Spotlight című műsorunkban megmutatjuk, hogyan küzdenek a klímaváltozás ellen és a biodiverzitás megőrzéséért a világ második legnagyobb esőerdejében.
HIRDETÉSKülönleges és fontos kísérletek zajlanak a kongói esőerdőben: az a cél, hogy lassítsák a klímaváltozás hatásait, megőrizzék a biológiai sokféleséget, és még az ott élők is profitálhassanak mindebből.
A Kongó-medence a világ második legnagyobb esőerdejének otthona az amazonasi után, 180 millió hektárt borít be, amelynek kétharmada a Kongói Demokratikus Köztársaság területén van. Egy olyan országén, amely önmagában akkora, mint egész Nyugat-Európa.
- A talajtól számítva 25 méteres magasságban vagyok, a fluxustornyon, amely a Kongó-medence egyedi építménye. A Yangambi terület kísérleti helyszín lett, ahol a globális felmelegedés ellen és a biodiverzitás megőrzéséért küzdenek, úgy, hogy a lakosság is profitálhasson mindebből – mondta a helyszínen az Euronews tudósítója, Laurence Alexandrowicz.
Az 55 méter magas építmény egy évvel ezelőtt csatlakozott a világ 1400 fluxustornyához. A Genti Egyetem tervezését az esőerdő közepén építették fel.
- Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy megmérjük az üvegházhatású gázok cseréjét a légkör és az erdő között. Így folyamatosan követni tudjuk a kibocsátott és elnyelt szén-dioxid mennyiségét a Kongó-medence esőerdejében – nyilatkozta Thomas Sibret, a Genti Egyetem Congolux nevű projektjének vezetője.
A jövő erdészeti szakértőit képzik Kongóban
- Ez az erdő - sokak állításával ellentétben - nem a második, hanem az első tüdeje a bolygónak. Csak méretében a második. Biológiai és történelmi oka is van, hogy a Kongó-medence több szén-dioxidot nyel el, mint az Amazonas vagy Indonézia esőerdői – magyarázta Baudouin Michel, az erdészeti továbbképzésért felelős Eraift rektora.
A Yangambi Rezervátum volt a világ legnagyobb esőerdei kutatóállomása, amikor az ország belga fennhatóság alatt állt.
A CIFOR, vagyis a Nemzetközi Erdőkutatási Központ most a kongói hatóságokkal karöltve éleszti újra Yangambit. A közös projekt neve FORETS. Az Európai Unió és az itteni országok finanszírozzák, hogy a jövő erdészeti szakértői is megfelelő képzést kapjanak Kisanganiban, ahol az oktatás zajlik.
260 tanuló tudja Yangambiban tölteni a gyakorlatát. Van, aki gyerekeknek tart előadást, hiszen ők lesznek a következő generáció, akik az erdők védelméért tehetnek.
- A Kongói Demokratikus Köztársaság a legfontosabb környezetvédelmi helyszín Afrikában. Ez a megoldások országa. Egy hatalmas ország óriási erdőkkel. Ez a tényező a lakosság fejlődése és a bolygó megőrzése miatt is fontos – mondta Jean Marc Chataigner, az EU kongói nagykövete.
Agrárerdészettel az erdőirtás ellen
A projekt keretein belül a kávét, a fát és egy áramot termelő biomassza erőmű építését is vizsgálják, emellett a méztermelést és az erdőirtás elleni küzdelmet is.
- Ahhoz, hogy csökkentsük az erdőirtást, az egyik megoldás az agrárerdészet. Azon belül az, hogy ösztönözzük a helyi közösségeket faültetésre, trágyázásra és faenergia előállítására – magyarázta Olivier Mushiete, a Kongói Természetvédelmi Intézet igazgatója.
A FORETS projekt faiskolája látja el a gazdálkodókat palántákkal. A földimogyoró-ültetvény közepébe most akácot, gyorsan növő fákat ültetnek. A cél 5 millió fa elültetése és a leromlott biodiverzitás helyreállítása.
Az agrárerdészetnek a fővárostól 150 km-re keletre, a Batéké-fennsíkon lévő Ntsióban van nagy szerepe. Ezen a szavannán az Európai Unió 2013 óta támogatja a mezőgazdaság fejlesztését a homokos talajon, hogy a helyi lakosság élelemhez jusson, ezáltal lassítsák az elvándorlást.
5500 hektáron 260 család dolgozik, a területet pedig úgy alakították ki, hogy olyan feltételek legyenek, akárcsak egy termékeny erdőben. A földeken minden gazda pálmaolajat, maniókát, gabonaféléket vagy hüvelyeseket termel, az akác, vagyis az agrárerdészet védelmező fájának árnyékában.
- Az évek során lehulló levelek felhalmozódnak és humuszréteget képeznek, az akác gyökerei pedig megkötik a nitrogént. Ez az, amitől ugyanolyan termékeny talajt kapunk, mint az erdőkben – mondta az Ntsio projekt koordinátora, Benjamin Tandala Kalenza, aki egyben helyi gazdálkodó is.
A gazdálkodók megtízszerezték jövedelmüket
Ma délelőtt megbeszélést tartottak a termésről és a termékek értékesítéséről, különös tekintettel Kinshasára, és annak 20 milliós lakosára. A vízhez a családok közös közös kutakból jutnak hozzá. Az Ntsio projekt lehetővé tette a gazdálkodók számára, hogy megtízszerezzék jövedelmüket.
- Megváltozott az életem, hiszen korábban vásároltam az ételt, a maniókát. Ezelőtt pénzre volt szükségem ahhoz, hogy megvegyem, de most nem kell. Kimegyek a földekre, learatom, és még keresek is vele – mesélte Judith Makasi Kazwala gazdálkodó.
HIRDETÉSEgy kivételes, Közép-Afrikában ritka faiskola látja el a gazdálkodókat az ültetvényekhez szükséges palántákkal, ahol kinshasai utcagyerekeket foglalkoztatnak. Az agrárerdészeti területet körülvevő nagy rét tűzfalként szolgál a szavannatüzek terjedésének lassítására. Itt legelnek az üszők, akik szigorú tekintetükkel gondosan ügyelnek a helyi lakosok biztonságára is.