Aktuális: az elmúlt napok eseményei Huszonnégyre emelkedett a kumanovói lövöldözés halottainak száma. Az észak-macedóniai városban fegyveresek
HIRDETÉSAktuális: az elmúlt napok eseményei
Huszonnégyre emelkedett a kumanovói lövöldözés halottainak száma. Az észak-macedóniai városban fegyveresek támadtak civil és kormányzati célpontokra, majd összecsaptak a rendőrséggel. A kormány szerint koszovói albán terroristák voltak az elkövetők. Az ellenzékiek szerint azonban a kormány így akarja elvonni a figyelmet egy kompromittáló hangfelvétel kiszivárgásáról.
A városban már korábban is több összecsapás volt albán fegyveresek és a macedón katonaság között: ezeknek néhány évre az albánok és Szkopje közötti 2001-es békemegállapodás vetett véget.
A múlt: forrongások és névvita
Az ország 1991. szeptember 8-án kiáltotta ki függetlenségét. Macedónia és Görögország között gyakorlatilag azóta tart a vita a volt jugoszláv tagállam nevével kapcsolatban. Athén több mint két évtizede akadályozza Macedónia nemzetközi elismerését, és ezzel az ország EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
Görögország burkolt területi követelésnek tekinti azt, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, mert az egyik északnyugat-görögországi – Macedóniával szomszédos – tartományt Makedóniának hívják. Emiatt vétózta meg Athén 2008-ban Macedónia NATO-hoz való csatlakozását, és akadályozza azt is, hogy a 2005 óta uniós tagjelölt ország számára Brüsszel meghatározza a csatlakozási tárgyalások megkezdésének konkrét időpontját.
A tíz éve forrongó délszláv térségben Macedónia a “béke szigetének” tűnt – egészen a 2000-es évek elejéig. 2001-ben ugyanis a polgárháború szélére sodródott, amikor a lázadók több jogot követeltek az albán etnikai kisebbség számára. A lakosság 33 százalékát kitevő albán kisebbség tagjai több mint nyolc hónapon át tartó fegyveres támadást indítottak a macedón rendvédelmi szervek ellen. A Nemzeti Felszabadítás Hadserege (ONA-UCK) koszovói mintára kívánta kikényszeríteni a nemzeti önrendelkezést.
A több mint hetven halottat követelő harcokat lezáró, a NATO közvetítésével létrejött megállapodás végül szélesebb jogkört garantált az albán kisebbségnek, nagyobb politikai befolyást és kulturális elismertséget, míg albán részről ígéretet tettek, hogy felhagynak a szeparatista törekvésekkel és elismerik a macedón intézményeket.
A jelen: lehallgatások és uniós intelem
Az országban jelenleg a Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) kormányoz. A miniszterelnök, Nikola Gruevszki 2006-óta van hatalmon. Koalíciós partnere, az Ali Ahmeti vezette albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű tömörülés.
Gruevszki fő ellenlábasa, a baloldali Szociáldemokrata Szövetségben (SDSM) elnöklő Zoran Zaev ellen nemrég hivatalosan vádat emelt a macedón államügyész. Zaev ugyanis hónapok óta lehallgatott beszélgetések felvételeit teszi közzé, amelyek szerinte a bizonyítékul szogálnak arra, hogy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt. Gruevszkiék visszautasítják a vádakat, a felvételek szerintük hamisak.
Brüsszel április végén aggodalmát fejezte ki a jogállamiság, az alapjogok és a médiaszabadság macedóniai helyzete miatt, ezért azonnali intézkedésekre szólította fel a politikai élet szereplőit a politikai párbeszéd újraindítása és az intézményekbe vetett bizalom helyreállítása érdekében.
