Viszont kevesebb mint az egyharmada gondolja úgy, hogy az Európai Unió döntései pozitív hatással voltak a környezetvédelemre.
HIRDETÉSAz Euronews és az Ipsos közvélemény-kutatása szerint az európai választóknak
- több mint a fele úgy véli, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a blokk egyik elsődleges feladata,
- 32 százalékuk viszont úgy, hogy "csak" fontos, de nem elsődleges feladat,
- 16 százalékuk szerint pedig az éghajlatváltozás elleni küzdelem másodlagos kérdés.
A júniusi EP-választásokat megelőző első ilyen jellegű felmérés során 18 országban 25916 embert kérdeztek meg, a 18 ország népessége az Unió lakosságának 96 százalékát teszi ki.
Mivel a klímapolitika az egyik legfontosabb vitatéma lehet a következő években, a felmérés rávilágít arra, hogy a választók hogyan állnak a kérdéshez.
Hol számít prioritásnak?
Noha 18 ország válaszadóinak 52 százaléka szerint a klímaváltozás elleni küzdelem prioritás, az adatokat egyes nemzetekre lebontva változatosabb a kép.
Dánia 69, Portugália 67, Svédország lakosságának pedig a 62 százaléka veszi elsődlegesnek a klímavédelmet, ráadásul Dániában további 23, Portugáliában 28, Svédországban pedig 26 százalék tartja fontosnak.
Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Finnországban volt a legalacsonyabb azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint az éghajlatváltozás prioritás, de még ezekben is minimum a 34 százalékuk gondolja így.
Csakis Lengyelországban volt jelentős azoknak a száma (35 százalék), akik szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem másodlagos kérdés, máshol maximum az emberek negyede volt ezen a véleményen.
A nők valamivel nagyobb arányban, 55 százalékban vélik úgy, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elsődleges, a férfiaknak ugyanezt a 49 százaléka állítja.
A felmérésből az is kiderül, hogy az életkor nem számít jelentős mutatónak, minden korcsoportban az embereknek mintegy a fele szerint elsődleges a klímavédelem, és nagyjából az egyharmaduk szerint fontos.
És mit adott az Európai Unió a mérleghez?
Az EP-választások közeledtével egyesek számba veszik az Európai Unió szakpolitikai teljesítményét. Ami az éghajlatváltozást illeti: az új, mérföldkőnek számító jogszabályok jelentős változásokat hoztak, ezek során olyan intézkedést foganasítottak, melyeket betartva 55 százalékkal lehet csökkenteni a kibocsátást 2030-ig.
A választók 32 százaléka gondolja azt, hogy az EU politikája az elmúlt években pozitív hatást gyakorolt a környezetvédelemre, ezzel együtt ha csak Franciaországot nézzük, akkor a választók 23 százaléka. 38 százalékuk semlegesen állt a kérdéshez, 39 százalékuk pedig úgy véli, hogy az EU-s intézkedések negatívan hatottak a klímavédelemre.
Az utóbbi hetekben az Európai Unió számos országában tüntettek a mezőgazdasági termelők éppen a természet helyreállításáról szóló törvény miatt, mely csak nehezítené a megélhetésüket, ugyanis drágábbá teszi a termékeiket, mint amennyibe az EU-n kívüli importtermékek kerülnek.