Kína Li Hsziang miniszterelnököt delegálja az eseményre, noha Hszi elnök eddig egyszer sem hagyta ki a világ 20 legnagyobb gazdaságát asztalhoz ültető, globális jelentőségű eseményt. A G20 idei értekezletét Új-Delhiben tartják a hétvégén. A csoport tagállamainak listáját cikkünk végén olvashatják.
Némi ködösítés látszik kínai részről
HIRDETÉSNem adott választ a pekingi külügyminisztérium azokra a kérdésekre arról, hogy személyes, politikai vagy egyéb oka van-e az esemény mellőzésének, ami azért is feltűnő, mert az elnök eddig sosem mulasztotta el a G20-on való megjelenést.
A szokott kínai rejtélyességgel Mao Ning szóvivő csak annyit mondott, hogy „a 20-ak csoportja a nemzetközi gazdasági együttműködés fő fóruma, és Kína mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a vonatkozó tevékenységeknek, és aktívan részt vett azokban”.
A kíváncsiskodás azért is helyénvaló, mert például a BRICS-országok augusztusi johannesburgi plénumán a kínai elnök ugyan jelen volt, de a nyitó ünnepséget kihagyta, és országának Nyugat-ostorozó beszédét is kereskedelmi minisztere mondta el.
Az eseménytől távol tartotta magát az orosz elnök is, aki a mostani G20 értekezleten sem lesz jelen, csakúgy, miként tavaly Indonéziában sem, és ismét Lavrov külügyminisztert küldi a találkozóra.
Hasonló rejtélyes eset történt tavaly szeptemberben Szamarkandban is, ahol a Sanghaji Együttműködési Szervezet díszvacsoráját hagyta ki a kínai vezető, miközben Putyin orosz és Erdoğan török elnök megjelent. A kínaiak akkor a COVID-fenyegetéssel magyarázták távollétét.
Hszi Csin-ping távolmaradása sokat levon az esemény súlyából
A Kínai Népköztársaság jelenleg a világ második jövedelemtermelője az Egyesült Államok mögött, és kettejük közt az olló fokozatosan zárul. 2022-ben a kínai GDP akkora volt, mint Japán, Németország, India, az Egyesült Királyság és Franciaország nemzeti jövedelme együttvéve.
A globális export terén messze Kína az éllovas, 1,5 ezermilllió dollárral megelőzve az USA-t, dacára a kínai kivitelt korlátozó többféle nyugati szankciónak.
A G20 értekezletek jelentősége messze túlnyúlik a gazdasági kérdéseken, mert a legerősebb (de nem a legfejlettebb ) és sokszínű országcsoport vezetőinek alkalma nyílik külön-külön is találkozni, többnyire kétoldalú, vagy csoportos megbeszéléseken, elkülönített helyszíneken, nyilvánosan vagy diszkréten, sőt akár titkos feltételek között is.
A fontos esemény körül más jelentős szereplők is sürgölődnek, hasonlóan ahhoz, ahogy júniusban az amerikai hírszerzés igazgatója surrant be egy melléklépcsőn egy zárt szalonba a szingapúri Shangri-la biztonsági értekezleten, hogy kínai kollégájával „árnyékmegbeszélést” folytasson.
Az idei értekezlet prioritásai nagyon sokrétűek, első helyen az Afrikai Unió felvételének kérdésével, amivel az országcsoport nagy mértékben kibővülne. A tagok ezt valószínűleg támogatni fogják.
A kétnapos rendezvényen terítékre kerülnek olyan főbb kérdések, mint a zöld fejlesztések, a klímakutatás finanszírozása, a gyorsított, befogadó és rugalmas növekedés, a technológiai átalakítás, a digitális nyilvános infrastruktúra, és a nők által vezetett fejlesztések.
Joe Biden nagyon szeretett volna Hszivel találkozni
Az amerikai elnök nyilvánosan fejezte ki csalódottságát amiatt, hogy nem látja Hszit a csúcson. A tavalyi G20 adott először lehetőséget kettejük személyes megbeszélésére, ami megint sürgető lenne a megnövekedett és kölcsönös aggályok miatt a biztonsági és kereskedelmi kérdésekben.
Biden abban reménykedik, hogy legkésőbb novemberig valamilyen más helyszínen beszélgethet a kínai vezetővel.
Az Új-Delhi eseményen az Európai Unió mellett részt vesz: Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Németország, Franciaország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, az Orosz Föderáció, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Törökország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Az eddigi ismeretek szerint Kína és Oroszország kivételével a többi országot a legmagasabb szinten képviseltetik.
Kapcsolódó hivatkozások:
A kínai hivatalos közlemény
A világ legerősebb gazdaságainak listája