rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Európai gazdasági kilátások: lassan, de biztosan


real economy

Európai gazdasági kilátások: lassan, de biztosan

Európa lassan, de biztosan megindult a gazdasági növekedés felé. Az unió gazdasági biztosától és a német központi banktól igyekszünk megtudni, vajon kitart-e ez a trend.

A növekedés szempontjából az egyik legfontosabb mutató a munkanélküliség, ami stabilan javul. 9,5 százalék az unióban, 11 százalék az eurozónában. Szlovákiában, Spanyolországban és Írországban soha nem látott mértékben zuhan ez a szám, és összesen csak négy országban nőtt. De ez csak egy mutató. Lássuk a többit – gyorstalpalónk következik.


Gyorstalpaló: a gazdaság sebességmérője

Mint amikor nagy nehezen a starthoz vontatják a versenyautókat, lassan felpöröghetnek a motorok.

De éppen úgy, mint egy verseny első pár körében, a különböző stratégiák illetve nehézségek miatt a különböző szereplők különböző sebességet választanak.

A GDP, vagyis a sebességmérő a tavalyihoz képest messze kilengett az EU egészében és az Eurozónában is, kivéve a stagnáló Franciaországot.

A leggyorsabban Lettország, Málta, Csehország és Spanyolország száguld. De a többi mutató is kedvező trendeket jelez.

A háztartások fogyasztása emelkedik, nő az export, egyre többet importálunk. Lehet, hogy még sok kör van hátra, de a verseny legalább elindult. Lassan, de biztosan.


Lengyel fellendülés

Egy másik fontos tényező az ipar állapota. Az ipar adja az európai gazdaság gerincét. A gazdaság talpraállását segítő export 80 százaléka az iparban keletkezik. Ezt az ipari termelési indexből lehet felmérni, amely elég korán képes jelezni a gazdasági fordulatot, mert megmutatja a hozzáadott érték alakulását a különböző iparágakban. Az index most bizonyos téren erős életjeleket mutat, más szektorokban halványabbat.

Lengyelországban a GDP három százalék feletti növekedést produkál, az ipari termelés 2015-ben 5,5 százalék körül alakul. Az egyik vezető lengyel nagyvállalatnál, a városi buszokat gyártó Solarisnál próbáltunk utánajárni, miért.

- Az elmúlt évek statisztikáit látva nem volt visszaesés az eladásokban – mondta Dariusz Michalak vezérigazgatóhelyettes. – Ez azért volt lehetséges, mert sok piacon jelen vagyun Európában és Európán kívül is. Azokon a piacokon, ahol a kereslet csökkent, mi bizonyos rétegigényeket megjelenítő ügyfeleket kerestünk.

A Solarishoz hasonló cégek kulcsfontosságúak az európai gazdaságban, az autóipar 12 millió embernek ad munkát, és az európai GDP 4 százalékát állítja elő.


Sebességkülönbségek

Az ipari termelés erősödése)_index_overview azt jelzi, hogy Európa visszatért a növekedés útjára, de az is látszik, hogy a növekedés üteme országonként változik.

Egyes országokban, mint Franciaország, Észtország vagy Hollandia, az ipari termelés csökken, de az EU-n belüli fejlődő piacokon, mint Lengyelország, Csehország vagy akár Magyarorság, nő.

Milyen pályát jár be a huszonnyolc tagállam átlaga az eurozónához képest?

- Magyarország, Csehország vagy Lengyelország még mindig kevésbé fejlett, mint az európai magországok – magyarázta a poznani egyetem közgazdász-professzora, Tadeusz Kowalski. – Elég gyors tempóban zajlik a felzárkózás, de ha reálisan nézzük, legalább két évtized kell ahhoz, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében utolérjük Európa fejlettebb részeit.

A gazdasági ágazatok legalább fele még mindig recesszióban van Európában. Közép-Európában valamennyi téren érezhető a növekedés, de jelentős szórással a szektorok között.


Csigalassú talpraállás

A gazdaági és pénzügyekért felelős európai biztost, Pierre Moscovicit kérdeztük a növekedési kilátásokról.

Euronews: - Európa különböző részei más-más sebességfokozatban indultak el – megkérdőjelezi ez a talpraállás valódiságát az ön szemében?

Pierre Moscovici: – Nem, Európa most nyilvánvalóan és teljes mellszélességgel a talpraállás útján halad. Az egyik baj, hogy csigalassan. Másrészt egyenlőtlenül, vagyis egyensúlyzavar van az eurozóna-tagok és a zónán kívüli tagállamok között.

- Mit gondol, miért van ez a különbség?

- Az Eurozónának jobban kellett alkalmazkodnia a válság során, mert a szabályok szorosabbak. Ha a pár hónappal korábbi növekedési előrejelzést nézzük – a következőt novemberben adjuk ki – a különbség mindössze két-három tized százalék volt, míg korábban ennek a duplája.

- Számos, növekedést elősegítő kezdeményezés kifejezetten az eurozónát célozta, mint például az EKB kötvényvásárlási programja. Mi van, ha az EKB-nak visszakoznia kell?

- Biztos vagyok abban, hogy a kötvényvásárlási program addig tart, amíg szükség van rá, ezért nem tartok semmiféle megszakítástól. De a monetáris politika nem minden. Multifunkcionális intézkedéscsomagra van szükség, a fiskális konszolidációnak folytatódnia kell, ez az első. A második a strukturális reform, a harmadik a befektetés és a negedik a monetáris politika. Ha ez a négy pillér rendben van, akkor minden adott a növekedéshez.

- Van-e B terv arra az esetre, ha változik a helyzet?

