Liz Truss miniszterelnöksége 45 napig tartott – kik voltak a legrövidebb ideig kormányfők Európában?

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita  & Aleksandar Brezar, David Mc Dougall
bmdtzk
bmdtzk   -   Szerzői jogok  jrtsjk   -  

A brit történelembe a legrövidebben kormányzó miniszterelnökként fog bekerülni Liz Truss, aki múlt héten mondott le a konzervatív párt elnökségéről, és már ki is nevezték utódját: Rishi Sunak, korábbi kihívója, volt pénzügyminiszter a következő brit kormányfő.

A korábbi brit rekord George Canning nevéhez fűződik, aki haláláig, mindössze 119 napig volt hivatalban az 1820-as években. "Spanyolország és Portugália" - ezek voltak utolsó szavai.

Kik voltak Európában kiemelkedően rövid ideig miniszterelnökök?

Az elmúlt 50 évből állítottuk össze a 200 napnál rövidebb ideig hivatalban lévő kormányfők listáját, kizárva az ügyvezető illetve megbízott miniszterelnököket (ezzel legalább egy portugál, egy görög, egy finn két szerb és egy spanyol politikus kiesett).

Montenegró: Dritan Abazovic – 177 nap (ez még nőni fog, mert még nincs meg az utódja)

Abazovicot idén augusztus 20-án buktatták meg egy bizalmatlansági szavazáson a parlamentben. A liberális-zöld URA Mozgalom vezetője azután került hatalomra, hogy áprilisban összeomlott a kormány.

A legutóbbi, nagyrészt Európa-párti politikai csoportokból álló koalíció azután esett szét, hogy Abazovic aláírt egy ingatlanszerződést a szerb ortodox egyházzal. Az ellenzéki tiltakozást a többi között az váltotta ki, hogy a helyi média beszámolója szerint a szerződés titokban történt.

Risto Bozovic/AP
Abazovic a montenegrói parlamentben az augusztus 20-ai bizalmatlansági szavazás előtt egy nappalRisto Bozovic/AP

Montenegró új miniszterelnökét még nem nevezték ki.

Belgium: Paul Vanden Boeynants – 165 nap

Paul Vanden Boeynants kétszer volt Belgium miniszterelnöke: először az 1960-as években két évig, majd 1978. október 20. és 1979. március 3. között mindössze 165 napig.

Vanden Boeynants ezután sem tűnt el teljesen a közéletből, az 1980-as években 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték adócsalásért. 1989-ben pedig elrabolta egy bűnbanda és egy hónapon át tartották túszként fogva, 30 millió belga frankot követelve érte. Végül a család több tízmilliós váltságdíjat fizetett érte, így szabadon engedték.

HERWIG VERGULT/AFP
Paul Van den Boeynants volt belga miniszterelnök 1999-benHERWIG VERGULT/AFP

A politikától a kilencvenes évek közepén vonult vissza teljesen. 2001-ben hunyt el tüdőgyulladásban egy szívműtét után.

Észtország: Andreas Tarand – 161 nap

Andreas Tarand 1994. november 8-tól 1995. április 17-ig töltötte be az észt miniszterelnöki posztot, előtte két éven át környezetvédelmi miniszter volt. Ő volt az ország történetének tizedik kormányfője. A most 82 éves szociáldemokrata politikus egész életében környezetvédő volt, az egyetemen klimatológiát tanult. 2004 és 2009 között EP-képviselő volt

Franciaország: Bernard Cazeneuve – 161 nap

A francia szocialista Bernard Cazeneuve már miniszterelnöksége elején sejthette, hogy nem ő lesz legtovább a hivatalában. François Hollande akkori elnök azután nevezte ki kormánya élére, hogy elődje, Manuel Valls elindult a szocialista párton belül az előválasztáson. Vallsból végül nem lett elnökjelölt és egyike volt az első szocialista politikusoknak, akik beálltak Emmanuel Macron mögé a 2017-es elnökválasztáson szemben az előválasztást megnyerő baloldali jelölttel. 

