rendkívüli hír

rendkívüli hír

Kilenctől ötig dolgozik? Felejtse el!

Éppen ezt olvassa:

Kilenctől ötig dolgozik? Felejtse el!

Betűméret Aa Aa

Egy nyolc órás munkanap alatt az átlag munkavállaló nagyjából három órát dolgozik – hogy egészen pontosak legyünk, 2 óra 53 percet.

A maradék időben az emberek híreket olvasnak, a facebookon és más közösségi oldalakon szörfölnek, esznek, munkához nem kapcsolódó témákról fecsegnek a kollegáikkal, cigiszünetet tartanak, és új állások után kutatnak – valószínűleg azért, hogy ott ugyanezeket a szokásokat vegyék fel – legalábbis ezt állítja egy 2016-ban készült, 1989 brit munkavállaló bevonásával készített felmérés – írja a Business Insider.

A kutatás legfőbb megállapítása az volt, hogy a hosszú munkanapok nem vezetnek jó minőségű munkához. Egyes kutatások szerint az emberek általában 20 percet tudnak erősen koncentrálni egy dologra, más kutatások szerint 10 másodperc az átlag. Ennek eredményeként a nap vége felé a teljesítmény nullával egyenlő – vagy még annál is rosszabb – állítja K. Anders Ericsson, munkapszichológus.

- Ha ennél hosszabb időre fogod be az embereket dolgozni, nagyon valószínű, hogy rossz szokásokat vesznek fel – állítja Ericsson, aki élete nagy részét annak szentelte, hogy rájöjjön, mi tette a világ legsikeresebb embereit annyira sikeressé.

A pszichológus szerint az is kiderült: a “gyakorlat teszi a mestert” mantra csak félig igaz. Egy adott terület szakértői ugyanis nem töltenek órákat azzal, hogy gyakoroljanak. Maximum néhány órát fordítanak erre, és utána mással foglalkoznak.

32 órás munkahét

Ugyanez a pszichológiai alapelv magyarázza azt is, hogy a szabad munkabeosztás és az időnkénti elkalandozás a hétköznapi feladatok teljesítését is jobban segíti, például jelentésíráskor és táblázatok készítésekor. Mindkét példában az agynak véges számú kognitív forrása van, amihez nyúlni tud, és ez adja a kreatív, lényeges gondolatokat.

Azok az emberek, akikből munkáltatóik “az utolsó cseppet is ki akarják facsarni” több mint valószínűleg rossz munkahelyi szokásokat vesznek fel, melyek aztán az igazán produktív óráikat is tönkreteszik a szakértő szerint. Példaként: ha délután több órán át szörfölünk a facebook-on, mert már nincs agyunk koncentrálni, egy idő után nem fogjuk rosszul érezni magukat azért sem, ha munkába érkezve már korán reggel bejelentkezünk a közösségi oldalra – ez viszont azt eredményezi, hogy a termékeny, reggeli óráinkat is elviszi a szörfölgetés a munka helyett.

Sok cég egyre inkább csökkenti a munkaidőt – de a rövidebb munkanap helyett inkább a rövidebb munkahetet választják. Ahelyett, hogy alkalmazottaikat napi 8 órára köteleznék öt napon át, inkább 4×8 órában dolgoztatják őket – így 3 nap jut pihenésre a hétből.

Ryan Carson, a Treehouse tech-cég vezérigazgatója szerint alkalmazottai boldogabbak és sokkal produktívabbak, mióta bevezették a 32 órás munkahetet. A rövidített munkahét 2006 óta létezik a cégnél, vagyis már több, mint 10 év tapasztalatából tudnak konklúziót levonni. Carson vezetői hitvallása szerint az embereket heti 40 óra munkára kényszeríteni szinte embertelen.

- Ez nem arról szól, hogy tölts több időt a családoddal vagy játékkal, esetleg legyen kevesebb a munkaidőd. Ez arról szól, hogy élj kiegyensúlyozottabb életet – mondja.
De a kutatások szerint a legjobb választás mégis az lenne, ha a hét öt napján, napi 6 órát dolgoznánk.

Svédországban egy 2015 és 2017 között készített kormányzati tanulmány bizonyította, hogy ha hat órás munkanapban dolgoznak az emberek, a munkájukat is nagyobb kedvvel csinálják.

A felmérésben 80, göteborg-i idősotthonokban dolgozó embert választottak ki, akiknek napi munkaidejét 6 órára csökkentették. A tanulmány végére az derült ki, hogy a kiválasztottak boldogabbnak, kevésbé stresszesnek érezték magukat, és a munkájukat is jobban élvezték. Az egyetlen hátulütő: a költségek növekedése. A kiesett munkaidőre ugyanis új embereket kellett felvenni.

Az Amazon már megpróbálta

A világ egyik legnagyobb vállalata, az Amazon már egy éve teszteli a rövidebb munkanapokat-munkaheteket. 2016 szeptemberében próbajelleggel bevezették a 30 órás munkahetet. Kiválasztott alkalmazottak hétfőtől csütörtökig dolgoztak, fizetésük pedig a korábbihoz képest 75 százalékosra csökkent – cserébe viszont több volt a szabadidejük, és minden természetbeni juttatást megkaptak.

A vállalat még nem hozta nyilvánosságra, hogy érintette mindez a kiválasztott dolgozók teljesítményét vagy életminőségét. De a munkapszichológusok egyetértenek abban, hogy akik hasonló rendszerben dolgoznak, azok kevésbé stresszesek és sokkal frisebbek, a csökkentett munkaidőnek pedig hosszú távon teljesítménynövelő hatása is lehet. – Furcsa módon a munkáltatók is többet kapnak a dolgozóiktól, ha csak 50 vagy hetven százalékban dolgoztatják őket – mondta Ericsson.