rendkívüli hír

Sisi 37 magánlevele a királyné mindennapjaiba enged bepillantást

Éppen ezt olvassa:

Sisi 37 magánlevele a királyné mindennapjaiba enged bepillantást

Betűméret Aa Aa

A csodával határos módon menekült meg az a páratlan eszmei értékű iratgyűjtemény, amit Farkas-archívum néven ismer a szakma. A több mint 1500 darabos anyag a felsőbabádi kastély padlásán vészelte át a második világháborút. Eredetileg Ferenczy Ida tulajdona volt, aki a XIX. század második felében levelezésben állt a királyi család és az udvar tagjaival.

Az állam most megvásárolta a teljes irategyüttest, és a gödöllői kastélyban a látogatók is megcsodálhatják a már restaurált papírrégiségeket. Erzsébet királyné élcelődő humorát és szomorúsággal terhes mindennapjait is elképzelhetjük a leveleket olvasva.

Június végéig 20 levelet és 40 tárgyat állítanak ki Gödöllőn, és később újabb kamarakiállításokat rendeznek a dokumentumok közül válogatva. A cél, hogy 2-3 év elteltével könyv készüljön, és internetes felületeken böngészhető legyen a közgyűjteménybe került anyag. Erzsébet királyné, Ferenc József, Rudolf, Andrássy Gyula vagy Hauszmann Alajos leveleiből sok részletet megtudunk magánéletükről és a bécsi udvar mindennapjairól. Konkrét példákról is beszélgettünk a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatójával, Gönczi Tiborral.

- Hány évig tart, amíg a kutatók feldolgozzák a teljes anyagot?

- Reméljük, hogy rövid, de 2-3 év biztos kell. Egy részüket már ismerjük, de vannak még feltáratlan dokumentumok. Azt tudjuk, hogy kik közötti levelezések maradtak ránk, de a levelek pontos tartalmát még nem ismerjük.

- Átfedésben van ez azzal az anyaggal, ami 1992-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál, Kedves Idám címmel?

- A gyűjteménynek pontosan ez az egyik különlegessége, hogy a nyomdai kiadásból ismert sorokat eredeti példányban, a királyné kézírásával böngészhetjük a gödöllői kastélyban. Nem könnyű a kézírást olvasni. A kötetben megjelent levelek eredeti példánya is hozzánk került tehát, de ez csak egy töredéke a teljes anyagnak. Eddig magyar közgyűjteményben kettő darab, Erzsébet királynénak tulajdonítható kézzel írott levél volt, most már a kastély közgyűjteményébe 37 darab került Erzsébettől. De Ferenc Józseftől, Rudolf trónörököstől, Andrássy Gyulától, Hauszmann Alajostól is láthatók nálunk levelek.

-Erzsébet felnőttként tanult magyarul, mégis olyan tökéletes mondatokat írt, mint egyik levelében 1865. július 12-én, Klaushofból: „Az élet itt elég unalmas. Mulatságos társaságra még nem akadtam, és kilátásom sincs arra.”

- Erzsébet királyné számára titkos fegyver is volt a magyar nyelv, az udvaron keresztül történő szabadabb kommunikációt tette lehetővé számára, de persze nem ezért tanult magyarul, hanem mert tényleg kedvelte a magyarokat. A tanulást segítendő került mellé Ferenczy Ida, akinek a személye teljesen meglepő, hiszen csupán köznemesi családból származik. A társalkodónőket sokkal magasabb szintről választották. Később ezt egy cím adományozásával Erzsébet közbenjárására Ferenc József megoldotta. Ami pedig a magyarok iránti szimpátiáját bizonyítja, hogy társalkodónőinek szinte teljes körét magyarok közül választotta, és a főudvarmester is magyar volt. Erzsébet saját maga is írt verseket, legkedvesebb költője Petőfi volt. A királynénak komoly szerepe volt az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttében.

- Ferenczy Ida a képeken nagyon hasonlít Erzsébetre, a haját is ugyanúgy hordta. Tökéletesen idomult hozzá, neki szentelte az életét.

- Ferenczy Ida Erzsébet mellett és érte élte az életét. Nemcsak magánemberként volt fontos a királynénak, de a magyar arisztokráciával való kapcsolattartást is ő segítette. Andrássy Gyula kifejezetten Ferenczy Idának címezte Erzsébethez írt leveleit, „kedves barátnéként” utalva arra, hogy valójában kinek szánta a levelet.