HuJiusi/Chinatopix via AP
Cazeneuve a kormánynál - a francia politikus miniszterelnökként látogatott el a vuhani Dongfeng-Renault autógyárba 2017 februárjábanHuJiusi/Chinatopix via AP

Cazeneuve Hollande elnöki mandátumának lejártakor, Macron megválasztása után lemondott (ez akkor is szokás, mikor a hivatalban lévő elnököt választják meg, például Jean Castex is távozott posztjáról Macron újraválasztása után.

Koszovó: Albin Kurti – 121 nap

Amikor a legfőbb koszovói ellenzéki párt, a baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) vezetője, Albin Kurti 2020 februárjában, a koalíciós partnereivel folytatott több hónapos tárgyalások után végre miniszterelnök lett, nem számított arra, hogy Donald Trump amerikai elnök leváltja őt.

Ugyanis Trump nagyon szeretett volna bekapcsolódni a Koszovó és Szerbia közötti megoldhatatlan politikai kérdések megoldásába, és Kurti az útjában állt.

Visar Kryeziu/Copyright 2020 The AP. All rights reserved.
Kurti miniszterelnöki kinevezésének a napján a koszovói parlamentben (2020. február 3.)Visar Kryeziu/Copyright 2020 The AP. All rights reserved.

Az Egyesült Államok balkáni megbízottja, Richard Grenell összeállított egy parlamenti pártkoalíciót, ami aztán bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Kurti ellen. Ez sikerült, és pontosan négy hónapos hatalomra kerülés után leváltották.

Ennek ellenére, amikor a Trump által támogatott kormány néhány hónappal később szétesett - Kurtit elsöprő fölénnyel választották újra (azóta is a miniszterelnök).

Albánia: Fatos Nano – 103 nap

Fatos Nano befolyásos családból származott a kommunista Albániában, és folyamatosan lépegetett felfelé az Albán Munkáspárt ranglétráján.

Végül egy átmeneti kormány miniszterelnökévé nevezték ki, és 1991-ben a kommunizmus utáni első demokratikus választások megszervezésével bízták meg.

Pártja megnyerte a választásokat, és ő lett a miniszterelnök. Azonban néhány héttel később a független szakszervezetek által szervezett általános sztrájk lemondásra kényszerítette. Ez 1991 júniusában történt, összesen 3 hónap és 13 nap után távozott posztjáról.

Nano ezután megreformálta a Munkáspártot, egy revízióellenes marxista-leninista frontból szociáldemokrata párttá alakította át, és átnevezte Albánia Szocialista Pártjára.

Két további ciklusra, 1997-ben és 2002-ben is újraválasztották miniszterelnöknek.

Olaszország: Amintore Fanfani – 102 nap

A napokban alakult meg és tette le esküjét Olaszország 68. kormánya 1946 óta (azaz 76 év alatt). Ez már önmagában jelzi, hogy a kormányok nem annyira stabilak a dél-európai országban. Bár az is igaz, hogy egy-egy miniszterelnök élete folyamán többször visszatérhetett ebbe a hivatalba, csak egy másik kabinettel (vagy választások után). Amintore Fanfani például összesen hatszor volt miniszterelnök - az első alkalom volt a legrövidebb, 22 nap még az 1950-es években. A második legrövidebb 1987. április 18-tól július 29-ig tartott, ez volt az utolsó alkalom.

Fanfani politikai pályafutását Mussolini Nemzeti Fasiszta Pártjában kezdte, több írása is megjelent, melyben a fasiszta Európa vízióját taglalta, melyet a római és berlini tekintélyuralmi kormányok vezetnek. Fontos szerepet játszott abban, hogy az olasz zsidóknak megtiltották, hogy kormányzati vagy tudományos állást töltsenek be, és Mussolini meggyilkolása után a háború végéig Svájcba menekült.

Amikor visszatért hazájába, kereszténydemokrata politikusként folytatta karrierjét. Hat különböző kormány élén állt az 1950-es, 1960-as és 1980-as években, és utána aktívan politizált, az 1990-es évek közepéig vezető tisztségeket töltött be az olasz szenátusban.

