Az amerikai vezetés alig áll szóba az izraeli miniszterelnökkel, aki már tervezi pekingi látogatását, amire a nyáron sor is kerülhet. A helyzet gravitációs erővel kényszeríti az izraeli politikust arra, hogy a másik globális partnerrel is erősítse kapcsolatait, mivel harmadik már nincs.
Biden látni sem akarja Netanjahut, amíg a „demokratikus deficitet” el nem rendezi
HIRDETÉSAz amerikai elnök március végén aggodalmait fejezte ki az izraeli demokrácia miatt, utalva a nagy viharokat kiváltott igazságügyi reformra, valamint a palesztin területeken elharapózott erőszakra (ami nem csak Izrael, hanem a palesztin vezetés hibája is). Washingtont nyugtalanítják az új izraeli kormánykoalíció szélsőségesei, és nehezményezi egyes zsidó telepesek erőszakos akcióit a ciszjordániai arab területeken. Blinken amerikai külügyminiszter szerint a telepes-kérdés az egyik legmagasabb akadály a tetszhalott állapot feloldásában.
Biden azt is mondta, hogy „Izrael nem mehet tovább ezen az úton”, és egyelőre csak nagykövetek útján fogják tartani a kapcsolatot, amit Netanjahu nehezményezett. Az amerikai vezető kijelentése azt üzeni neki, hogy hiába ül sóvárogva a telefon mellett, egyhamar nem fog meghívás érkezni Washingtonból.
Az izraeli miniszterelnök mindezekre úgy reagált, hogy soha nem fordul el legfontosabb történelmi szövetségesétől, de nem fog engedni a nyomásnak, hogy emiatt változtasson belpolitikáján. Többször jelezte azt is, hogy az USA „elnéző” politikája Iránnal szemben nagyon aggasztja Izraelt.
A politikus is ember és a két vezető nem túlzottan kedveli egymást
Joe Bidennek nem volt ínyére Netanjahu és Donald Trump felhőtlen és kritikátlan kapcsolata, ami az elnökválasztás évében csúcsosodott ki, az USA égisze alatt összekovácsolt Ábrahám Egyezményekben. A megállapodás-csomag nagyban növelte Trump nemzetközi presztízsét, mert utat nyitott az arab-izraeli megbékélés felé, és alkalmas lett volna az USA megtépázott közel-keleti pozícióinak újjáépítésére.
Hivatalba lépése után Biden nem keresett kapcsolatot Netanjahuval, ellenben első lépései közé beemelte az Iránnal folytatott és elvetélt nukleáris alku felélesztését, ami megdöbbenést váltott ki Jeruzsálemben. A nézeteltérések tisztázására azonban már nem maradt idő, mivel Netanjahu időközben megbukott.
Biden szinte azonnal, 2021 augusztusában fogadta a Fehér Házban Naftáli Bennett új izraeli miniszterelnököt. De nem figyelt rá eléggé, mert éppen akkor dúlta fel a káosz az afganisztáni evakuációt, és a megbeszélést percenként megzavarta egy sürgős jelentés Kabulból.
Az elnök kutyafuttában megígérte Bennettnek, hogy nem engedik Iránt az atomfegyver közelébe, de nem sokkal később Washington belengette az izraeli légvédelmi rendszer újratöltésének csökkentését, ami viszont már Bennett számára volt ijesztő.
A Kongresszus végül engedélyezte a Vaskupola további finanszírozását, de az eset óta Izrael még nagyobb hangsúlyt fektet saját védelmi rendszerének fejlesztésére, csökkentve az amerikai függőséget.
Az egymással rivalizáló izraeli politikai oldalak abban egyetértenek, hogy az amerikai demokrata frakció radikális balszárnya (melyet Ilhan Omar minnesotai képviselő fémjelez) olyan erős Izrael-ellenes csoportot képvisel, amelynek befolyása megjelenik Joe Biden politikájában is. Márpedig ez folytonos bizonytalansági tényező Izrael számára.
Ami a két nép kapcsolatát illeti, Lengyelország után (93%) Izrael lakossága a leginkább Amerika-párti a világon (83), bizonyos tekintetben jobban, mint maguk az amerikaiak. (Magyarország 44%-ot mutat a PEW Research felmérése szerint.) Joe Biden izraeli népszerűsége alatta marad Donald Trump 71 százalékos csúcsának.
Ráadásul közben felbukkant egy új fenyegetés is
18 év óta először történt meg, hogy Izraelt rakétatámadás érte hétfőn Ciszjordániából. Az izraeli hadsereg (IDF) jelentése szerint két alacsony színvonalú fegyverről volt szó, viszont a jelenség önmagában fenyegető.
Izraelnek eddig "csak" Gáza, Libanon és Szíria felől kellett számolnia rakétacsapásokkal, ám ha komolyabb fegyverek is bejutnak a megszállt területekre, akkor a kockázat „házon belülre” kerül, és újabb biztonsági kérdéseket vet fel, mert a védelmi rendszer csak külső támadásokra van beprogramozva.
