Az Európai Parlament új szabályt fogadott el a politikai hirdetések átláthatóságáról, hogy segítse a hamis információk és a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet.
HIRDETÉS"A transzparencia növelése a legjobb módja annak, hogy fokozzuk a demokrácia, a véleményszabadság védelmét; a polgároknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ki, mit, miért mond, és azt ki fizeti" – mondta Sandro Gozi, a jogszabály raportőre strasbourgi tájékoztatóján. A francia EP-képviselő nagy sikernek nevezte, hogy az Európai Parlament elfogadta a politikai reklámok átláthatóságáról és célzásáról szóló jogszabályt.
Az EP strasbourgi plenáris ülésén 470 igen szavazattal, 50 ellenében és 105 tartózkodással fogadták el a jogszabályt, amely a beavatkozással szemben ellenállóbbá kívánja tenni a választási és népszavazási kampányokat.
Az szabályozni fogja a politikai hirdetéseket, különösen az online hirdetéseket, ugyanakkor keretet ad a politikai szereplők számára, hogy könnyebben hirdethessenek az EU egész területén.
Nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság
Az új szabály értelmében a politikai hirdetéseket egyértelműen fel kell majd tüntetni. Az állampolgárok, a hatóságok és az újságírók könnyen tájékozódhatnak majd arról, hogy ki fizeti és mennyibe került a hirdetés, illetve melyik választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódik.
Az összes politikai hirdetést és a kapcsolódó információkat nyilvános online adattárban fogják tárolni.
Az európai demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás korlátozása érdekében a választásokat vagy népszavazásokat megelőző 3 hónapos időszakban tilos lesz hirdetéseket az EU-n kívülről finanszírozni.
A célzási stratégiák szabályozása
Annak érdekében, hogy megvédjék a választókat a manipulációtól, az online politikai hirdetések célzottabbá tételéhez csak akkor lehet majd a személyekről gyűjtött személyes adatokat használni, ha ehhez kifejezetten és külön hozzájárulásukat adták a felhasználók. A személyes adatok különleges kategóriái, például az etnikai hovatartozás, vallás, a szexuális irányultság vagy kiskorúak adatai nem használhatók fel.
A szabály csak a fizetett politikai hirdetésekre vonatkozik: nem érinti a politikai hirdetések tartalmát, sem a kampányok finanszírozásáról szóló szabályokat. Nem vonatkozik továbbá a személyes nézetekre, politikai véleményekre, illetve a választások szervezésével kapcsolatos kommunikációra.
Sandro Gozi elmondta, hogy az információ mennyisége exponenciálisan növekszik, és a digitális technológiák kiszolgáltatottabbá teszik a polgárokat a dezinformációval, a külföldi beavatkozással szemben, ezért fontosabb, mint valaha, hogy megvédjük demokratikus választási folyamatainkat:
"Az elfogadott szabályok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a polgárok megismerhessék, ki áll egy-egy politikai üzenet mögött, és megalapozott döntést hozhassanak, amikor az urnákhoz járulnak. Az európai választások közeledtével arra kérjük az összes jelentős online platformot, hogy mielőbb kezdjék el alkalmazni az új szabályokat, és biztosítsák, hogy a digitális tér továbbra is biztonságos hely maradjon a politikai eszmék és vélemények cseréjére".
A plenáris ülésén tartott vitán a LIBE bizottság részéről Donáth Anna a Momentum EP- képviselője azt hangoztatta, hogy politikusként kötelessége megvédeni a választókat azoktól a politikai erőktől, akik online próbálják meg manipulálni és befolyásolni őket.
Tóth Edina fideszes EP-képviselő viszont úgy fogalmazott, „nem szabad megengedni, hogy az uniós intézményeknek hatásköre legyen a Brüsszelnek nem tetsző vélemények felett”.
A jogszabályt még az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia. A kihirdetésétől számított 18 hónap elteltével lép érvénybe, de a határokon átívelő politikai reklámok megkülönböztetésmentes nyújtására vonatkozó fogalommeghatározásokat és intézkedéseket már a kihirdetést követő húsz nappal alkalmazni kell.