Byron Rollins/1961 AP
Fanfani harmadik, leghosszabb ideig tartó miniszterelnöksége idején, 1961. nyarán járt Washingtonban, és találkozott John F. Kennedy amerikai elnökkelByron Rollins/1961 AP

1999-ben, 91 éves korában halt meg.

Románia: Mihai Răzvan Ungureanu – 89 nap

Mihai Răzvan Ungureanut 2012 februárjában nevezték ki Románia miniszterelnökévé azért, hogy stabilizálja az országot a súlyos politikai válság közepette. A megbízatást Traian Băsescu konzervatív vezető és akkori román elnöktől kapta.

A lépést sokan ahhoz hasonlították, ahogy Borisz Jelcin Orosz elnök előléptette Vlagyimir Putyint orosz elnöknek 1999-ben. Azonban Ungureanuban és Putyinban nem sok közös vonás van, így karrierjük további alakulásában sincs. A Román Hírszerző Szolgálat egykori igazgatója elvérzett a parlamenti nagykoalíció bizalmatlansági szavazásán kinevezésnek évében, május elején.

A kudarc ellenére Ungureanu továbbra is aktív maradt a román politikában, a következő években parlamenti képviselőként tevékenykedett. 

Finnország: Anneli Jäätteenmäki – 69 nap

Anneli Jääteenmäki volt Finnország első női miniszterelnöke, 2003. április 17-től június 24-ig volt hivatalban.

A 2003-as parlamenti választásokon győzelemre vezette a Centrum Pártot. Nem sokkal később azonban botrányba keveredett. Komoly kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy miként jutott hozzá bizalmas, az iraki háborúval kapcsolatos külügyminisztériumi dokumentumokhoz, melyeket felhasznált választási kampányában az ellenzék lejáratására.

VILLE MYLLYNEN/STR/AP
Anneli Jääteenmäki volt finn kormányfő a kiszivárogtatási botrány miatti tárgyaláson Helsinkiben 2004. március 5-énVILLE MYLLYNEN/STR/AP

Jäätteenmäki azt állította, hogy faxon kapta a dokumentumokat valakitől, és nem tudta, hogy mennyire bizalmasak. Egy magas rangú köztisztviselő vitába szállt ezzel a verzióval, Jäätteenmäki körül elfogyott a levegő, kénytelen volt benyújtani lemondását.

Karrierjének azonban nem vetett véget az incidens:  2004-2019 között európai parlamenti képviselő volt Brüsszelben.

Bulgária: Andrej Lukanov – 22 nap

Olaszországhoz hasonlóan Bulgáriában sem a stabilitásukról híresek a kormányok: az elmúlt 18 hónapban négy általános választást tartottak és négy miniszterelnököt próbálta tartósan vezetni az országot. A legkevesebb időt mégis még 1990 végén Andrej Lukanov töltötte az ország vezetőjeként.

Ahogy a Szovjetunió kelet-európai befolyása csökkent, számos posztkommunista ország válaszúthoz érkezett, köztük Bulgária is.

Lukanov volt a Bolgár Szocialista Köztársaság utolsó miniszterelnöke, és mivel az ország a többpárti választásokat követően megkezdte a nyugati típusú demokráciára való áttérést, 1990. november 15-ig (a rendszerváltás utáni első szabad választásokig) töltötte be ezt a tisztséget.

CHRISTOPHE SIMON/AFP
Andrej Lukanov egy 1990. június 12-ei találkozón SzófiábanCHRISTOPHE SIMON/AFP

A választások után felajánlotta, hogy koalíciós kormányt alakít az ellenzékkel. Ezt azonban elutasították, mondván, hogy Lukanov, mint egykori párthű és magas rangú kommunista politikus, felelős a korábbi rezsim múltbeli bűneiért és a hanyatló gazdaságért.

Nagyszabású tüntetésekkel és általános sztrájkkal kényszerítették lemondásra, amit 1990. december 7-én meg is tett.

1996-ban Lukanovot megölték szófiai lakása előtt. A gyilkosság valódi indítékai máig nem tisztázottak, az elkövetőket pedig azóta sem fogták el.

