rendkívüli hír

rendkívüli hír

Így vásárolja be magát Kína Európába

Éppen ezt olvassa:

Így vásárolja be magát Kína Európába

Így vásárolja be magát Kína Európába
Betűméret Aa Aa

Cipruson minden eladó, a kínaiak pedig mindent meg is vesznek, legyen szó ingatlanról, szállításról, pénzügyi szolgáltatásról, turizmusról, vagy épp megújuló energiáról.

Szó szerint ömlik a pénz az aprócska szigetre: Lawrence Ho, milliárdos hongkongi üzletember Európa legnagyobb kaszinóparadicsomát akarja létrehozni itt 670 millió dollárért, a kínai JimChang Global Group pedig 100 millió euróért építene mellé ötcsillagos hotelt és adna ingatlanfejlesztést a projekthez. A ciprusi reptér, illetve a hozzátartozó kikötő üzemeltetésére Larnakában szintén a kínaiak tűnnek esélyesnek, a kínai állam tulajdonában lévő China Communications Construction Group-on kívül ugyanis már csak egy jelölt van versenyben. Szó van arról is, hogy közvetlen járat induljon Peking és a sziget között, miután a ciprusi légitársaság, a Cobalt Air nemrég jelentős tőkeinjekciót kapott a kínai Aviation Industry Corp.-tól.

Ne felejtsük el megemlíteni a Kínai "Egy öv, egy út" nevű kezdeményezést se, ami "óriási potenciált" jelent Ciprus számára is, mivel a két ország közti kereskedelmet 1 milliárd dollárra növelheti - ez a ciprusi gazdaság éves bevételének 5 százaléka.

"A gazdaság minden területén vannak befektetéseik" - mondta a ciprusi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Krisztodulosz Angasztiniotisz, hozzátéve, ezeket a befektetéseket a "vonzó adókörnyezet" hozta ide. Az alig 1,2 millió lakosú sziget valódi adóparadicsom, a kormány pedig szívesen szemet huny a gyanús üzleti ügyek felett, írja a Bloomberg - feltéve, hogy abból pénz áramlik a ciprusi gazdaságba.

És akkor még nem is beszéltünk az úgynevezett "arany-vízumról", mely nem más, mint a magyar letelepedési-kötvény ciprusi változata: 2 millió euró ciprusi befektetésekor uniós útlevélhez juthat a kérelmező. És a tehetős kínaiak élnek is a lehetőséggel, hogy európai állampolgárok legyenek - igaz, eddig csak pár százan telepedtek le a szigeten.

Jójó, de miért pont Ciprus?

"Ciprus az első európai kikötő a Szuezi-csatorna után, ami már európai vizeken található. Kína Ciprust egyértelműen kapunak látja" - mondja Krisztosz Szkordisz ciprusi ügyvéd, akinek sok kínai cég is az ügyfelei között van.


További vonzereje, hogy a sziget az Európai Unió tagja, európai jog- és intézményrendszerrel, ami ismerős a Hong Kongból érkező kínai befektetőknek. Bár gazdasága a 2008-as válság után megrogyott - 2013-ban államcsődöt jelentett - de mára már visszaállt a válság előtti szintre - köszönhetően a letelepedési kötvényekből befolyó eurómilliárdoknak.

Kína nem éri be ennyivel

A kínaiak azonban nem érik be a kis szigettel: egész Európában terjeszkednek. Kikötőik vannak Spanyolországban, Görögországban és Belgiumban, Németországban repteret vásároltak, részesedést vettek az Északi-tengeri olajkitermelésekben, a londoni City épületeinek jó része az övéké - de vannak futballklubjaik is Angliában, sőt, Olaszországban is. A kínai állam eközben bevásárolta magát több dél-európai ország adósságába is.

Ciprus hagyományos szövetségese, Görögország is lekötelezettje a kínai államnak, mivel ők vásárolták fel államkötvényeiket a görög válság alatt és után. Mára a görög adósságon kívül kínai kézben van Pireusz kikötője, és a görög állami villamosenergia-hálózat részvényeinek többségi tulajdona is. Ezért-e vagy sem, de tavaly a görögök megvétóztak egy közös uniós állásfoglalást az ENSZ-ben, ami kritikus volt az emberi jogok tekintetében Kína számára.

De korántsem csak a megroggyant gazdaságú országokat keresik: 2016-ban 4,5 milliárd dollárért vették meg a németek Kuka AG nevű, robotizációs vállalatát, Li Shufu kínai milliárdos pedig 9 milliárd dollárral szállt be a Daimler AG-be, mely a Mercedes-Benz anyavállalata. Ez a lépés egyébként komoly aggodalmakat vetett fel a német kormányban, mivel így a kínaiak lettek a többségi tulajdonosok a német állam helyett.

