Sophie Claudet: Valérie, mi van hegyi-Karabahban, hogy háborúzni is megéri érte?
Sophie Claudet: Valérie, mi van hegyi-Karabahban, hogy háborúzni is megéri érte? Ásványkincsek? Vagy a keresztény Örményország és a muzulmán Azerbajdzsán történelmi konfliktusáról van szó?
Valérie Gauriat: Vannak természetes erőforrások hegyi-Karabahban, például arany, de nem elég ahhoz, hogy ilyen konfliktust váltson ki, ebből soha nem volt gond azon a tájon. De nem is vallásos színezetű az ellentét, hiszen a muzulmán azeriek és a keresztény örmények békésen megfértek egymás mellett évszázadokig. Az egyetlen ok, amiért fontos ennek az apró területnek a sorsa, hogy ha a konfliktus még jobban elmérgesedik, az az egész régióra hatással lehet, és nem csak a Kaukázusra, hanem egész Európára sőt azon túl is.
Sophie Claudet: Oroszországot történelmi szálak fűzik Azerbajdzsánhoz, mégis Örményországot támogatja. Törökország Azerbajdzsán oldalán áll. Nem ez a két ország birkózik a színfalak mögött?
Valérie Gauriat: Nos, valóban érdemes a megfelelő perpsektívából nézni a helyzetet. Oroszország valóban Örményországot támogatja, fegyverrel és katonával is, két katonai bázisuk van ott, az egyik a török határon. Védelmi egyezményük van Örményországgal, vagyis egy külső támadás esetén Örményország mellett hadba kell szállniuk. Ugyanakkor Oroszország Azerbajdzsánnal is jóban van, nekik is az oroszok a fő fegyverszállítóik, és ez a pénz jelentős összeget képvisel az orosz költségvetésben. Ezzel az orosz befolyás is erősödik a térségben. Törökország szintén szeretne befolyást a Kaukázusban, szóval mondhatjuk, hogy ez a két ország, ha nem is háborúzik, de küzd a hatalomért a térségben.
Sophie Claudet: Azt mondtad, Oroszország szállít fegyvert az örményeknek és az azerieknek is. Mi Törökország szerepe azon túl, hogy nyilatkozatokban kiáll Azerbajdzsán mellett?
Valérie Gauriat: Nagyon sok a gazdasági kapcsolat és összefonódás, és Törökország azon törekvése, hogy az energiaforgalmat irányítása alatt tartsa. A legfontosabb azonban az, hogy Erdogan elnök demonstrálja: a világon mindenütt kiáll a muzulmán türk kisebbségek mellett, ez Ankara álláspontjának fontos eleme.
Sophie Claudet: Tehát úgy tűnik, a jelenleg nincs kilátás a békére, marad a befagyott konfliktus, de az erőszak hirtelen fellángolása sem valószínű?
Valérie Gauriat: Lehet, hogy ez lesz. A konfliktus kevésbé befagyott, mint inkább parázslik. Az elmúlt húsz évben folyamatosan voltak áldozatok, és lesznek is, ha nem sikerül megoldani a problémát.
Sophie Claudet: Ha fellángol, annak súlyos régiós következményei lennének, ez elrettentheti az érdekelt hatalmakat.
Valérie Gauriat: Pontosan. Ha Törökország, Irán, Grúzia belefolyik – ezek mind szomszédos országok – annak nagyon súlyos következményei lennének nem csak a régióra, hanem Európára is. Van egy ismeretlen tényező is abban, hogyan alakul a helyzet: az érintett vezetők személyisége, Alijevé Azerbajdzsánban, Sargsyané Örményországban. és még ott van Erdogan és Putyin is.
Sophie Claudet: Meglátjuk – illetve majd te megmutatod nekünk. Köszönjük Valérie.