Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Munka és egészségügy

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Munka és egészségügy

<p>Mindannyian szegtünk már meg biztonsági szabályokat úton, vagy éppen a céges konyhában. Mindez hatással van a gazdasági növekedésre.</p> <p>A mai műsorban ellátogatunk Spanyolországba, ahol a munkabiztonság gazdaságával foglalkozunk az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség segítségével. És megnézzük, melyik iparágragra van ez a legnagyobb hatással.</p> <p>Aztán Belgiumba utazunk, hogy megértsük, a cégek és a munkavállalók hogyan fejlődnek annak érdekében, hogy ne csak fizikailag, hanem szellemileg is megfelelő teljesítményt tudjanak nyújtani a nehéz időkben.</p> <p>Természetesen az a legfőbb cél, hogy ne mondjunk fel, vagy ne menjünk betegszabadságra a munka miatt. De a munkabiztonság dolga, hogy a munkát a lehetőségeinkhez és képességeinkhez igazítsa, és hogy gondoskodjon fizikai szükségleteinkről. De az is, hogy általános közérzetünket javítsa.</p> <p>De mi köze van ehhez a gazdaságnak? Kiderítjük.</p> <h3> A véreskezű hentes</h3> <p>Philip hentes 25 mészárost alkalmaz, és mivel értéket teremt – mivel különleges húsárút állít elő – cége termelékenysége magas. Ezáltal nagyobb lesz a forgalma, több adót fizet, és többel járul hozzá országa gazdasági fejlődéséhez. De Philip nem figyel a munkabiztonságra, mert szerinte sokba kerül.</p> <p>Balesetek és betegállományok jönnek – átlagosan 2-3 dolgozója van emiatt betegszabadságon. Philip termelékenysége csökken, mert fizetnie kell a dolgozók bérét, betegállományát és orvosi ellátását. Meg kell javítania a tönkrement eszközöket is, képezni az ideiglenes munkaerőt, ami megint időbe és pénzbe kerül. Mivel kevesebb lesz az árú, kevesebb lesz a vevő, és a dolgozók munkamorálja is csökken – ami tovább csökkenti a termelékenységet.</p> <p>A beteg és sérült dolgozók fizetése és életszínvonala is csökken. Ez terhet ró a barátokra és a családokra, akik gondozzák a betegeket. Az ország gazdaságára is terhet ró, mert a dolgozók szociális támogatásokra és egészségügyi ellátására szorulnak. Akik végleg kiesnek a munkából, azok még több pénzügyi és szociális támogatásra szorulnak.</p> <p>A társadalom és a gazdaság további veszteségeket kénytelen elszenvedni, mert a termelékenység visszaesése alacsonyabb növekedést eredményez..</p> <p>Európában évente 83 millió munkanapot veszítünk el munkahelyi balesetek miatt. Ennek háromnegyede egynapos kiesés, de egynegyede egy hónapnál is tovább tart.</p> <p>És 367 millió napot veszítünk el a munkával kapcsolatos betegségek miatt. Ez rengeteg veszteség.</p> <p>Ezért az Európai Szociális Alap támogatásával az úgynevezett <a href="http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=151&langId=en">Munkaegészségügyi Stratégia 2014-2020</a> között Európa ezen problémáit igyekszik orvosolni. Az öregedő társadalom, a jelenlegi szabályok hatékonyabb betartása, és a munkával kapcsolatos betegségek megelőzése.</p> <p>Monica Pinna Bilbaóba utazott, hogy az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségnél kiderítse, hogyan és mit lehet most tenni.</p> <p>Az európai munkahelyi balesetek még mindig nehezen számszerűsíthető gazdasági károkat okoznak, 200-ben 55 milliárd euróra becsülte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, és még ma is elég magas. A megelőzésük tehát gazdasági racionalitás, különösen az építőiparban, ahol még mindig rengeteg a baleset. 