Donald Trump szerint "100%-os" esély van arra, hogy Amerika és az EU kereskedelmi megállapodást kössön. Ehhez képest a Fehér Házba való visszatérése óta még nem találkozott vagy beszélt azzal a személlyel, aki ezt elérheti: Ursula von der Leyennel.
HIRDETÉS
"100 százalék" - így értékelte Donald Trump az Egyesült Államok és az Európai Unió, a világ két legnagyobb gazdasága közötti megállapodás esélyét. "Ó, lesz kereskedelmi megállapodás, 100 százalék" - mondta, amikor Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt fogadta. "Nagyon-nagyon akarják, és meg fogunk kötni egy kereskedelmi megállapodást, teljes mértékben számítok rá. De tisztességes üzlet lesz."
A megállapodás szükségessége mindkét fél számára kiemelt fontosságúvá vált, bár különböző okokból. Az EU számára ez olyan eszköz lenne, amellyel elkerülhető a hónap elején Trump által bejelentett, majd később szüneteltetett 20%-os vám. Az USA számára pedig fontos volna a piacok, az aggódó befektetők megnyugtatása, valamint egy PR-győzelem learatása céljából.
A Fehér Ház úgy alakította ki a 90 napos felfüggesztést, hogy az lehetőséget ad a többi országnak, hogy elzarándokoljon Washingtonba, meghallgatást kérjen az amerikai elnöktől, és kompromisszumot találjon. Hogy ez a kompromisszum kölcsönösen vagy egyoldalúan előnyös-e, még nem tisztázott.
Meloni útja, amely az első volt, amelyet egy európai vezető tett az úgynevezett "kölcsönös vámok" bejelentése óta, újabb fejezetet jelentett a diplomáciai kötelezettségvállalások sorában. Előző nap az amerikai elnök Japán kereskedelmi delegációjával találkozott. "Mindenki szerepel a prioritási listámon" - mondta Trump.
Az olasz miniszterelnök, aki jobboldali beágyazottságával egyfajta hídépítőként pozicionálta magát Európa és Amerika között, optimistán nyilatkozott: "Biztos vagyok benne, hogy meg tudunk állapodni, és azért vagyok itt, hogy ebben segítsek" - mondta újságíróknak, hozzátéve azonban azt is: "Az Európai Unió nevében nem tudok alkut kötni".
Az EU tagállamaként Olaszország egy nagy vámunió és egy 26 másik országgal közös egységes piac része. A közös határon ugyanazok a vámok, kvóták, preferenciák és szankciók érvényesek, így az EU egy egységes blokkot alkot a kereskedelmi partnerekkel szemben.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Németország nem vethet ki 10%-os importvámot egy Chevrolet terepjáróra, amíg Olaszország ugyanerre a termékre fele ekkora vámot számít fel. Ez azt is jelenti, hogy Németország nem állapodhat meg Japánnal arról, hogy egymás autóira nem vetnek ki vámokat, míg Olaszország ugyanezt teszi az Egyesült Államokkal. Mind a 27 tagállamot ugyanazok a szabályok és ugyanazok a megállapodások kötik.
Egyedül az Európai Bizottság dönthet arról, hogy a vámok milyen magasak és milyen alacsonyak legyenek, mivel az alapító szerződések kizárólagos hatáskörrel ruházták fel az unió kereskedelmi és vámpolitikájának irányítására.
Ez a rendelkezés gyorsan egyetlen névre csökkenti azoknak a személyeknek a számát, akiket Trump felhívhat, hogy tárgyaljanak és biztosítsák az általa áhított kereskedelmi megállapodást: Ursula von der Leyen. A Fehér Házba való visszatérése óta azonban még nem találkozott vagy beszélt a Bizottság elnökével.
A narratívák összecsapása
Trump ellenszenve az EU-val szemben jól dokumentált. A republikánus politikus többször is elítélte az uniót, mint monopolisztikus erőt, amely szerinte azért jött létre, hogy "kicsesszen" az Egyesült Államokkal, és nem hajlandó amerikai gyártású árukat vásárolni. Az, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy az európai országokat, mint különálló nemzeteket szereti, csak aláhúzza az EU-val, mint politikai és gazdasági integrációs projekttel szembeni ellenszenvét.
- mondta Trump, amikor elővezette a vámjait.
Brüsszeli tisztviselők a tágabb képre való hivatkozással próbálták megcáfolni ezt a narratívát: míg az EU-nak hagyományosan áruforgalmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, amelynek értéke 156,6 milliárd euró volt 2023-ban, addig a szolgáltatások terén jelentős, 108,6 milliárd eurós deficitje van. Ez kiegyensúlyozottabb kapcsolatot tükröz, mint amit Washington a büntetővámok indoklásaként bemutat.
