Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Vészesen zsugordnak az esőerdők, és ennek négy ország a legfőbb okozója

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
A BR-163-as út vágja ketté a Tapajos nemzeti parkot - az egyik oldalon az esőerdő, a másikon a helyén létrehozott szántóföld
A BR-163-as út vágja ketté a Tapajos nemzeti parkot - az egyik oldalon az esőerdő, a másikon a helyén létrehozott szántóföld   -   Szerzői jogok  Leo Correa/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.   -  

Az erdők a Föld minden részén a szén-dioxid nagy adagjait kötik meg - a szén-dioxid pedig a globális felmelegedés egyik fő okozója. A fák kivágása felgyorsítja a klímaváltozást. Az ENSZ szerint 420 millió hektárnyi erdőt vesztettünk el 1990 óta minden évben, és ennek elsődleges oka a mezőgazdaság volt. A COP26-on Glasgow-ban november elején több mint 100 ország vezetője ígérte meg, hogy 2030-ig véget vetnek az erdőírtásnak és visszafordítják azt.

Hogyan akarják megállítani a fakitermelést?

Hogy a COP26 ígéretei valóra válnak-e, az egyelőre a jövő titka. Az viszont biztos, hogy már korábban is tettek erőfeszítéseket az erdők védelmére. 2014-ben az ENSZ bejelentette, hogy olyan megállapodást értek el, ami 2020-ig felére csökkenti az erdők írtását, 2030-ig pedig véget vet neki. Aztán 2017-ben ehhez egy vállalást tettek hozzá: nemcsak az írtásnak vetnének véget 2030-ig, de növelnék is az erdős területeket, világszerte három százalékkal. Az erdőírtás azonban ennek ellenére is "vészes mértékben" folytatódott egy 2019-es jelentés szerint, melynek súlyos következményei voltak a klímaharcra nézve is - írja a BBC.

Az elmúlt évtizedben évente 4,7 millió hektárnyi erdő vált semmivé - Brazília, Indonézia és a Kongói Demokratikus Köztársaság pedig a legnagyobb mértékben érintett országok. Bár történtek lépések az újraerdősítésre természetes vagy ültetett módon, de a fáknak évekre van szüksége, míg elég érettek lesznek rá, hogy elnyeljék a szén-dioxidot.

Brazília: Folytatódik az illegális fakitermelés

A világ esőerdőinek 60 százaléka Brazíliában található. Ez az erdő elengedhetetlenül fontos eleme a földi ökoszisztémának, miután a légkörbe kibocsátott szén-dioxid nagy részét is ez nyeli el, köti meg. Ha az esőerdőt kipusztítják, a szén-dioxid az atmoszférába kerül.

2004 óta folyamatosan csökkent a fakitermelés majd az elmúlt években ismét emelkedésnek indult az erdőírtások száma és az elmúlt 15 évben még sosem volt olyan magas, mint tavaly. A legfrissebb jelentések szerint 2020 augusztusa és 2021 júliusa alatt 22 százalékkal nőtt a brazil erdőírtás mértéke. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 13 235 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki - ez Magyarország területének 14 százalékának felel meg.

Andre Penner/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.
Illegális fakitermelés Brazíliában, az őserdőbenAndre Penner/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.

A brazil elnököt, Jair Bolsonarot sokszor és sokan kritizálták már a környezet védelmét semmibe vevő politikájáért, ide értve a mezőgazdaság és bányászat támogatását az Amazonas mentén, vagy azt, hogy alaposan lecsökkentette az esőerdőt védő kormányzati szervek büdzséjét, így azok ember és erőforrás, illetve jogkörök híjján nem sok mindent tudnak tenni az erdőírtási törvényt megszegő gazdákkal és illegális fakitermelőkkel szemben.

A rájuk kiszabott bírságok 20 százalékkal csökkentek 2020-ban. Pontos adatok nem elérhetőek, de a friss tanulmányok szerint a fakitermelés és építkezés az Amazonas területén 94 százalékban illegális.

Bolívia: kiveszik a részüket az Amazonas írtásából

Az Amazonas kitermeléséért nem csak Brazília felelős. A szomszédos országok, köztük Bolívia szintén kiveszi a részét az erdőírtásból. Tavaly Bolívia majdnem 300 000 hektárnyi trópusi erdőt veszített - ez a negyedik legmagasabb a világon.

Kongó: mezőgazdaság és bányászat

A kongói medence a világ második legnagyobb esőerdejének az otthona. Az erdő több mint fele a Kongói Demokratikus Köztársasághoz tartozik. Az elmúlt öt évben az éves veszteség az őserdőből nagyjából félmillió hektár volt a Global Forest Watch becslése szerint.

A Greenpeace szerint az illegális fakitermelést nagy és kisvállalatok egyaránt űzik a területen. És bár az USA és az EU betiltotta az illegális faanyag importját, még így is sokat csempésznek ki az országból.

Szintén fenyegetést jelent az erdőre a kisléptékű mezőgazdaság, a szénégetés és tüzelőnek való fakitermelés, a városi terjeszkedés, illetve a bányászat.

Melanie Gouby/AP
Felégetett erdőrész Kongóban - az érintett területet minden évben leégetik, így készítve faszenetMelanie Gouby/AP

Felix Tshisekedi, a szervezet elnöke a múlt hónapban felülvizsgálatot rendelt el a kiadott fakitermelési engedélyekre - ide értve egy 1,4 millió hektáros területet is - miután korrupció gyanúja merült fel. A lépést üdvözölték a környezetvédők is.

2021 első felében azonban a kormány bejelentette hogy a 2002 óta hatályban lévő fakitermelési tilalmat feloldja. Greenpeace szerint ez ellentmond azoknak a vállalásoknak, melyeket korábban tettek annak érdekében, hogy megvédjék az erdőt, sőt, legalább 8 százalékkal növeljék annak felületét.

Indonézia: égetik az őserdőt, hogy legyen hely a pálmaolaj ültetvényeknek

Indonézia az elmúlt húsz évben folyamatosan a világ első öt országa között szerepelt az erdőírtás kapcsán. A Global Forest Watch adatai alapján az ország 9,75 millió hektár őserdőt vesztett 2002 és 2020 között. Az ország elnöke, Joko Widodo 2014-ben ígéretet tett rá, hogy véget vet a pálmaolaj ültetvények miatt erdőírtásnak. A hivatalos adatok szerint az erdőt felemésztő tüzek 80 százalékát ugyanis emiatt gyújtják, hogy így tisztítsák meg a földet a jövendő ültetvények számára. Amellett, hogy a fákat minden cél nélkül eltüzelik, aktívan hozzájárulnak a globális szén-dioxid növeléséhez is.

Achmad Ibrahim/AP2008
Égetik az erdőt IndonéziábanAchmad Ibrahim/AP2008

2016-ban 929 000 hektár tűnt el az erdőből - de azóta jelentős visszaesést figyeltek meg, 2020-ban az éves erdőírtás mértéke már "csak" 270 000 hektár volt.

2019-ben az ország elnöke hároméves moratóriumot adott ki az új erdőkitermelésekre, védelembe véve így nagyjából 66 millió hektárnyi őserdőt és hegyvidéki erdőt. Ezt az intézkedést 2021-ben határozatlan időre meghosszabbították.