2012-ben az építőiparban történt a halálos munkahelyi balesetek 26,1 százaléka. Spanyolországban is rossz a helyzet.</p> <p>– Szerencsétlenségünkre 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is sokat romlott a helyzet. Korábban 5000 baleset történt 100 000 dolgozóra vetítve, most 6500 eset történik – mondta Enrique Corral, a Fundación Laboral de la Construcción ügyvezetője.</p> <p>Európában körülbelül 2,5 millió dolgozó szenvedett nem halálos balesetet 2012-ben, a halálesetek száma pedig túllépte a 3500-at. Ez átlagban 2,44 balesetet jelent 100 000 dolgozóként, az országok között pedig nagy különbségek vannak: ötnél több Lengyelországban, egynél kevesebb Németországban, Dániában és Hollandiában.</p> <h3>Bilbao, az EU-<span class="caps">OSHA</span> székhelye</h3> <p>Több <a href="http://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_files/docs/ewco/tn0911039s/tn0911039s.pdf">vizsgálat</a> kimutatta, hogy a munkahelyi balesetek a vállalkozások gazdasági eredményén kívül az országok teljesítményét is befolyásolják. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (az EU-<span class="caps">OSHA</span>) vezetőjével, Christa Sedlatschekkel Bilbaóban találkoztunk:</p> <p>– Az európai országok különböző módon számítják az ezzel kapcsolatos költségeket. Németországban például úgy számítják, hogy a rossz munkaegészségügy 90 milliárd euró veszteséget jelent, ami a <span class="caps">GDP</span> 3.2 százaléka.</p> <p>A globális <span class="caps">GDP</span>-veszteség 4 százalék körüli. Európában 2,6 és 3,8 között ingadozik.</p> <p>Esettanulmányok bizonyítják, hogy a munkaegészségügyre nem tekinthetünk kizárólag költségként. Minden egyes euró, amit a megfelelő munkahelyi körülményekre költünk, 2,2 euró nyereséget hoz.</p> <p>Bilbaóban ezt az építkezést a Visesa felügyeli. A szervezet munkabiztonsági vezetője, Maite Prieto mondta el, miért éri meg a megelőzésre költeni egy ilyen helyen:</p> <p>– Ezen a helyen két év alatt 288,900 eurót költünk munkaegészségügyre. A biztonsági előírások célja, hogy megelőzze a munka leállását, illetve a bírságok elkerülése. Ha itt leállna a munka, az napi 3500 euró kiesést jelentene.</p> <p>Az európai szabályok mindenkire nézve kötelezőek, de az egyes országok különbözőképpen alkalmazzák, az iparágtól és a cégek nagyságától függően. A spanyol nehézségek tükrözik számos más ország problémáját is.</p> <p>– A kisvállalkozások, amelyek a cégek többségét jelentik Spanyolországban nem tartanak fent munka-egészségügyi osztályokat, nincs erre szakosodott dolgozójuk. Ennek következtében sokszor nem is tudják, milyen szabályokat kellene betartaniuk – állította Maite Prieto.</p> <p>A baleseteken kívül a a veszélyes anyagok kezelése is hozzájárulnak a rákkeltő betegségek kialakulásához. Úgy becsülik, ez 152 000 halálesetet jelentett 2000-ben. Lehetséges károk a korai nyugdíjazás, a képzett munkaerő elvesztése, a magas egészségügyi költségek és a biztosítási díjak.</p> <p>– Az adatok szerint a munkával összefüggő rákos megbetegedések a brit <span class="caps">GDP</span> 1 százalékával egyenlőek – állítja Christa Sedlatschek.</p> <p>Az uniós dolgozók nem kevesebb mint 8,6 százaléka jelentett be munkahellyel kapcsolatos betegséget az elmúlt 12 hónapban. Ez körülbelül 23 millió embert jelent. A legtöbbeknél mozgásszervi panaszok jelentkeznek, utána jön a stressz, a depresszió és a pánikbetegség.