Az elmúlt napokban számos emberrel beszéltünk. Van, aki kétségbe van esve, de van, aki észre sem fogja venni az áremelkedést.
HIRDETÉSMagyarok millióinak okoz komoly fejtörést az, hogy hosszú évek stagnálása után itthon is emelkedésnek indultak az energiaárak. Az elmúlt napokban családokkal, intézményvezetőkkel, politikusokkal és vállalkozókkal beszéltünk, hogy megtudjuk tőlük, ők mire számítanak rezsifronton a következő hónapokban. Van, aki teljesen kétségbe van esve, de olyan emberrel is találkoztunk, aki semmit nem fog érzékelni az áremelkedésből.
A Felsőőrsön lakó Kárpáti családban villanytűzhelyen készül a vacsora. Az utcájukban nincs gáz, ezért hiába van három gyerekük, ők nem jogosultak nagycsaládos támogatásra. A rezsit most egy bérből fizetik, ami bizonytalanná teszi a következő hónapokat. Megugró villanyárak esetére a vészmegoldást a fatüzelésű cserépkályha jelenti.
„Van olyan ötletünk, hogy ha nagyon-nagyon elszállnak majd a költségek, akkor beköltözünk a nappaliba. Kihozzuk a matracot, nap közben itt leszünk, merthogy ezt a teret tökéletesen be tudjuk vele fűteni” - mondta a kályha mellett Kárpáti-Zergi Éva.
Sok ember jár hasonló cipőben, de a gödöllői Dombrádi János nem tartozik közéjük. A férfi otthona hat évvel ezelőtt porig égett egy villámcsapás után, nem sokkal azt követően, hogy meghalt a felesége. A kilátástalan helyzetből végül baráti segítséggel tudott kikeveredni, és most ugyanazon a telken, egy 62 négyzetméteres passzív házban él.
„Az Ytong-téglából készült falakon 30 centi szigetelés van, és fölöttünk a mennyezeten 60 centi. A nyílászárók háromrétegű üvegből készültek, ezek engedik be a napfényt. Az éves fűtésem ezzel a kis készülékkel 15 ezer forint. Ennyi az éves villanyszámlám” - mutatta stábunknak a kis hősugárzót.
Aki tud, az felújít
Az energiatakarékosság az egyetlen esély számos vállalkozás számára is. A gödöllői Caravella kávézónak a villanyszámlája már most a két és félszerese a pár hónappal korábbinak. Az üzletvezető kétszer is pályázott már napelemtámogatásra, de nem nyert, úgyhogy eldöntötte, önállóan vág bele a projektbe. A célja most az, hogy az üzlet túléljen addig, amíg fel nem kerülnek a panelek a tetőre.
„Az 50-100 százalékos, 200 százalékos alapanyagár-emelkedést sem tudom már belevenni az árainkba. A rezsiről pedig ne is beszéljünk” - mondta Erőssy Andrea, hozzátéve, hogy aki nem tudja megoldani a felújítást, és ráadásul még magas bérleti díjat is kell fizetnie az üzlethelyiségért, annak sok esetben nem marad más lehetősége, minthogy bezárjon.
Számos családnak az energetikai felújítás már szintén nem opció a tél beállta előtt.
„Épp a tavalyi évben korszerűsítettük a fűtésünket, új gázkazán van jelentős költséggel, kéménybéleléssel, mindennel. Ha arról át kellene állni esetleg elektromos fűtésre, az megint egy nagy költség, amit nem tudunk már vállalni” - mesélte egy férfi Gödöllő központjában, egy nő pedig arról beszélt nekünk, hogy már szinte aludni sem tud, annyira fél tőle, hogy mekkora számlákat fog kapni.
„Annyira be kell osztani, hogy szinte az ember meg kell válogassa, hogy most eszik, vagy gyógyszert vesz, vagy ki tudjuk-e fizetni a rezsit. Szerintem nem fogjuk kifizetni, nem tudom, mi lesz. Nagyon szomorúak vagyunk, hogy ez van az országunkban most. Nem ezt ígérték” - mondta.
