Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Putyin embere-e a francia elnökválasztás egyik esélyese, Marine Le Pen?

Access to the comments Kommentek
Írta: Alasdair Sandford
Látogatóban a Kreml vezérénél
Látogatóban a Kreml vezérénél   -   Szerzői jogok  AP / Mikhail Klimentyev, Sputnik, Kremlin   -  

Ma már több mindent másképp lát, de a francia szélsőjobboldali elnökjelölt hosszú évekig visszhangozta az európai színtéren a moszkvai narratívát. Marine Le Pen a mai napig "inkorrektnek" tartja, ha azt kérdezik tőle, nem áll-e túl közel Moszkvához.

A Nemzeti Tömörülés elnöke, aki eséllyel indul Emmanuel Macron ellen a francia elnökválasztás vasárnapi, második fordulóján, ilyenkor azzal védekezik, hogy csak Franciország érdekét nézte, és mint minden nemzetállam, így Ukrajna jogát is elismeri a függetlenséghez.

Ennek azért igencsak ellentmond az elmúlt évek számos politikai nyilatkozata, a putyini Oroszországhoz (valamint: Donald Trumphoz) fűződő szoros eszmei kötődése, a moszkvai külpolitika következetes megvédése.

Érdemes felidézni, hogy hat éve Marine Le Pen számára 9,4 millió eurós hitelkeretet nyitott a Putyinhoz közeli Első Cseh-Orosz Bank (néhány hete pedig  a magyar MKB bankja hitelezett neki 10,6 millió eurót, melynek többségi tulajdonosa a Putyinnal jó viszonyt ápoló magyar miniszterelnök bizalmasa, Mészáros Lőrinc).

Egy évre rá, 2017-ben Putyin fogadta is a Kremlben az akkor még Nemzeti Front nevű párt elnökét, ami Európában felélesztette azokat az aggályokat, hogy az orosz támogatás megerősítheti az európai szélsőjobboldali, EU-szkeptikus pártokat.

Le Pen soha nem keltett csalódást Moszkvában. Kijelentette, hogy Ukrajna az orosz érdekszféra része ("ez tény"), Amerikát és a NATO-t tette felelőssé az oroszokkal való feszültségért, tévedésnek minősítette, hogy Oroszország fenyegetést jelenthetne Európára, és sürgette, hogy országa hagyja ott a NATO egyesített parancsnokságát, mondván, azt a Szovjetunió ellen hozták létre, tehát mára értelmét vesztette.

Ami Ukrajnát illeti, ma már, az orosz agresszió sokadik hetében Le Pen kiáll annak nemzeti függetlensége mellett, de 2014-ben még "puccsnak" nevezte az oroszbarát elnököt elüldöző Majdan-forradalmat, és tagadta, hogy invázió lenne a Krím annektálása. A francia politikus a szerinte legitim népszavazás eredményére, az ottani oroszok véleményére hivatkozott - a referendumot sem az ENSZ, sem az EU nem ismerte el legitimnek.

Legutóbb, még a háború megkezdése előtt olyannyira kizártnak tartotta Moszkva agresszív szándékait, hogy - egyébként Orbán Viktorhoz hasonlóan - károsnak és feleslegesnek tartotta az Oroszország ellen meghozott nemzetközi szankciókat.

Jellemző, hogy 13 oldalas elnökjelölti kiáltványában Le Pen alig említi Oroszországot, amelyet "fontos jövőbeni partnernek" tekint, megerősíti viszont, hogy kivonná Franciaországot a NATO parancsnokságából, befejezné a közös fegyverkezési programokat Németországgal, és új alapokra helyezné kapcsolatait az Egyesült Államokkal, amely szerinte nem mindig viselkedik Franciaország szövetségeseként.

Le Pen azonban a bucsai mészárlást egyértelműen háborús bűnnek nevezte - bár előtte, március végén még nem volt hajlandó Putyint háborús bűnösnek nevezni, mondván "nem lehet úgy tárgyalni a békéről, hogy a két fél egyikét sértegeted".