Horvátország: Josip Manolic – 22 nap

Josip Manolic rövid horvát miniszterelnöki megbízatása abban a viharos időszakban történt, mikor Horvátország 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, ami háborút váltott ki az országban élő szerb nemzetiségűekkel, akiket Belgrád és a Jugoszláv Néphadsereg maradék harcosai támogattak.

Manolic az újonnan függetlenné vált ország első miniszterelnöke lett. Tulajdonképpen továbbvitte ezt a pozíciót: 1990 augusztusától ő töltötte be a Jugoszlávián belüli Horvátország miniszterelnök tisztjét.

Miután Franjo Tudman horvát elnök 1991 júliusában aláírta a brioni megállapodást, Manolicot Franjo Gregoric váltotta fel, akit a Nemzeti Egység Kormányának nevezett nagykoalíciós kormány vezetésével bízott meg az elnök.

Manolić, a jugoszláv titkosügynökség, az OZNA egykori vezetője és a második világháborúban a partizánok antifasiszta ellenállásának tagja, a horvát nacionalista jobbközép párt, a HDZ egyik legfontosabb alapítója volt, és az elnök után a második leghatalmasabb embernek számított Horvátországban.

1995-ben azonban kudarcba fulladt az a kísérlete, hogy megszervezze a HDZ tagjainak tömeges disszidálását, mellyel meg akarta fosztani Tudmant a parlamenti többségtől. Ezután csillaga leáldozott, és nagyrészt befolyás nélkülivé vált.

Manolic, aki 2020 márciusában töltötte be 100. életévét, egy másik rekordot is tart: ő a világ egyik legidősebb élő volt miniszterelnöke.

Litvánia: Albertas Šimėnas – 3 nap

A Litvánia Szovjetuniótól való függetlenségét deklaráló 1990. márciusi litván állam újjáalakításáról szóló törvény egyik aláírójaként ismert Šimėnas 1991. január 10-én lett a balti ország miniszterelnöke, miután az előző kormány a gazdasági válság miatt lemondott.

Šimėnas azonban három nappal később eltűnt, miután a szovjet hadsereg bevonult a fővárosba, Vilniusba, és ostrom alá vette a város kulcsfontosságú épületeit. A Mihail Gorbacsov szovjet vezető elnökségének egyik fő szégyenfoltjaként számon tartott, a litván lakossággal szembeni erőszakos összecsapások 14 civil halálát okozták és mintegy 140 sebesültet követeltek.

Mivel Šimėnas a zavargások közepette sehol sem volt, Gediminas Vagnorius - az 1990. márciusi törvény másik aláírója - rendkívüli ülést tartott, és átvette a hatalmat.

Šimėnas január 14-én jelent meg újra, és 1992 júliusáig, a kormány összeomlásáig, gazdasági miniszterként csatlakozott Vagnorius kormányához.

Svédország: Magdalena Andersson – 7,5 óra

Svédország első női miniszterelnöke, Magdalena Andersson első alkalommal mindössze hét és fél órát töltött hivatalában.

2021 novemberében, napokig tartó tárgyalások után sikerült Anderssonnak kisebbségi kormányt összeállítani,  két kisebb párt támogatásával.

Miután a parlament megszavazta a kinevezését, új költségvetési tervet mutatott be, de mivel az egyik párt visszavonta a támogatását, mindössze hét és fél órával a kinevezése után lemondott.

Pontus Lundahl/AP
Magdalena Andresson svéd kormányfőként kampányolt a szeptemberi svédországi választásokon, pártja hiába kapta a legtöbb voksot, a jobboldali pártszövetség alakított kormánytPontus Lundahl/AP

Néhány nappal később a költségvetés ismét terítékre került, módosították és jóváhagyták, Anderssont pedig ismét svéd miniszterelnökké választották, és ezt a tisztséget egészen addig töltötte be, amíg 2022 októberében, az általános választásokat követően le nem váltották. Olyan történelmi döntés fűzödik nevéhez, mint az ország csatlakozási kérelmének benyújtás a NATO-hoz.