-A levelek egy részét elégette Ferenczy Ida a királyné kérésére. De a ránk maradt levelekből is hiányoznak tagmondatok, szavak. Miért?

- Elővigyázatosságból cenzúrázta Ferenczy Ida a királyné hozzá került leveleit, az volt a célja Erzsébet halála után, hogy a királyné megfelelő színben tűnjön fel az utókor előtt. Vannak olyan levelek is, amikből ki vannak vágva darabok.

- Nem pusztán Ferenczy Ida rajongott a királynéért, kapcsolatuk kölcsönös volt. Erre Erzsébet sorai egyértelműen utalnak: „Most Isten veled édes Idám, ne menj férjhez ezen idő alatt, sem Kálmánodhoz, sem másikhoz, hanem maradj hű legjobb barátnédhoz.” A királyné soraiból a Kálmán név említése arra enged következtetni, hogy lett volna férfi Ferenczy Ida mellett, ha nem Erzsébetnek szenteli életét.

- Azt ne felejtsük el, hogy a korszak vezető uralkodójának feleségéről van szó, tehát az a társadalmi és politikai súly, ami rá nehezedett, okkal vezetett oda, hogy ilyen elvárásokat támasszon a környezetével szemben. Ugyanakkor az imént idézett sorok tényleg arra utalnak, hogy az alá-fölé rendelt viszonynál ez sokkal bensőségesebb kapcsolat lehetett.

-Bevallom, hogy nem örülnék, ha ezek a levelek utánam maradtak volna fenn, mert Ferenczy Ida cenzúrázása ellenére pontosan kirajzolódik belőlük, hogy milyen gyakran volt magányos Erzsébet, és milyen fájdalommal teli volt az élete. Nem vidám levelek ezek.

- Akadnak azért vidám sorok is, de kétségtelen, hogy azzal, hogy az anyag köztulajdonba került, hamarosan kutathatóvá válik. A történelemtudomány új részletekkel árnyalhatja a korszak ismereteit az udvarban lévő viszonyokat, a kor elitjét és a királyné mindennapjait illetően. Az anyag 1500 dokumentumából csak 37 Erzsébeté, ennél sokkal több a magyar arisztokrácia és az udvartartás környezetében élők által írott levél, ami valóban a mindennapokba enged részletesebb bepillantást.

Érdekes az is, hogy volt egyfajta élcelődő levélváltás Erzsébet és Andrássy Gyula között, amelyben kölcsönösen tréfás versekben üzenték meg egymásnak gondolataikat. A Szuezi-csatorna avatásán a delegáció tagjaként Erzsébet ugyan nem utazott ki, de Ferenc József kíséretében volt Andrássy Gyula, akiről kiderült, hogy egy éjszaka elhagyta a szállást, és csak hajnalban, pendelyben osont vissza a szállásra. A hír eljutott Erzsébethez is. A királyné egy élcelődő versben szóvá is tette ezt Andrássynak Ferenczy Idán keresztül. A gróf szintén egy tréfás versben válaszolt. Így a levelek azt is tanúsítják, hogy a humor és a könnyedség ugyanúgy része volt Erzsébet életének, mint a magány és a szomorúság.

- Leveleket érdekes olvasgatni, de nehéz kiállítani.

- Ez így van, de ezek igazi papírrégiségek, egy részük már restaurált dokumentum. Mi restauráltattuk azokat, amik a legkritikusabb állapotban voltak. A tinta, amit akkoriban használtak, rendkívül fényérzékeny, ezért csökkentett világítás mellett és csak rövid időre állítjuk ki ugyanazokat a darabokat. Időnként majd cseréljük a kihelyezett anyagokat. A vitrinek mellett nyomtatásban könnyebben olvasható verziókat is kitettünk.

-Erzsébet egy levelében panaszkodott Ferenczy Idának, hogy milyen vacak tollakkal kell írnia. Fennmaradtak a levelezéshez kapcsolódó tárgyak?

- Ki is állítjuk azokat a személyes tárgyakat, úti tintatartókat, úti órákat, amelyek a levelezésekhez vagy az azokhoz kötődő utazásokhoz kapcsolódnak. Bemutatjuk a felsőbabádi kastély képét is, aminek a padlásán csodával határos módon átvészelte a háborúkat a gyűjtemény. Összesen húsz irat és negyven műtárgy látható az első kamarakiállításon június végéig.