A döntést azonban a parlament fogja meghozni arról a javaslatról, mely szerint több évtizedes tulajdoni múltat kellene bizonyítaniuk az őslakosoknak a földjeik megtartásához.
HIRDETÉSAz őslakosok földjeinek védelmében foglalt állást a brazil legfelsőbb bíróság. Egy farmerek és befektetők által támogatott jogszabálytervezet azt szeretné elérni, hogy az őslakosok csak akkor legyenek jogosultak a földjeikre, ha bizonyítani tudják, hogy a brazil alkotmány 1988-as elfogadása idején is birtokolták azokat. A bíróság ezt elutasította, de a végső döntést a parlament fogja meghozni az ügyben.
Fontos döntés, de még nem végleges
Az őslakos közösségek örömmel fogadták a bíróság döntését, amely több nemzetközi szervezet jogi állásfoglalásával is összhangban van. Az ENSZ augusztusban szakértői iratot tett közzé, melyben amellett érvel, hogy nem szabad csökkenteni az őslakosok rendelkezésére álló földterületek méretét.
A játszma azonban még nincs lefutva, sőt. Az őslakosok fölterületének korlátozásával foglalkozó úgynevezett 490-es törvénytervezet még májusban jelentős többséggel átment az alsóházon. A döntést akkor tüntetések és autópályalezárások követték. A brazil parlament felsőháza várhatóan a következő héten tűzi napirendre a jogszabályt.
A képviselők egy olyan csoportja, mely a farmerek érdekeit képviseli, már be is jelentette, hogy nem veszi figyelembe a legfelsőbb bíróság döntését, és a jogszabály elfogadásáért fog kampányolni - arra hivatkozva, hogy a gazdáknak jogbiztonságra van szükségük, a bíróság pedig a barbarizmust támogatja. A 11 bíróból egyébként kilencen szavaztak az őslakosok érdekei mentén, a két kivételt pedig olyan bírók jelentik, akiket az előző elnök, Jair Bolsonaro nevezett ki.
Végzetes ellentétek a földművesek és az őslakosok között
Brazíliában hosszú ideje folyik a harc a gyakran hagyományos életmódot folytató, nagyjából másfél milliónyi indián őslakos, valamint a földjeik gazdasági lehetőségeit kihasználni akaró földművesek között, erőszakos és kevésbé erőszakos eszközökkel. A mostani bírósági eljárásnak egy konkrét ügy teremtett alapot, méghozzá az, hogy Santa Catarina államban dohánytermesztők egy csoportja elüldözte a xokleng törzs tagjait a lakóhelyükről. Ők az állam vezetéséhez fordultak, de az nem segített rajtuk arra hivatkozva, hogy a xoklengek 1988-ban még nem éltek a térségben.
Az év elején mi is foglalkoztunk azzal, hogy az Amazonas-vidéken élő janomami törzs tagjait az illegális aranybányászok fegyveres bandái zaklatják: több embert legyilkoltak, másokat megerőszakoltak közülük, valamint hatalmas területeket kerítettek körbe, és lezárták a térség egyetlen repterét, melyek keresztül az orvosok érkeztek a törzs tagjaihoz.
,,4 éve nem jutottunk egészségügyi ellátáshoz. 120 közösség küzd most is az életéért. 20 ezer bányamunkás szentségtelenítette meg a janomamik ősi földjét. Fegyveresek zaklatják az embereket. Mindenki retteg" - magyarázta akkor a törzs egyik elöljárója.
Az őslakosok védelme erősen összefügg a környezetvédelemmel is Brazíliában, a földművesek ugyanis gyakran az esőerdők kiirtásával jutnak hasznosítható földterülethez. Az előző elnök, Jair Bolsonaro azt hangoztatta, hogy a lakosságnak joga van a gazdasági gyarapodáshoz, ezt pedig a gyorsan népesedő országban lehetetlen anélkül elérni, hogy új földterületeket vonnának művelésbe. Lula da Silva jelenlegi elnök viszont rendszeresen a természet és az őslakosok védelmében foglal állást.