A geopolitikai kihívások miatt az emberek nagyobb része érzi úgy, hogy érdemes elmenni szavazni.
HIRDETÉSElkészült az Európai Parlament utolsó eurobarométer felmérése az EP-választások előtt. Először is nézzük meg a legfontosabb eredményeket, utána pedig jöhetnek a részletek:
- Tíz európai közül több mint nyolc (81 százalék) úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt még fontosabb a szavazás, mint általában
- Tízből hat polgár (60 százalék) érdeklődik a közelgő, június 6-9-i európai választások iránt, 11 százalékponttal többen, mint ugyanebben az időszakban az előző, 2019. májusi szavazás előtt
- A polgárok 73 százaléka szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre
- Az uniós védelemi-, és biztonságpolitika egyre fontosabb kérdéssé válik
- A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék), valamint a közegészségügy (32 százalék) a választás fő témái az uniós állampolgárok szerint
A ma közzétett felmérés pozitív, emelkedő tendenciát mutat a legfontosabb választási mutatók tekintetében, pár héttel június 6-9-e előtt, amikor majd az uniós polgárok leadják szavazataikat. A választások iránti érdeklődés, a választások időpontjának ismerete, valamint a szavazási hajlandóság mind emelkedtek a legutóbbi felmérés óta, amelyet 2023 őszén végeztek. A növekedés még szembetűnőbb a 2019. tavaszi felméréshez képest, melyet az előző európai választások előtt három hónappal végeztek.
Magyarországon is jóval nagyobb az érdeklődés a választás iránt, mint öt éve volt
A polgárok 60 százaléka mondja most, hogy júniusban szívesen szavazna (+3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +11 százalékpont 2019. február-márciusához képest). 71 százalékuk mondja azt, hogy valószínű, hogy szavazni fog (7-10-es eredmény egy 1-10-ig terjedő skálán), ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest és +10 százalékpontot a 2019. február/márciusi felméréshez képest.
Az eredmények azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tisztában vannak a választások fontosságával a jelenlegi geopolitikai helyzetben: tízből nyolc ember (81 százalék) egyetért azzal, hogy ez még fontosabbá teszi a szavazást. Ezt az állítást valamennyi tagállamban nagy többséggel támogatták a válaszadók.
A magyarok 65 százaléka érdeklődik a 2024-es európai választások iránt (szemben az uniós 60 százalékkal), míg 35 százalékuk nem (az EU-ban ez 40%). A választás iránt érdeklődők aránya 15 százalékkal magasabb Magyarországon, mint 2019-ben.
A magyarok 70%-a mondja azt, hogy valószínűleg szavazni fog, ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest (67%), és 10 százalékpontos növekedést a 2019. február/márciusi felméréshez képest (60%).
Többen haragszanak az EP-re itthon, mint az EU más részein
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés eredményeit kommentálva azt mondta: „Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy nagy a tét az urnáknál, és hogy a szavazás a jelenlegi geopolitikai helyzetben még fontosabb. Szavazásra hívom polgárainkat, hogy megerősítsék az európai demokráciát és alakítsák Európa jövőjét.”
Az ötéves ciklus végéhez közeledve az uniós polgárok 81 százaléka pozitív vagy semleges képet alkot az Európai Parlamentről, és csak 18 százalékukban él negatív kép. Mi több, az EU-ban a többség (56 százalék) azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet játszana, míg csak 28 százalék szeretné ennek az ellenkezőjét, és 10 százalék tartaná meg a jelenlegi súlyát a testületnek.
A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív, 39 százalékának semleges, míg 14 százalékának negatív a képe az Unióról. 56% szeretné ugyanakkor, megegyezően az uniós átlaggal, ha az EP szerepe nőne, 9% azt, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32% azt, hogy csökkenjen.
Kilenc tagállamban a biztonságpolitika tűnik a legfontosabb ügynek
Metsola elnök hozzátette: „A Parlament és az Európai Unió hosszú utat tett meg az elmúlt években. Kivételes és kihívásokkal teli körülményekkel kellett szembenéznünk, mégis erősebbek lettünk. A Parlament a polgárok hangja és szószólója volt és marad az EU-ban”.
Az európai polgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék), valamint a közegészségügy támogatását (32 százalék) szeretnék elsősorban a választási kampány során megvitatandó fő témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen állnak (31 százalékkal).
Az uniós védelem-, és biztonságpolitika fontossága a parlamenti ciklus során megnőtt az uniós polgárok szemében. Jelenleg kilenc országban említik ezt a témát az első (vagy más témával együtt első) helyen a választási kampány prioritásainak sorában, a legmagasabb mértékben Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék).
A magyarok számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39%), melyet szorosan követ (38%) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása, majd Európa jövőjének kérdése (35%). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.
A magyarok szerint az energiabiztonság a legfontosabb az EU jövője szempontjából
A jövőre vonatkozóan az uniós polgárok a védelmet és a biztonságot (37 százalék) tekintik első számú prioritásnak, majd az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/agrárgazdaság következik (mindkettőt 30 százalék nevezte meg). Tízből négy polgár szerint az EU globális szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, 35 százalék szerint nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent.
Nemzeti szinten 15 országban a relatív többség úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban ez az arány 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék. Eközben a szlovén és a cseh polgárok vélik leginkább úgy, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).
A magyarok szerint az energiaellátás biztonsága (40%) a legfontosabb az EU jövője szempontjából. Ezt követi a katonai védelem és biztonság (34%), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33%), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (31%).
Az emberek meg vannak győződve róla, hogy jól járnak az EU-tagsággal
Az uniós polgárok csaknem háromnegyede szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre (73 százalék, +3 százalékpont 2023 őszéhez képest). Húsz százalékuk szerint „nagyon” hatással vannak. Emellett az európaiak nagy többsége egyetért azzal, hogy országuk számára összességében előnyös az uniós tagság (71 százalék). Ezek az eredmények 2023 őszéhez képest stabilak, és továbbra is magas értéket mutatnak az egész EU-ban.
A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az Unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. 77% szerint az ország javára vált az uniós tagság (ez 6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amely érték a 2023 őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.
HIRDETÉSAz Európai Parlament 2024. tavaszi Eurobarométer felmérését a Verian (korábban Kantar) kutatási ügynökség végezte 2024. február 7. és március 3. között mind a 27 uniós tagállamban. A felmérés személyesen zajlott, Csehországban, Dániában, Finnországban, Máltán és Dániában pedig videointerjúkkal (CAVI). Összesen 26 411 interjút készítettek. Az uniós eredményeket az egyes országok lakosságának nagysága szerint súlyozták. A teljes adatsor itt található.