NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A svéd és a dán karikaturista rejtőzködve él a halálos fenyegetések miatt

A svéd és a dán karikaturista rejtőzködve él a halálos fenyegetések miatt
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kurt Westergaard bújkál, és 24 órás rendőri védelem alatt él csaknem tíz éve. 2005-ben az ő Mohamed próféta karikatúrája provokált erőszakos dán

Kurt Westergaard bújkál, és 24 órás rendőri védelem alatt él csaknem tíz éve. 2005-ben az ő Mohamed próféta karikatúrája provokált erőszakos dán ellenes tiltakozó hullámot a muzulmán országokban. A 80 éves karikaturistát halálosan megfenyegették, és csak hajszálon múlott az élete, amikor öt éve egy férfi betört a házába, és egy fejszével megpróbálta megölni.

Valérie Zabriskie, Euronews :
Hol húzza meg a határt a szólásszabadság és a provokáció között?

Kurt Westergaard:
Igazi és őszinte karikatúra rajzolóként soha nem teszel semmit provokáció nélkül. Egy bizonyos mértékű ellentét szerintem erősíti a társadalmat, de be kell tartanod a demokratikus szabályokat. Dánia nagyon békés ország és nagyon toleráns ország is, de valami történt az elmúlt években. Szerintem elveszítettünk valamit, amit úgy hívhatnánk, hogy a nemzetközi ártatlanságunk, a nemzetközi szüzességünk.

Az elveszített ártatlanság, ami sokkolóvá vált, és horrorrá alakult múlt hónapban, amikor egy magányos fegyveres lövöldözni kezdett Koppenhágában, megölt két embert, és hármat megsebesített. Ez a támadás sokak szerint a párizsit utánozta, amely egy a szólásszabadságról tartott rendezvényt, majd egy zsinagógát vett célba.

Az Euronews stábja fölkereste a február 14-i támadás egyik helyszínét. A terroristák fő célpontja, a svéd Lars Vilks volt. Azóta a művész ismeretlen helyen rejtőzködik.

Lars Vilks több halálos fenyegetést is kapott, mióta 2007-ben kiállítást rendezett, ahol látható volt egy kutya Mohamed fejével megrajzolva. Többször is meghiúsultak az ellene kitervelt merénylet kísérletek. Nem könnyű őt elérni, a stábunk skype-on beszélgetett vele.

Valérie Zabriskie, Euronews :
Mi a legnehezebb a rejtőzködésben?

Lars Vilks:
Az, hogy nem mozdulhatsz ki. Vagy csak nagyon kicsit, mert a ki-és bejövetel kockázatos, megláthatnak, és fölismerhetnek. Ezért ezt minimalizálni kell. Csak naponta egyszer mehetek ki. Úgy értem, ez szomorú. Hozzá kell szokni ahhoz a gondolathoz, hogy soha sem térhetek vissza a megszokott életemhez.

Ironikus, hogy a szólásszabadságról tartott rendezvény pont egybeesett a Salman Rushdie ellen kimondott fatva 26. évfordulójával.

Miközben a skandináv országokat hosszú ideje a szólásszabadság bajnokainak tartják, néhányan kritikusan úgy látják, hogy bizonyos művészek túl messzire mentek, és elnézést kéne kérniük, mert ők szították a jelenlegi feszült helyzetet. Vilks nem ért egyet ezzel.

Lars Vilks:
Nem, az olyan lenne, mint amikor Salman Rushdie elnézést kért úgymond a “legnagyobb hibájáért”. Először is én nem tettem semmi rosszat. Úgy értem, csak elkészítettem ezt a rajzot 2007-ben. És azután különböző utakon szétterjedt az én ellenőrzésem nélkül, és ez egy széleskörű vitához vezetett, ami számos más problémát okozott.

Mióta az úgynevezett karikatúra krízis elkezdődött, semmi kétség, hogy a vita túlnőtt ezen, és átalakult a szólásszabadságról, vallásról, toleranciáról, intoleranciáról, bevándorlásról, integrálódásról, az iszlámról és Európáról szóló kérdéssé.

És ahogyan Dánia egyre inkább multikulturális társadalommá alakul, fölmerült, hogy a karikatúra krízist az iskolában is kéne oktatni. De vajon Dánia készen áll erre?

Kurt Westergaard:
Én magam is régi tanár vagyok, és ha nekem kéne kiállnom az osztály elé ma, és valamit tanítanom erről a helyzetről és a szólásszabadságról, akkor azt mondanám, hogy a tanárok itt az iskolában félnek. Nem merjük publikálni vagy bemutatni ezeket a rajzokat. És ez jó kiindulópont lehetne egy beszélgetéshez az osztályban, hogy a tanár fél.

A koppenhágai támadás óta a közvélemény kevésbé támogatja a vitatott rajzok megjelenését. A párizsi támadások után a megkérdezettek csaknem 80%-a mondta, hogy a dán sajtóban továbbra is be kéne őket mutatni. Amikor ugyanezt megkérdezték a koppenhágai támadás után, a számuk visszaesett 63%-ra.

Valérie Zabriskie, Euronews :
Szóval megjelent a félelem faktor?

Lars Vilks:
Igen. Ez olyan, mintha én bemennék egy szobába, és mindenki kijönne onnan, mert veszélyes lenne a közelemben lenni. Ahova mennék, az veszélyes. Ez mindig paranoiát idéz elő.

Valérie Zabriskie, Euronews :
A szólásszabadság veszélyesebb Európában ma, mint tíz éve?

Kurt Westergaard:
Igen, azt gondolom. Sajnálom, de így gondolom. De ez nem lehet folyamatos. Nem lehet az újságírókat lenyomni. Nem lehet kreatív embereket lenyomni, és nagyon ösztönző is lehet, ha valamit betiltanak. És ez az öncenzúra enyhülne idővel, mert a kreatív emberek nem élhetnek ezzel együtt. Ez nem lenne lehetséges. Az összes entellektüel tojásfej kitörne. Biztos vagyok benne.

De az optimizmus ellenére, hogy a szólásszabadságot nem lehet elhallgattatni, mostanra ennek a két művésznek együtt kell élnie annak következményeivel, hogy a két rajz örökre megváltoztatta az életüket.

Lars Vilks: *Nem csinálhatok meg egy igazi kiállítást, csak betársulni más kiállításához pedig nehéz. És arra nincs ok, hogy ezt folytassam, szóval az egyetlen, amit csinálok, hogy variációkat készítek, festményeket, amiket magánúton adok el. De az nem igazán számít. De ezeket az embereket semmi más nem érdekli, csak felszínes dolgok: “elkészítette azt a rajzot, ezért bűnös”, és “soha nem felejtik el”, bár ez 2007-ben volt.

Valérie Zabriskie, Euronews :

Megbánta? Ha tudná, visszaforgatná az időt tíz évvel?

Kurt Westergaard:
Igen, de ez nem lehetséges, hasztalan gondolatot fecsérelni erre, és ezen töprengeni. Ez nem lehetséges. Tehát ezzel kell együtt élnem.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Új szelek fújnak Németországban