáiról, és követeli a diákok szabad véleménynyilvánítási jogának tiszteletben tartását.
Az elfogás némileg elkapkodva történt, mert az ügynökök nem tudták, hogy Khalil zöldkártyával is rendelkezik. Pár perc múlva értesültek arról, hogy a Külügyminisztérium visszavonta a tartózkodásra feljogosító igazolványt, így Khalil kiutasítható lett az Egyesült Államokból.
A férfit ezután a Bevándorlási és Vámigazgatási Ügynökség (ICE) őrizetébe vették New York belvárosában. Ott kell várakoznia a bevándorlási bíró előtti megjelenéséig, de ügyvédje szerint megtörténhet, hogy akár Louisianába is átszállíthatják, ahol a vele való kapcsolattartás már sokkal nehezebb lesz.
Az ügyben szerepet játszhat az Elon Musk vezette DOGE kormányhatékonysági ügynökség is, mert annak szóvivője is nyilatkozott az esetről, hangsúlyozva, hogy az intézkedés a jogállamiság betartásával történt.
A külügyminisztérium szóvivője szerint a tárcának széles körű felhatalmazása van a vízumok visszavonására a bevándorlási és állampolgársági törvény értelmében. Ezt a jogkört akkor gyakorolják, ha vízum birtokosa olyan magatartást tanúsít, ami miatt eleve nem lenne beengedhető az Egyesült Államokba.
Az előzmények
A palesztin Khalil úgy nevezett vezető tárgyalóként működött a kampusz táborában, de a hatóságok szerint szította is a lázongást, és nem emelt szót a zsidó tanárok és diákok elleni atrocitások ügyében. A Trump-Vance-kormányzat a múlt héten bejelentette, hogy bebörtönzi vagy kitoloncolja a tüntetésekben részt vevő diákokat, akiknek az azonosítása jelenleg is folyik.
A külügyminisztérium mesterséges intelligenciát is bevet a diákok és szponzoraik online tevékenységének visszafejtésére, és meg fogja vonni a vízumot azoktól, akiket Hamász-pártinak tartanak.
Múlt pénteken a kormány súlyos pénzügyi szankciót vetett ki az ország egyik legmagasabb presztízsű felsőoktatási intézményére, amiért nem tett lépéseket az antiszemitizmus kiszorítására a demonstrációk során.
A kormány szerint a zsidók zaklatásának az egyetemről történt kikergetésének eltűrése felbátorította a tüntetőket, akiknek körében a Hamász és a Hezbollah külföldi megbízottai is feltűntek.
Mint tavaly megírtuk, a külföldről érkezett iszlamista harci szervezetek feltűnését híradások és helyszíni felvételek sokasága bizonyítja, nemcsak a Columbia kampuszán, hanem 93 más felsőoktatási intézményben is, köztük az Albert Einstein nevével fémjelzett Princetonon.
Olyan könyvek, plakátok, szórólapok és pamfletek sokasága jelent meg hirtelen, melyeket nem lehetett néhány nap alatt elkészíteni, hanem gondos előkészítésre utalnak. Egyben arra is, hogy az akciósorozat mögött jelentős külső támogatói erők húzódnak meg. A kiadványok nemcsak antiszemita, hanem általában rasszista hangvételűek, és nemcsak Izraelt, de az Egyesült Államokat is támadják, ezért nemzetbiztonsági súlyúak.
A lázongások kezdetén a Columbia elnöke, Katrina Armstrong találkozott Izrael oktatási miniszterével, akivel megbeszélte, hogy határozottabb lépéseket tesznek az egyetemi incidensekkel kapcsolatban. Azonban ebből nem lett semmi, és az egyre hevesebb akciók a szólásszabadság területéről átköltöztek a bűnüldözés világába.
Az eseménysorozat végül odáig fajult, hogy a Columbia nem is merte megtartani a százéves hagyománynak számító diplomaosztó ünnepséget.
Decemberi záróvizsgája előtt Khalil azt mondta, hogy az iskola visszaélésekkel vádolta meg. „Körülbelül 13 pontban támadtak meg, de ezek többsége közösségi média poszt volt, amihez semmi közöm” – mondta múlt héten az Associated Pressnek. Egy ideig úgy nézett kik, hogy emiatt nem is engedik záróvizsgára, de ügyvédje nyomására az egyetem végül meghátrált. „Az egész csak arra volt jó, hogy az egyetem bizonygassa az új jobboldali kormánynak, hogy tett valamit a Palesztina-párti beszéd lehűtésére" – mondta.
Maga a Columbia jelenleg kifejezetten óvatos a hatóságokkal való konfrontálásban, és olyan irányelvet adott ki, amely szerint akkor se akadályozzák meg a szövetségi ügynökök belépését a területre, ha azok engedély nélkül érkeznek, hanem mutassanak együttműködést. Az erről szóló e-mailt Khalil elfogását követően küldték el néhány hangadü diáknak szombaton.
Ez hatalmas változás ahhoz képest, hogy még Trump első elnökségének idején az egyetem olyan rendeletet hirdetett ki, hogy „a bűnüldöző szerveknek bírósági végzéssel kell rendelkezniük a nem nyilvános egyetemi területekre történő belépéshez.”
2016-hoz képest a kormánypolitikai láthatóan bekeményedett, de ehhez figyelembe kell venni, hogy a korábbi eset idején még nem zajlott háború Gázában, nem ejtettek túszokat, és nem gyilkoltak halomra ártatlan civileket Izrael területén.