Kilencszeresére emelkedik az idősotthon gázszámlája
A budapesti Kamaraerdő idősek otthonában a lakók már az ebédnél szembesülnek a válságos helyzettel. Rendszeres a hiány a beszállítóknál a különböző alapanyagokból, ezért az utolsó pillanatban sokszor változtatni kell a menün. A lakók között már az a pletyka is elterjedt, hogy be kell zárni az intézményt. Ezt azonban gyorsan megcáfolta a vezetőség.
„Aggodalom van az emberek tudatában, hogy mi lesz velünk, esetleg csökken a fűtés, vagy rosszabb minőségű élelmet kapunk, mert jelen pillanatban kiváló a konyha” - mesélte a 78 éves Molnár Imréné, aki másfél éve lakik az intézményben.
A vezetőség hiába próbál javítani a 650 főt ellátó idősotthon energiahatékonyságán új led-lámpákkal és ablakszigeteléssel, ez kevés. Számításaik szerint az éves földgázszámlájuk az eddigi kilencszeresére, bő 50 millió forintról 450 millióra fog emelkedni.
„Ezt a nagyságrendet, bármennyire is jól gazdálkodik egy intézmény, nem tudja kigazdálkodni. Ehhez mindenképpen a fenntartó segítségére van szükség. Mi egy keveset tudunk a megszorításokkal spórolni, lejjebb tekerjük a fűtést. De azt azért tudják, hogy itt idős emberek vannak, rossz vérkeringéssel, lehetetlen nekik az, hogy 21 fok legyen télen” - magyarázta Havas Pálma, az intézmény vezetője.
Hasonló helyzetben vannak az óvodák is. A gyerekeket már csak azért sem lehet hidegben tartani, mert egyszerűen sokkal közelebb vannak a földhöz, mint a felnőttek: a székeik, asztalaik kisebbek, sok időt töltenek a játszószőnyegeken, és még az ágyuk is alig tíz centi magas.
„Olyan pályázatokban veszünk részt, amik jelentősen csökkentik majd hosszú távon a rezsiköltséget. Jelenleg is egy futó pályázatban vagyunk benne, a város legnagyobb óvodájának az energetikai felújítása történik” - mondta Pappné Pintér Csilla, az összesen 900 gyereket ellátó gödöllői óvodák vezetője.
Az intézmények az önkormányzatoktól, az önkormányzatok az államtól kérnek pénzt
Hiába kérnek azonban támogatást az intézmények az önkormányzatoktól, amikor nekik maguknak is olyan magas számlákat kell majd befizetniük, hogy ahhoz állami segítségre van szükségük. Budapesten is ez a helyzet. Itt egy rászorulóknak szóló rezsitámogatási programot elindított az önkormányzat, de a közvilágítás vagy éppen a tömegközlekedés működtetéséhez ennek keretösszegénél nagyságrendekkel több pénzt kellene előteremtenie.
„Amikor azt sem tudjuk, hogy a várost hogyan tudjuk talpon tartani, akkor felmerül, hogy szabad-e ilyet csinálni, és lehet, hogy azt mondják néhányan, hogy közgazdaságilag ez butaság. De én azt gondolom, hogy csak ez a helyes út, hogyha társadalompolitikai szempontból is nyújtunk azok számára segítséget, akik végképp védtelenek egy ilyen változásra” - magyarázta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
HIRDETÉSGödöllőn a pénz mellett tanácsadással is segítenek azoknak, akiknek gondot jelent a napi megélhetés.
„El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a jövőre nézve költséghatékonyabban, szorosabb, szigorúbb renddel kell gazdálkodni a bevételekkel Ebben nem biztos, hogy mindenkinek van gyakorlata” - mondta Tamás Márta, a közigazgatási és szociális iroda vezetője.
Hasonló támogatási programot több önkormányzat is indít az országban. Összességében azonban úgy néz ki, hogy ha az energiahordozók ára nem csökken, az önkormányzatok az állam segítsége nélkül képtelenek lesznek megmenteni a bajba került családok, vállalkozások és intézmények tömegét.