Megviselték a magyar gazdaság szereplőit a téli rezsiszámlák

HIRDETÉS

Bár ellátási zavarok végül nem voltak, az energiaárak emelkedése így is megviselte a magyar gazdaság számos szereplőjét. Fél év elteltével visszamentünk két olyan helyszínre, ahol forgattunk még ősszel, az energiaválság kezdetén, hogy megnézzük, hogyan sikerült megbirkózniuk a számlákkal.

A kamaraerdei idősek otthonában ősszel még lázasan dolgoztak azon, hogy csökkentsék a gáz- és áramfogyasztásukat, ami sikerült is. Szigetelték az ablakokat, LED-lámpákat szereltek fel és megpróbálták úgy beállítani a fűtést, hogy az gazdaságos legyen, de közben a lakók ne érzékeljenek semmit a fogyasztáscsökkentésből. A távhő ára ugyan tizenháromszorosára emelkedett, de ez csak az egyik telephelyüket érintette, ezért ezt is kezelni lehetett. Az élelmiszerárak emelkedését viszont már ők sem tudták kivédeni.

„Nagyon-nagyot drágult a tojás, a pékáru, a tejtermék és a mirelit. A húsáru közel 90 százalékos emelkedést mutat, az előbbieknél pedig olyan 110-120 százakos emelkedést realizáltunk. Ezért is jött ki az, hogy 130 millió forinttal több lett a közbeszerzésünk idénre" - magyarázta Havas Pálma, az intézmény vezetője.

Az itt élők közül sokan szerencsésnek érzik magukat, hiszen a fenntartó fővárosi önkormányzat finanszírozása megvédi őket a válság hatásaitól.

„Többen meg is állapítottuk, hogy ha kint lennénk, akkor sokkal nagyobb gondjaink lennének, mert itt az intézmény biztosította számunkra a megfelelő körülményeket" - mondta Molnár Imréné, az idősotthon egyik lakója.

Három hónap alatt 15 milliárd forint volt a főváros rezsije

Az önkormányzatnál szintén takarékoskodtak. Gázból és távhőből 40 százalékkal kevesebb fogyott 2022 utolsó negyedévében a fővárosi intézményekben, mint egy évvel korábban, a rezsiköltség azonban így is 5-ről 15 milliárd forintra emelkedett. A helyzet pedig még sokkal rosszabb is lehetett volna Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint.

„A Budapest-modell, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb fogyasztóknál napi áron szerezzük be a villamosnerergiát, működik. Ha tavaly szeptemberrel hasonlítjuk össze az árakat, akkor csak a január-február nagyságrendileg 18 milliárd forintos megtakarítást jelentett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi pénzünk szabadult fel, hanem azt jelenti, hogy ezért még legalább működőképes a város, tudjuk finanszírozni a napi működést" - magyarázta a politikus.

Kiss Ambrus azt is elmondta, hogy a villamosenergia-fogyasztást jóval kisebb mértékben sikerült csökkenteni a fővárosban, mint a gáz- és távhőfogasztást. Az áramfelhasználás 83 százalékáért ugyanis a közvilágítás, a közösségi közlekedés és az ivóvízszolgáltatás felel, ezekhez pedig nem lehet hozzányúlni. 

Hiába a kevesebb vendég, jóval többet kell fizetni

A budapesti KissLife edzőteremben ősszel még úgy számoltak, hogy a rezsiárak emelkedése miatt több lesz a kiadásuk, mint a bevételük:

„Itt nálam, ebben a teremben a távfűtés díja 7 ezer forint körül volt gigajoule-onként. Ez fölment 50 ezerre, ami több mint hétszeres emelkedés. Ha azt nézem, hogy az energiaköltségem egy tízmilliós bevételre 2-3 millió közé esett, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy több lesz a kiadásom, mint a bevételem” - mondta nekünk akkor Kiss József üzemeltető.

Ezúttal Orbán Gergely teremvezetővel beszéltünk, aki szerint a helyzet nem javult, a tartalékaikat pedig már felélték.

„A gázszámla nyolcszoros, és most emelkedett az áram is, tulajdonképpen az a kettő, ami nálunk meghatározó" - mondta Orbán.

A tulajdonos kénytelen volt emelni a belépők árain, egy év alatt nagyjából 30-40 százalékot, amivel most nagyjából nullszaldósan működik a terem. De voltak olyanok is, akik nem bírták a megpróbáltatásokat, és be kellett zárniuk az utóbbi időszakban. 

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a bevételeket is nehéz szinten tartani a fitnesztermekben: a KissLife kihasználtsága például csak 60-70 százalékos a koronavírus-járvány előtti szinthez képest. A pandémia alatt ugyanis sokan rájöttek, hogy otthon is tudnak sportolni, és most már nem jönnek vissza az edzőtermekbe.