A Climate Now című műsorunkban ezúttal a németországi Potsdamban található Sanssouci kastélyt és kerteket kerestük fel, amely a világörökség részét képezi, és amelyet a klímaváltozás egyre jobban veszélyeztet.
HIRDETÉSAz aszályok, a hőhullámok és a heves esőzések komoly áldozatokkal járnak Potsdamban, a Sanssouci kastély és kertek háromszáz éves történelmi tájegységen.
Európában sok ilyen történelmi kert és palota található, mint ez, olyan műemlékek, amelyeket azért építettek, hogy sokáig fennmaradjanak - de vajon túlélhetik-e a felgyorsuló klímaváltozás miatt?
A 18. században ez volt Nagy Frigyes nyári játszótere, a porosz király a Sanssouci nevet adta neki, ami azt jelenti: "gondtalan hely". De ma, amikor évente egymillió látogatót fogadnak, van mire gondot fordítani. Michael Rohde, a kert igazgatója szerint pedig az klímaváltozás miatt is van miért aggódni.
"Már körülbelül tíz éve érezzük itt az éghajlatváltozás hatásait, de az utóbbi hat év sokkal súlyosabb volt. Kevesebb eső esik itt, melegebb van, a talajvíz kiszárad, már nem töltődik fel. És persze ott van a kidőlő fák problémája is, ami emiatt következik be," fogalmazott a Poroszországi Paloták és Kertek Alapítvány kertigazgatója.
A tartósan alacsony talajvízszint miatt a fák fogékonyabbak a gombákra és rovarokra. Az évente elpusztuló fák száma a húsz évvel ezelőtti néhány tucatról mára több százra emelkedett.
"A kertek az egyetlen olyan műemlékkategória, amely él, élő műemlékek. Soha nem volt még ilyen drámai a helyzet, mint most. Segítségre van szükségünk - személyzetre és finanszírozásra. Akkor tudunk klímaadaptációt végezni," magyarázta Michael Rohde.
Katharina Matheja, természetvédelmi szakember öntözést vezetett be, ami korábban elképzelhetetlennek számított egy történelmi kertben egy olyan viszonylag csapadékos országban, mint Németország.
"Egy ilyen kitett helyen, mint itt, most már folyamatosan öntöznünk kell, és ez jól működik," mondta.
Kísérleteznek azzal is, hogy természetes facsemetéket ültetnek a parkból, ahelyett, hogy faiskolákból vásárolnának fákat, mint korábban. Az elképzelés szerint az itt túlélt fiatal növények nagyobb eséllyel állnak ellen a jövőben a szárazságnak és a hőségnek.
"Reméljük, hogy ez a fa jobban alkalmazkodik a helyhez, mint egy olyan fa, amelyik faiskolából érkezik, ahol tápanyagokkal és vízzel kényeztetik, hogy ez a fa itt jobban tud fejlődni," tette hozzá.
Annak ellenére, hogy Katharina reményeket fűz ezekhez a fákhoz, azt is elmagyarázta, hogy milyen kihívásokkal jár az olyan fafajok bevezetése, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásnak.
"Számunkra, mint világörökségi helyszín, mint kerti műemlék, nagyon fontos, hogy ragaszkodjunk az 1740-es vagy akár a 19. század közepéről származó történelmi tervekhez. Ezeket az előírásokat be kell tartanunk. Ha itt rézbükk volt, akkor ezen a ponton próbálunk rézbükköt ültetni, és alig van mozgástér. Nem tehetünk ide hirtelen más fajokat. Néhány peremterületen próbálunk fajtákkal és eredetekkel kísérletezni, de nagyon korlátozottak a lehetőségeink, és számunkra nagyon fontos, hogy a kert műemléke olyan maradjon, amilyennek eredetileg tervezték".
Kathrin Lange természetvédelmi szakember szerint a sanssouci paloták némelyikében mostanában a szélsőségesebb időjárás, különösen a magas páratartalom károsítja a bútorokat és a falburkolatokat.
"Nagyon nyilvánvaló példák, amikor harmatpont-változások vannak, amikor a falakon lefolyik a páralecsapódás, amikor penészesedés van a sarkokban, amikor az anyagok egymáshoz mozognak, és így leválnak az aljzatukról. Ezek mind olyan éghajlati változások, amelyek ezeket a reakciókat kiváltják. A legnagyobb változásokat valójában a helyiségekbe jutó páratartalom változásával érezzük. A páratartalom valójában a fő tényező az anyagok változásában," magyarázta a Porosz Kastélyok és Kertek alapítványának konzerválási vezetője.
Az elmúlt évtizedben az itteni vezetők számára egyre nehezebbé vált, hogy megőrizzék ezt a kincset érő helyet olyannak, ahogyan a porosz királyok használták.
A tájat nem lehet megváltoztatni - a fáknak, az ösvényeknek és a vízfolyásoknak úgy kell maradniuk, ahogy a tervezők tervezték, és van remény, hogy ez sikerülhet.
"Ha az összes adaptációs stratégiát megvalósítjuk, és esetleg adaptált fás szárú növényeket és fákat is használunk, akkor megőrizhetjük az alapstruktúrát," magyarázat Michael Rohde kertigazgató.
Óriási kihívás lesz megőrizni ezeket a kulturális örökségeket a jövő számára, ahogy a bolygó felmelegszik.
HIRDETÉSA legmelegebb augusztus, a legmelegebb nyár
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatai szerint globálisan most volt a valaha mért legmelegebb augusztus, a hőmérséklet 0,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot.
Ez volt a legmelegebb júniustól augusztusig tartó időszak is a feljegyzések szerint. Augusztusban hőhullámok voltak Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban, Észak-Afrikában, valamint az Egyesült Államok középső és déli részén.
A hőhullámok az óceánokat is érintik. A globális tengerfelszín napi hőmérsékletét illetően a 80-as évek eleje óta jelentős emelkedés tapasztalható, de a 2023-ra vonatkozó érték átlagosan több mint fél fokkal melegebbet mutat, mint az előző években - ez újabb rekordot jelent.
Az Antarktiszon, ahol tél van, nagy területeken a tengeri jég koncentrációja átlag alatti volt. Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése idén május óta példátlanul alacsony szinten van.