- Sosem voltam az, aki feltételezésekre alapoz. Az EKB hosszú távra kijelölte az irányt, és bár ahol kockázat van, ott óvatosnak kell lenni, ebben az esetben nincsen kockázat. Azért, mert elindult a gazdaság talpraállása, nem kell leállni a reformokkal, különösen ami a munkaerőpiacot illeti. De nem csak azt. Nem csak a nyugdíjrendszert…

- Vannak olyan lemaradó országok, amelyek felboríthatják ezt a tervet, amelyek kockázatot jelentenek?

- Nem fogok ujjal mutogatni egyetlen országra sem. De mindannyian tudjuk, melyik országban van szükség nagyobb erőfeszítésekre. Én legalábbis tudok ilyet.

A második kockázat a befektetési oldal, egyszerűen több befektetésre van szükség Európában. Hogyan lehetne a gazdaságunk innovatívabb, versenyképesebb egy évtized múlva – még akkor is, ha most a fejlődő országok is lelassultak – ha nem fektetünk be?….


Kína lassulása veszélyeztetheti az exportot

Európa legnagyobb exportőrén, Németországon jól lemérhető az is, milyen kockázatok veszélyeztetik ezt a törékeny növekedést. Az egyik ilyen a kínai illetve más fejlődő piacokon tapasztalható lassulás.

Az EBM Papst olyan gépalkatrészeket gyárt és exportál, amelyek különböző berendezések hűtésére szolgálnak. Harmincöt alkalmazottal indult a vállalat, ma már tizenkétezerrel dolgoznak, a precíz német technológiát eljuttatva a világ minden sarkába.

- Az EBM Pabst a termékek 75%-át Németországon kívül értékesíti – mondta a csoport elnöke, Rainer Hundsdörfer. – Olaszország és Franciaország gyorsan növekszik,Németországban jó a helyzet, vagy legalábbis rednben van, Észak-Amerika rendben van Kína lassul, de még mindig növekszik, de Ázsia többi része is egész jól áll.

Az export munkahelyeket teremt Európában, de a kínai gazdaság nemrég lassulni kezdett. Mi lesz, ha a lakossági fogyasztás ezekben az országokban tovább csökken? Problémát okozhatnak az olajexportáló országok, mint Oroszország vagy Brazília, amelyek gazdaságát súlyosan érinti az elmúlt időszakban 57 százalékos süllyedést produkáló olajár.

Kínába, Oroszországba és Brazíliába megy az európai export tizennyolc százaléka. De ha BRICS országok nem vásárolnak többet tőlünk, akkor hová fogunk exportálni?


Bundesbank: nincs ok aggodalomra

A német központi bank egyelőre nem aggódik, a vezető közgazdászuk úgy véli, a feltörekvő piacok problémái nem érintik az európai talpraállást.

- Ha a hazai tényezőket nézzük – alacsony energiaárak, nullához közeli infláció – ez erősíti a reáljövedelmeket és a béreket – mondta Jens Ulbrich. – Két számjegyű a befektetési ráta egyes országokban a gépiparban, például Spanyolországban, Portugáliában, Írországban. Egyes ágazatok jobban megérzik majd a kínai lassulást. A német export 6 százaléka megy Kínába, de az autóipari exportnak tíz százaléka. Ha egyes cégek nem diverzifikálták a külföldi piacaikat, akkor jobban megérzik majd a kínai lassulást, mint más cégek.

A Bundesbank szerint a feltörekvő gazdaságok növekedése lelassul, de ez nem vezet recesszióhoz.

- Ez 0,2 százalékkal csökkentené az eurozóna növekedését, ami nem túl sok – mondta Jens Ulbrich. – Egy erősebb lassulás ugyanakkor bizonytalansággal és nagy kilengésekkel járna a pénzügyi piacokon.


Európának a belső gondokat kell megoldania

Ismét visszatérünk a pénzügyi és gazdasági biztoshoz, Pierre Moscovivi-hez.

*- Aggasztja önt Kína? Túlságosan függünk tőlük?

- Én azt mondanám, hogy Kína átmeneti periódusban van. 2015-ös előrejelzésben nem látok semmit erről, kétezertizenhatban Kína jelent némi kockázatot, de nem különösebben fontos. A globális gazdaságnak rajta kell tartania a szemét Kínán, strukturális reformok kellenek, jobban kell kommunikálniuk, de összességében Európában nem kell miattuk aggódnunk.

- Mi a helyzet Oroszországgal?

- Oroszország mély recesszióba tart, és természetesen szerkezeti reformokra szorul. Jobb lenne Oroszországnak és a világnak is, ha ezeket a reformokat megcsinálnák, és a gazdaság erősödne. Én is ebben reménykedem, de Európa számára megint csak kevés kockázatot látok.
Nekünk elsősorban belső gondokat kell megoldanunk. Fejlesztenünk kell azokat az ösztönzőket, amelyek egy erősebb gazdaság irányába hatnak. Ha ezeken az ösztönzőkön nem változtatunk, akkor az elkövetkező tíz évre a növekedési potenciálunkat évi 1%-ra korlátozzuk. Ez jó alap lehet, de elegendő-e? A válaszom egyértelműen nem. Engem olyan problémák aggasztanak, amelyek kevésbé közgazdasági természetűek, de kihatnak a növekedésre. A naciionalizmus és az idegengyűlölet erősödésére gondolok, illetve arra, hogy sokak szerint Európa nem a megoldás része, hanem maga a probléma. Én azt szeretném, ha Európa a megoldás lenne.

ALL VIEWS

További hírek erről