Tavaly decemberben döntöttek róla, most indul: az Európai Unió bevezeti a CO2-kibocsátásra kivetett vámot, ily módon is megakadályozva, hogy a környezetszennyező külföldi termékek aláássák a zöld átmenetet.
HIRDETÉSAz Európai Unió vasárnap - a világon elsőként - elindította azt a rendszerét, amely CO2-kibocsátási vámokat vet ki az olyan szén-dioxid-intenzív importtermékekre, mint a vas és az acél. A decemberben megszavazott rendelkezés célja megakadályozni, hogy a környezetszennyező külföldi termékek aláássák a zöld átmenetet.
A tervezett szén-dioxid vám (vagy karbonadó) nyugtalanságot keltett az EU kereskedelmi partnereinek körében. Egy múlt havi fórumon Kína legfőbb éghajlatvédelmi megbízottja, Hszie Zsenhua arra szólította fel az országokat, hogy ne folyamodjanak az uniós adóhoz hasonló egyoldalú intézkedésekhez.
Az Európai Bizottság szerint az új vám összhangban van a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, mivel a külföldi és a hazai cégeket egyformán kezeli, és lehetővé teszi, hogy a kiszabott vámból levonják a külföldön már megfizetett szén-dioxid-árakat.
Az EU 2026-ig még nem kezd CO2-kibocsátási díjakat szedni a határon.
A mechanizmus nemrégiben elindított első szakasza azt jelenti, hogy az európai importőröknek mostantól kezdve jelenteniük kell az importált termékek - többek között a vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, villamos energia, hidrogén - előállítási folyamatához kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ha a kibocsátások meghaladják az európai normát, akkor 2026-tól az importőröknek "kibocsátási bizonyítványt" kell majd szerezniük a CO2 uniós áráról. Ha az exportáló országban létezik szén-dioxid piac, akkor csak a különbözetet fizeti ki.
A szén-dioxid piacokat azért hozták létre, hogy a vállalatok vagy magánszemélyek az üvegházhatású gázok kibocsátását azzal kompenzálják, hogy úgynevezett szén-dioxid-kibocsátási egységeket vásárolnak olyan szervezetektől, amelyek megszüntetik vagy csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az intézkedéssel azt is meg akarják akadályozni, hogy európai cégek hátrányba kerüljenek a külföldi versenytársakkal szemben, miközben befektetnek az EU azon céljainak eléréséhez, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55%-kal csökkentsék az EU nettó kibocsátását.