NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

EP-választások: Magyar Péter pártja megváltoztathatja az erőviszonyokat

Az EP brüsszeli épülete előtti tér
Az EP brüsszeli épülete előtti tér Szerzői jogok KG/Euronews
Szerzői jogok KG/Euronews
Írta: Kiss Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egy friss felmérés szerint a TISZA párt három képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe.

HIRDETÉS

Hiába emelik föl 705-ről 720-ra az Európai Parlament (EP) tagjainak számát, Magyarország – csakúgy, mint az öt évvel ezelőtti választások után – idén is ugyanannyi, 21 képviselőt küldhet az EP-be. 

Jelenleg a magyar EP-képviselők közül 13 kormánypárti (a Fidesznek 12, a KDNP-nek 1 képviselője van), a maradék 8 mandátumon a Demokratikus Koalíció (4), a Momentum (2), a Jobbik (1) és az Esély Közösség osztozik (1). Utóbbit Ujhelyi István hozta létre 2022-ben, miután kilépett az MSZP-ből. 

A Europe Elects közvélemény-kutatásai szerint idén januárig úgy nézett ki, hogy ez a felállás marad meg az idei választások után is, a kegyelmi botrány és Magyar Péter politikai pályára állása miatt viszont alaposan megváltozott a helyzet.

Változó politikai széljárás

Az Euractiv által közölt legutóbbi felmérésben most már csak 11 mandátumot jósolnak a kormánypártoknak – ami még így is a mandátumok több mint felét jelenti.

Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy Magyar Péter új pártjának felbukkanása az ellenzéki térfélen is változást hozhat az EP-választáson: a Tisztelet és Szabadság (TISZA) párt a szavazatok 13 százalékát szerezheti meg, és ezzel 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az áprilisi adatok szerint ugyanilyen eredményre számíthat a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Párbeszéd pártszövetsége is. Ebben az esetben ez három DK-s képviselőt jelentene, mert abban állapodtak meg, hogy közös listájuk első három helyén DK-s politikus szerepel. 

A felmérés szerint egy vagy két mandátumot szerezhet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP), a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom. Néhány héttel korábbi becslés még azt mutatta, hogy mandátumszerzésre esélyes lehet Vona Gábor pártja, a Második Reformkor és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom is.

A végeredményt befolyásolhatja, hogy az 5 százaléknál kevesebbet elérő pártok nem jutnak be az EP-be, így a rájuk leadott szavazatok elvesznek. Ez azt jelenti, hogy ha sokan szavaznak ilyen pártokra, akkor az 5 százaléknál többet elérők könnyebben jutnak egy-egy mandátumhoz.

2019-ben a következő eredmény született a magyarországi EP-választáson:

Fidesz-KDNP: 52,5%, DK: 16%, Momentum: 9,9%, MSZP-Párbeszéd: 6,6%, Jobbik: 6,3%. Öt évvel ezelőtt a Mi Hazánk (3,2%), az MKKP (2,6%) és az LMP (2,1%) egyetlen jelöltje sem jutott be az Európai Parlamentbe.

Helyezkedés az EP-ben

Az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP)frakciójának csupán egyetlen magyar tagja maradt (egy KDNP-képviselő), miután a Fidesz 2021 márciusában kilépett az EPP-ből. 

A nagyobbik magyar kormánypárt tizenkét EP-képviselője a függetlenek soraiban ül. Azt még nem lehet tudni, hogy a júniusi választások után melyik pártcsaládhoz csatlakoznak. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója jöhet leginkább szóba számukra, de ott nem mindenki látná őket szívesen.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakciójához öt magyar képviselő tartozik, a Demokratikus Koalíció és az Esély Közösség képviselői.

Az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) liberális pártcsalád frakciójának két magyar tagja van, a Momentum képviselői.

A Jobbik egyetlen EP-képviselője a függetlenek közé tartozik.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem "belpesti médiahekk" – vidéken is kíváncsiak Magyar Péterre

Indul a hivatalos választási kampány, az ellenzéknek nem sok lehetősége lesz

Eurobarométer: sokkal többen érdeklődnek az EP-választások iránt, mint öt éve