</p> <p>Ezeket a nyugodt embereket elnézve nem is gondolnánk, hogy minden ötödik európai mentális gondok miatt vált munkahelyet vagy mond fel. A vállalkozásoknak ezek a megbetegedések kétszer annyiba kerülnek, mint a többi betegség, és ötször annyi balesetet okoznak és évente 240 milliárd euróba kerülnek. Ennek 43 százaléka a közvetlen egészségügyi költség, és 57 százalék a csökkent termelékenység miatti veszteség.</p> <h3>Vissza Belgiumba</h3> <p>Monica Pinna Belgiumba ment, hogy megnézze, mit tesznek a munkaadók és a munkavállalók azért, hogy gondoskodjanak a jól létünkről.</p> <p>– A munkahelyi stressz és a pszichoszociális veszélyek felelősek az elvesztett munkanapok feléért. A stressz, a depresszió és a kiégés miatti hiányzás egyre növekszik Európában, ez a második leggyakoribb oka a 3 napnál hosszabb betegszabadságoknak. Az irodáink <a href="https://osha.europa.eu/en/tools-and-publications/infographics/cost-work-related-stress-business-and-key-warning-signs">veszélyesebbek</a>, mint gondolnánk.</p> <h3>Ahol odafigyelnek a dolgozókra</h3> <p>François Richir, a Siemens Healthcare egyik vezetője szerint többféle stresszfaktor van egy többfunkciós munkakörben. A bármikor megcsörrenő telefon, a segítséget kérő ügyfelek és kollégák, az elintézendő dolgok egyre hosszabb listája, a pihenőidők kimaradása nagy feszültséget okoznak.</p> <p>– A pszichoszociális problémák legnagyobb gondja, hogy tabunak számítanak, a szervezetek 30 százalékánál még mindig nem tudnak nyíltan beszélni róla. Ez a probléma a cégek nagyságával egyenes arányban nő.</p> <p>Nem ez a helyzet a Siemens belga vállalatánál, ahol nemcsak a munkaegészségüggyel, hanem a dolgozók általános közérzetével is foglalkoznak. A cég ezzel elnyerte a Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség díját.</p> <p>– A Fit@Work program célja, hogy munkatársaink egészségesen éljenek. Foglalkozunk az étkezéssel, a sportolással, és van mentális, pszichoszociális rész is – mondta Patrick De Bouver, a cég munakbiztonsági vezetője.</p> <p>Francois 1500 munkatársához hasonlóan a munkahelyén sportol. Nem csak hasizomra gyúr, de stresszkezelési órákon is részt vesz. Mindez abból az 500 000 euróból, amit a cég 3 év alatt költ dolgozóira.</p> <p>– Hogy miért kezdtük, és mit nyerünk vele? Nagyon nehéz megmondani – vélekedett Francois – Bebizonyosodott, hogy annyiféle jótékony hatása van, hogy nagyon előnyös a cégnek is. Vagy hiszel benne, vagy nem.</p> <p>A munkakörülmények javítása még mindig nagy feladat Európában. A munkavállalók több mint fele dolgozik havonta legalább egy szombaton, és 45 százalékuk mondta, hogy szabadidejében is dolgozott, hogy határidőre le tudja végezni a feladatát, 3 százalékuk pedig naponta így dolgozik.</p> <p>Visszatérünk az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséghez Bilbaóba, ahol arra kértük az igazgatót, hogy világítsa meg európai méretekben az ügyet.</p> <p>– Azt látjuk, hogy az európai vezetők 80 százaléka tisztában van a veszélyekkel, de a cégeknek csak 30 százaléka lép az ügyben. Vagyis nem foglalkoznak a mentális gondokkal megfelelően, 10-ből 4 dolgozó szerint nem kezelik ezeket a problémákat megfelelően.</p> <p>Brüsszelben azon fáradoznak, hogy az európai szabályokat szigorúbban tartsák be. Eddig a vizsgált cégeknek alig több mint a felének van elegendő információja arról, hogy miként kezelje a mentális kockázatokat, ami a biztonságos munkakörnyezet alapeleme.</p> <p>Munkabiztonság és munkaegészségügy – nem is annyira lényegtelen, mint sokan gondolnák.</p> <p>Következő adásunkban az integráció gazdaságával foglalkozunk, a sérülékeny emberek bevonásával az európai nagyvárosok dzsungelében. Tartsanak velünk akkor is!</p>