Az Európai Parlament kedden zöld utat adott a természet helyreállításáról szóló törvénynek, dacolva a konzervatívok törekvésével, akik a törvényjavaslatot meg akarták buktatni.
HIRDETÉSA törvény 329 igen szavazatot kapott, 275 nem szavazat ellenében és 24 tartózkodás mellett, ami nagyobb különbség az eredetileg vártnál. Az eredmény tapsot és éljenzést váltott ki a szocialista és zöld képviselőkből, miközben jobboldali kollégáik csendben maradtak.
A tagállamokkal folytatott tárgyalások során erősen felhígított törvény most a Tanács elé kerül, ahol a tagállamok tartják a végső szavazást.
A természet helyreállításáról szóló törvény célja, hogy 2030-ig az Európai Unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig az összes leromlott ökoszisztémát helyreállítsa. Kötelezettségeket és célokat állapít meg a különböző cselekvési területekre - például a mezőgazdasági területek, a beporzók, a folyók, az erdők és a városi területek - vonatkozóan, hogy fokozatosan visszafordítsa az éghajlatváltozás és az ellenőrizetlen emberi tevékenység által okozott környezeti károkat.
Az Európai Bizottság először 2022 júniusában terjesztette elő, majd a COP15 konferencián megkötött, a biológiai sokféleségről szóló mérföldkőnek számító megállapodás után még nagyobb jelentőségre tett szert.
Tavaly azonban a törvény a konzervatívok, különösen a Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) heves ellenzéki kampányának célpontjává vált. Az EPP többször is azt állította, hogy a törvényjavaslat veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését, megzavarná a régóta működő ellátási láncokat, csökkentené az élelmiszertermelést, felhajtaná a fogyasztói árakat, és még városi területeket is eltüntetne, hogy helyet csináljon a zöldterületeknek.
A baloldali csoportok, az Európai Bizottság, több tucat civil szervezet, több ezer klímakutató, a megújuló ipar és olyan nagyvállalatok, mint az IKEA, a H&M, az Iberdrola, az Unilever, a Nestlé és a Danone erősen vitatták ezeket az érveket, amelyek mindannyian kitartottak amellett, hogy a természet helyreállításának célja összeegyeztethető a gazdasági tevékenységgel és elengedhetetlen az európai talajok hosszú távú életképességének biztosításához.
Az Európai Néppárt által vezetett, a Parlament közös álláspontjának kisiklatására irányuló törekvés júliusban kudarcot vallott, miután néhány konzervatív képviselő fellázadt, és a törvénytervezet mellett szavazott. Ez lehetővé tette, hogy a képviselők tárgyalásokat kezdjenek a Tanáccsal, és novemberben ideiglenes megállapodásra jussanak, amelyet várhatóan mindkét intézmény jóváhagy.
A januárban kirobbant európai szintű gazdatüntetések azonban újra felerősítették a zöld megállapodással szembeni ellenérzéseket, mivel a mezőgazdasági ágazat közvetlenül a túlzott bürokratikus terhek okaként a blokk környezetvédelmi szabályozásait hibáztatta.
A természet helyreállításáról szóló törvény, amely nagyrészt háttérbe szorult, ismét a politikai vihar középpontjába került.
"Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a természet helyreállításáról szóló törvényt rosszul fogalmazták meg, és soha nem felelt meg az előttünk álló feladatnak" - mondta Manfred Weber, az EPP elnöke kedden a szavazás előtt.
"Az inflációt ma az élelmiszerárak emelkedése növeli a boltokban. Arra kell kérnünk a gazdáinkat, hogy többet és ne kevesebbet termeljenek, hogy stabilizáljuk az inflációt"."
Pedro Marques, a szocialisták és demokraták (S&D) képviselője visszavágott az állításoknak, és azzal vádolta a konzervatívokat, hogy "dezinformációt" terjesztenek.
"Ez az elképzelés, hogy azért szavaznak (a törvény ellen), mert törődnek a gazdákkal, teljességgel elfogadhatatlan. Ez egyszerűen populista álláspont. Ez félrevezeti az európaiakat és természetesen a gazdáinkat is" - mondta Marques.
"A Green Deal tagadása, az éghajlati vészhelyzet tagadása biztosan nem a problémáink megoldásának módja" - tette hozzá
A törvény túlélése megkönnyebbülést jelent a Green Deal számára, amely egyre nagyobb nyomás alatt áll a jobboldali és liberális pártok, a mezőgazdasági ágazat és az ipari szövetségek részéről. A hónap elején Ursula von der Leyen úgy döntött, hogy visszavon egy vitatott törvényjavaslatot, amely 2030-ig a felére csökkentené a növényvédő szerek használatát és kockázatait.
"Csak akkor fognak befektetni a jövőbe a gazdáink, ha meg tudnak élni a földből. És csak ha együtt érjük el éghajlati és környezetvédelmi céljainkat, akkor lesznek képesek a gazdák továbbra is a megélhetésüket biztosítani - mondta a Bizottság elnöke. - Gazdáink nagyon is tisztában vannak ezzel. Több bizalmat kellene szavaznunk nekik".