A milliárdos tét ellenére mindkét fél alig vagy egyáltalán nem tett előrelépést annak elhárítása érdekében, ami hamarosan teljes körű, pusztító kereskedelmi háborúvá válhat. A Trump és von der Leyen közötti kommunikáció hiánya napról napra egyre szembetűnőbb és aggasztóbb.
A januári beiktatását megelőzően von der Leyen csapata igyekezett találkozót szervezni a két vezető között, de az erőfeszítések nem vezettek eredményre. A transzatlanti feszültségek nem sokkal Trump hivatalba lépése után kezdtek el fokozódni, aki támadásokat intézett Grönland szuverenitása és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen, ami az egész unióban megdöbbenést keltett, és újabb akadályokat gördített bármilyen diplomáciai kapcsolatfelvétel elé.
Bár von der Leyen továbbra is Amerika "nagy barátjaként" és "meggyőződéses atlantistaként" tartja magát, a nyilvánosság előtt jelentősen keményített a hangnemén.
"Európa még mindig egy békeprojekt. Nálunk nem tesók vagy oligarchák szabják meg a szabályokat. Nem támadjuk meg a szomszédainkat, és nem büntetjük őket" - mondta a Die Zeit című lapnak.
A Trump és von der Leyen közti csend mély vákuumot hozott létre a legmagasabb politikai szinten, rendkívül kényes ügyeket hagyva olyan képviselők kezében, akiknek nincs felhatalmazásuk a döntő fontosságú döntések meghozatalára.
Semmi sem mozdul a színfalak mögött
Von der Leyen most Maroš Šefčovičra, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosára támaszkodik, akit néha kabinetfőnöke, Bjoern Seibert kísér el a megbeszélésekre.
Az elmúlt hónapokban Šefčovič többször telefonált és találkozott amerikai kollégáival: Howard Lutnickkal, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterével és Jamieson Greerrel, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjével. Legutóbbi közös találkozójukra Washingtonban került sor, néhány nappal azután, hogy Trump bejelentette a 90 napos szünetet, és von der Leyen hasonlóképpen válaszolt.
A Šefčovič útjáról készült feljegyzés megismételte az EU ajánlatát egy "nulla a nulla ellenében" vámmegállapodásra az összes ipari termékre vonatkozóan, amelyet Trump korábban elutasított, és olyan témákat említett, mint a félvezetők, a gyógyszerek, valamint az acél és az alumínium globális túltermelése.
A tárgyalások technikai szinten folytatódnak, hogy "tovább vizsgálják a kölcsönösen előnyös megállapodás talaját" - mondta a Bizottság szóvivője.
Egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás az Euronewsnak elmondta, hogy a színfalak mögötti erőfeszítések nem hozták meg a kívánt eredményeket, sőt a Bizottság attól tart, hogy a Fehér Ház lemondhat a Trump által megnyitott 90 napos lehetőségről.
A gyógyszeripari ágazatra kivetett új vámok rémképe, amelyek kivetését az amerikai elnök megígérte, sötét árnyékot vet az éjjel-nappal folyó misszióra.
"Úgy gondolom, hogy az USA-t kezdetben kicsit megijesztette a gyógyszeripari vámok hatása, mivel nem értékelték az ellátási lánc kérdéseit, de lehet, hogy nem várják meg a tárgyalások eredményét" - mondta a névtelenség megőrzése mellett nyilatkozó tisztviselő.
A nézeteltérések olyan szélesek - és a narratívák olyannyira összeegyeztethetetlennek tűnnek -, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy Šefčovič, Lutnick és Greer ideiglenes megállapodásra jut, de az aztán "nem fog megállni a lábán és átlépi a határt", mert Trump és mások a belső köréből hirtelen meg fogják változtatni a véleményüket - figyelmeztetett a tisztviselő.
De még ha von der Leyen el is érné a hőn áhított telefonbeszélgetést - vagy egy személyes találkozót -, Trump szeszélyes jelleme azzal a kockázattal jár, hogy leküzdhetetlen akadályt jelent a sorozatos válságok tapasztalt menedzsere számára.
"Nem sietünk" - mondta Trump a Meloni-látogatás során, tompítva ezzel a korábban jósolt "100 százalékos" esélyeket.
Amikor megkérdezték tőle, hogy találkozik-e von der Leyennel, Trump csak annyit mondott, hogy csapata "számos megbeszélést" folytatott "más országokkal", anélkül, hogy a Bizottság vezetőjét említette volna. Megerősítette azt is, hogy szerinte "a vámok gazdaggá tesznek minket".