Kína azért jó partner, mert nem üti bele az orrát ügyfelei belpolitikájába és ideológiájába
Netanjahu pekingi útjának terve többféle jelzést is ad. Legfőként azt, hogy Izrael számára léteznek más opciók is a nagyvilágban, mint az Amerikához való igazodás. Fontos szempont az is, hogy Hszi Csin-ping elnök globális terjeszkedési politikája szinte teljesen mellőzi az ideológiai elemeket, és tartózkodik a gazdasági partner belső viszonyaiba való beleszólástól.
Izrael esetében például holtbiztos, hogy Hszi elnök nem fogja felhozni a bírósági reform vagy a telepesek kérdését.
A kínai elnök masszív globális terjeszkedési koncepciója, az Új Selyemút (BRI) terve a nemzetközi szállítási és ellátási lánc kialakításán alapul, és éppúgy helyet kínál szélsőséges diktatúráknak, mint imbolygó rendszereknek, de jól szabott demokráciáknak is, hiszen európai végpontjai Németországban, Olaszországban és Hollandiában vannak.
Amit Izrael kínálni tud Kínának, az főként a magas szintű mikroelektronikai kapacitás, ami iránt az Egyesült Államok is növekvő üzleti érdeklődést mutat.A kínai teljesítmény ezen a téren megtorpant, és a pekingi tervezőknek óriási gondot jelent a félvezetők és más kulcstermékek biztosítása.
Emellett Izrael nagyon erős a környezetvédelmi és mezőgazdasági technológiákban, a tengervíz-sótalanításban, és a fejlett orvosi eszközök gyártásában is. Ezeknek a termékeknek a kínai piac szinte korlátlan felvevője lehet.
A már említett Biden-Bennett találkozó során az amerikai elnök figyelmeztette az izraeli kormányfőt, hogy legyen nagyon óvatos a kínai kapcsolatokkal, mert azok az USA számára is nemzetbiztonsági kockázatokat jelenhetnek.
HIRDETÉSEllenkező esetben Izraelnek számolnia kellene az amerikai technológiai és katonai kapcsolatok lazulásával, ami a rémálma lenne. Ezt a lehetőséget már Mike Pompeo, Trump elnök külügyminisztere is megemlítette, aki nyomatékosan emlékeztette Netanjahut, hogy Kína esetleges behatolása a nyugati technológiai rendszerekbe megengedhetetlen.
Bár Kína katonai jelenléte a világszínpadon szinte jelentéktelen (leszámítva egy haditengerészeti bázist Dzsibutiban), ellenben hírszerzői és kiber-kapacitása az elsők között van a világon. Izrael ezért komolyan is vette a figyelmeztetést, és több olyan kínai vállalatot szankcionált vagy kitiltott, akik túlzott érdeklődést mutattak a digitális védelmi rendszerek iránt.
A pekingi ellenlépések következtében viszont 15%-kal csökkentek a Kínából érkező megrendelések. Izrael most valamiféle középutat kell találni a két fél között úgy, hogy egyikkel se romoljon meg végzetesen a kapcsolatrendszere. Ez valódi kötéltánc lesz Netanjahu számára.
Ahogy Michael Oren, Izrael volt washingtoni nagykövete megfogalmazta, „Kínát még nem látjuk fenyegetésnek, de 10 év alatt ez megváltozhat.” Például akkor, ha Kína deklarált barátsága Iránnal túllépné az elviselhetőség mértékét.
"Mit adtak nekünk a kínaiak?"
A veszélyek és aggályok ellenére is, a kínai beruházások Izraelben emelkedést mutatnak az elmúlt években, noha még elmaradnak a 2016-os csúcsponttól. Ami Kínát hagyományosan érdekli az áruszállítási rendszer, az ingatlanfejlesztés és a városi közlekedés, tehát a kikötők, logisztikai központok létrehozása, a metróépítés, a gyorsvasutak és villamosok. Ezeken a területeken kínai vállalatok már egy sor beruházást vittek végbe Izraelben.
HIRDETÉS2020-ban az izraeli Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a beadványt, ami szerint a kínai kormány tisztességtelenül versenyez az infrastruktúra piacán, és több száz izraeli vállalatot veszélyeztet, amelyek több tízezer munkavállalót foglalkoztatnak. A vészharangok azonban újra megkondultak, amikor 2021 augusztusában Izrael áldozata lett az első kínai kibertámadásnak. A FireEye biztonsági cég szerint a kínai hackerek már 2019 óta hozzáfértek az izraeli kormányzat és egyes technológiai cégek számítógépeihez, és bár károkat nem okoztak, de folyamatosan leskelődtek.
Sanaz Yashar, a FireEye vizsgálója szerint „nem feltétlenül a szellemi tulajdon ellopása a céljuk, hanem inkább üzleti információkat keresnek”. A kínai felfogás szerint jogos „kivizsgálni” egy céget, akivel üzleti megállapodást készítenek elő, mert így tudni fogják, hogyan kell beárazni az ügyletet.
A jelentés megszületése után az izraeli hatóságok korlátozták egyes kínai vállalatok részvételét az infrastrukturális és technológiai projektekben, így a Hutchison cég nem kapott engedélyt egy mobilszolgáltató megvásárlására, és a kormány megakadályozta a Phoenix biztosítótársaság eladását is egy kínai vállalatnak.