Technikailag jól lebonyolított Magyarország egy drága presztízsrendezvényt, aminek a legfőbb hozadéka az lehet, hogy talán egyszer lebonyolíthat egy még drágábbat.
HIRDETÉSÓriási sikerként értékelték a vasárnap záródott budapesti atlétikai világbajnokságot az atlétikai világszövetség és a magyar szervező cég, a Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója, Németh Balázs is.
"Egy új mérce, Sebastian Coe úgy fogalmazott tegnap, hogy új mérce a szabadtéri atlétikai világbajnokságok történetében, tehát mostantól Budapesthez mérik majd az atlétikai világbajnokságokat", mondta Németh Balázs.
Ha a célkitűzésekhez mérjük, valós siker
Az Euronews által megkérdezett sportközgazdász szerint egy ilyen esemény sikerét a célkitűzésekhez érdemes mérni, azok pedig valóban teljesültek.
"Az atlétikai szövetség szempontjából ha lemennek a futamok, a számok, a meghirdetett eredmények korrektek, nem lesz utána semmiféle vita vagy reklamáció vagy doppingprobléma, akkor szakmailag ez egy sikeres rendezvény" - értékelt az Euronewsnak Muszbek Mihály sportközgazdász. - "Hogy a rendező ország, aki pályázik egy ilyenre, milyen célt tűz ki - a mi esetünkben az egyes számú cél az, hogy felkészüljünk az olimpiára, megmutassuk a közvéleménynek, hogy mi ezt meg tudjuk rendezni. A kettes számú cél viszont az, hogy térjen vissza az ötvenes években híres magyar olimpiai bajnokokat is adó magyar atlétikai eredményesség, aminek a kulcsa az, hogy a gyerekek nézzék, induljon a tömegesítés, és 20-30 év múlva síkfutásban is tudjunk adni egy döntős helyet. A két szempont most ebben a rendezésben egybeesett: ezért lehet mondani, hogy ez a rendezvény magyar szempontból és a nemzetközi kiíró szempontjából is sikeresnek minősíthető."
Elkeltek a jegyek, de milyen áron?
Egy ilyen rendezvény sikerének az egyik fő mérce a látogatottság: Németh Balázs arról is beszélt az eseményt záró sajtótájékoztatón, hogy több mint 400 000 jegyet adtak el, amivel majdnem teljesen megtöltötték a 35 000 férőhelyes stadiont.
"95,5%-kal üzemelt az atlétikai VB a 14 program alatt, ebben benne voltak a délelőttök és benne vannak az esték, hogy ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja nekünk, hogy a budapesti VB 95,5%-os telítettséggel megy majd, akkor orvost hívtunk volna hozzá", mondta Németh Balázs.
Muszbek Mihály becslése szerint bár valóban sokan voltak a VB-n, de a költségekhez képest a jegyeladásokból elenyésző bevétel folyt be.
"A magyar politika és jegypolitika presztízskérdést csinált belőle hogy majdnem telt hát legyen, ezért nemzetközi szinten irreálisnak mondható árakon árulták, 8-10 euróért is volt jegy", mondta a sportközgazdász. "A végén, amikor indult maga az esemény, akkor egy olyan jegykampányt csináltak, amire az ember meglepődött hogy ilyenkor a jegyárakat emelni szokták, nem pedig csökkenteni és 24 óra leforgása alatt eladtak azt hiszem 8-10 ezer jegyet.
Idegenforgalom: nem lett sokkal több vendég, legfeljebb többet költöttek
Az esemény után 35 000-esről 15 000-esre visszabontott atlétikai stadion 260 milliárd forintba került, a szervezés 70 milliárdba. Ezzel szemben a bevételi oldalon egymilliárd forint körüli jegybevételt, a külföldi vendégek nyolc és félmilliárdra becsült költéseit és a magyar vállalkozások által állítólag elkönyvelt hasznot is felírják a szervezők. Bár a számolásnál az összes erre az időszakra eső vendégéjszakát összeadták, nehéz becslést készíteni arról, hogy valójában hány olyan turista érkezett ebben az időszakban Budapestre, aki tényleg a VB miatt volt itt. A szervezők 50 000-re, Muszbek Mihály nagyjából 30 000-re becsüli a számukat, és úgy véli, az idegenforgalmi bevételeket nem feltétlenül dobta meg az esemény.
"Egy olyan időszakban lett ez az esemény, amikor egyébként is a magyar turizmus túlterhelt, alig alig maradt szállodai férőhely", mondta a sportközgazdász. "Amiben megjelent a többlet az atlétika vb-re érkezőkön keresztül, az elsősorban az árkülönbség, hogy a minőségi szállodáinkat 15-20%-kal drágábban tudtuk értékesíteni."
Befektetés egy még nagyobb presztízsrendezvénybe
Amikor arról beszélünk, hogy megérte-e Magyarországnak a rendezés a puszta a profit alapján a válasz egyértelműen nemleges. Ezt a kormányzati számítások úgy hidalják át, hogy a stadion és az azt övező infrastruktúra költségeit nem veszik figyelembe, csak a szervezés 70 milliárdos költségét, és ezzel szembe 130 milliárd forint állítólagos bevételt állítanak, ebből 60 milliárd forint az országimázs javulása. Minden gazdaságossági számítás azon alapszik, hogy a stadiont később ki lehet használni - lehetőleg egy másik nagy nemzetközi sporteseményre.
"Rengeteg nemzetközi és állami sportvezető, nemzetközi olimpiai bizottsági tag vett részt az eseményen, mindenhonnan nagyon pozitív visszajelzést kaptunk", mondta Schmidt Ádám, az esemény kormánybiztosa. "Nagyon bízunk benne, hogy ha legközelebb olyan helyzetbe kerülnek ezek a döntéshozók, hogy esetleg egy olimpia helyszínéről kell dönteni, akkor mindannyiukból az fog elsődlegesen előjönni, hogy nagyon szívesen visszajönnének Budapestre."