Új, Budapestet elkerülő tehervasútvonalat, budapesti reptéri vasutat, új szerbiai határátkelőt fejleszt Magyarország Kínával - jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken.
HIRDETÉSA Budapestre látogató kínai elnöki delegáció összesen 18 megállapodást írt alá, többek között átfogó nukleáris együttműködésről, mezőgazdasági exportról és egy épülő szerb-magyar kőolajvezetékről.
- Kína támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet játsszon az Európai Unióban - mondta a kínai kommunista párt főtitkára, Hszi Csin-ping - és abban, hogy előmozdítsa az Európai Unió és Kína közti jobb kapcsolatokat.
A kommunista pártfőtitkárt szerdán kenyérrel és sóval fogadó Orbán Viktor magyar miniszterelnök így beszélt a magyar fél motivációjáról a Kínához fűződő kapcsolatokban:
- Száz év, a huszadik század a magyar nép számára egy szégyenteljes évszázad volt, amit elvesztettünk, történelmi léptékben rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtünk, és a magyaroknak az az elgondolása, hogy a huszonegyedik századot már nem elveszteni, hanem megnyerni akarjuk.
Magyarország mindig az "Egy Kína elvet" vallotta - mondta a magyar miniszterelnök a találkozó utáni sajtótájékoztatón és Kínát a "többpólusú világrend" pillérének nevezte.
Hszi-Csin-ping kínai elnök szerdán érkezett háromnapos látogatásra Budapestre több miniszter és gazdasági vezető társaságában. 18 megállapodást írtak a felek, ezek között kiemelkedő jelentősége van az Egy övezet, egy út kínai programhoz kapcsolódó magyarországi infrastrukturális fejlesztéseknek, vasúti, közúti és energetikai projekteknek.
Mint arról beszámoltunk, Kína egyfajta európai hídfőállást lát Magyarországban - főleg a CATL tervezett debreceni és a BYD szegedi gyárával -, ami találkozik az Orbán-kormány azon elvárásával, hogy minél több kínai befektetőt ide csábítson. Akár azon az áron is, hogy kínai e-autók magyarországi gyártásával Peking megkerülhetné az EU részéről fenyegető védővámokat elektromos autóira.
Magyarországon eddig három nagyszabású kínai projekt zajlik:
- a kínai kezdeményezésre és finanszírozással épülő Budapest-Belgrád vasútvonal, amelyen ugyan folynak a felújítási munkák, de amelynek a megtérülése a kritikusok szerint erősen kérdéses;
- a CATL akkumulátorgyára Debrecenben, amely a vízkészletre vonatkozó és környezetvédelmi aggályok miatt soha nem látott felháborodást keltett a városban;
- a BYD szegedi elektromosautó-gyára, amelynek megvalósítása szintén kezdeti fázisban van.
Kora délután Sulyok Tamás köztársasági elnök fogadta a kínai elnököt a Budai Várban, az eseményen jelen volt Orbán Viktor is - írja az MTI. A találkozón Hszi Csin-ping kijelentette, hogy a két ország közötti együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet és bizalom. A magyar elnök pedig arról beszélt, hogy Budapest a keleti-nyugati együttműködésben nem veszélyt, hanem lehetőséget lát.
A két ország között létrejött oktatási kapcsolatokról szólva szóba került, hogy az öt legnagyobb magyar városban - Budapest, Szeged, Miskolc, Pécs, Debrecen - működik Konfuciusz Intézet. Ezeket az intézeteket azonban több európai fővárosban biztonsági rizikónak, a kínai kémkedés és befolyásszerzés eszközeinek tartják, ezért több egyetem felfüggesztette az együttműködést velük.
Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a kormány letett a Fudan egyetem budapesti campusának tervéről, ami komoly ellenállást váltott ki a fővárosban.
Gulyás Gergely a kínai elnök látogatásának jelentőségéről a Kormányinfón azt mondta: az, hogy az EU-ban két fővárosba, Párizsba és Budapestre vezet az útja, mutatja Magyarország növekvő súlyát a világpolitikában. Magyarország érdeke, hogy minél több kínai beruházás érkezzen az országba - jelentette ki Gulyás.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a látogatás gazdasági jelentőségét azért nevezte kiemelkedőnek, mert a kínai GDP 2005-ben még az EU GDP-jének kevesebb mint egyötöde volt, ma pedig már Kína megelőzi az EU teljes GDP-jét. Ez szerinte jól mutatja azt, hogy az EU mennyit vesztett a versenyképességéből, Kína pedig milyen óriási utat járt be a gazdasági növekedés terén.