Magyarország is meglovagolná ezt a hullámot

A magyarországi kínai "terjeszkedés" 2011 júniusában kezdődött az akkori kínai kormányfő kétnapos látogatásán, melynek során 12 gazdasági, kulturális és oktatási megállapodást írt alá a magyar állammal. Ezek közül végül jónéhány nem jött össze - ilyen volt például a Malév felvásárlásának ötlete - de sok más viszont igen, például megvették a BorsodChemet és idejött a Huawei is, sőt a kínai állam a magyar állampapírokból is bevásárolt. Orbán Viktor akkor azt mondta: Kínát ma minden gazdasági elemzés a bajnokok oldalán tartja nyilván, és a kínai állampapír-vásárlással "a magam részéről az ország finanszírozásának középtávú bizonytalanságát eltűnni látom”.

A kínai elnök ezt egy kicsit másképp interpretálta: a BBC-nek adott interjújában pár nappal látogatása után azt mondta: Kína "bizonyos összegű" magyar kötvényt vásárol, mert "így nyújt segítő kezet Magyarországnak egy olyan időszakban, amikor az nehézségekkel küszködik.

Az elmúlt 7 év fél évben a magyar kormány szerint ez az együttműködés csak fokozódott: 2017 őszén Magyarország 50 millió eurót fektetett be egy 10 milliárd eurós kínai-közép-európai befektetési alapba, majd nemsokkal ezután kiderült, hogy kínaiak készítik el a Budapest-Belgrád vasútvonalat, ami 949 milliárd forintba fog kerülni, és egyes számítások szerint 130, mások szerint viszont csupán 2400 év alatt térül meg - de a kínaiaknak legalább jó üzlet. Pontos adatokat azért nem lehet tudni az ügyről, mert a dokumentumokat a magyar kormány 10 évre titkosította.

Szíjjártó Péter külügyminiszter tavaly ősszel már 4,2 milliárd dollárnyi kínai befektetésről beszélt Magyarországon, és kijelentette: Magyarország akar lenni Kína legfőbb exportőre Közép-Európában, parlamenti államtitkára pedig idén áprilisban úgy nyilatkozott, "térségünk barátként tekint Kínára", Magyarország pedig a kapcsolatok fejlesztésének éllovasa kíván lenni a jövőben is. Magyar Levente szintén célzott a ciprusiak által is emlegetett "Egy öv, egy út" nevű kínai kezdeményezést, melynek célja az egykor a világ két legfejlettebb térségét, Kínát és Európát összekötő "selyemút" felélesztése.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy "nagyon egyértelműen, nagyon tisztán kommunikáljuk" minden bel- és külföldi partner felé, hogy "ez egy előremutató, mindenki számára előnyös együttműködés, nem egy diszkriminatív, bárkit is kizáró együttműködés". Hozzátette, leginkább európai szövetségeseinket kell megnyugtatni, hogy "itt semmi olyasmi nem történik, ami európai érdekeket veszélyeztetne, mi több, európai érdekek és magyar érdekek alapján építkezünk, és szeretnénk minél több partnert látni ebben az együttműködési keretben" - írta az MTI.

A kínaiak szeretik Magyarországot

A kínaiak pedig szívesen jönnek Magyarországra, főleg a ciprusihoz hasonló letelepedési kötvénnyel. A magyar kötvény különösen azért volt vonzó a befektetők számára, mert a program szabályai szerint öt év elteltével visszakapják a megvásárolt kötvény árát. Ezért cserébe nemcsak a befektetők, hanem a közeli családtagjaik is letelepedési engedélyt kaphattak, amely lehetővé tette a Schengen-zónán belüli szabad utazásukat is. Ráadásul "csak" 300 ezer euróba került.

2013 és 2017 között közel húszezren kaptak letelepedési engedélyt a kötvényprogramon keresztül. Legtöbben Kínából érkeztek, közel 15 ezren, a maradék kötvényeket orosz, közel-keleti és afrikai befektetők is.

Az ide érkező kínaiak nagy része aztán ingatlant is vásárolt magának, és nagy biznisz volt céget indítani a kiszolgálásukra, ügyes-bajos dolgaik intézésre is.

Meg lehet őket állítani? Egyáltalán, meg kell?

És miközben a kisebb európai államok, köztük hazánk is, nagyra nyitják kapuikat a beáramló kínai tőke és a bevándorlók előtt, addig Trump és Amerika éppgátat próbál szabni a kínai kereskedelemnek, a franciák és németek pedig egyre jobban próbálják elzárni előlük az alapvetően nyitott európai gazdaságot.

Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) szerint Peking megpróbálja megosztani az EU-t jövőbeni céljai érdekében. Kína "meglovagolta az euróválságot és masszívan bevásárolta magát Dél-Európába", ahol a gazdaságok a leginkább tönkrementek.

Emmanuel Macron és Angela Merkel eközben azon dolgozik, hogy visszaszorítsák a kínai terjeszkedést az európai piacokon, köztük a sajátjaikon is, ezért támogatják az EU azon törekvéseit, hogy szigorítsák az EU-n kívülről érkező - többek között kínai - befektetések ellenőrzését.