Titkos udvarok - Sebestyén László fotográfiái

Titkos udvarok - Sebestyén László fotográfiái
Írta: Gábor Ács

<p>Ki ne szeretne belesni egy-egy patinás bérház vagy belvárosi palota udvarára, ha nyitva marad az utcai ajtó? Eldugott udvarok rejtett világa tárul elénk ilyenkor egy pillanatra, ami sokkal többet elárul a házban élőkről és magáról az épületről is, mint az utcai homlokzat. A gyerekkori csavargások élményei is visszaköszönnek, a felfedezés és a rácsodálkozás öröme, hogy nap mint nap elmegyünk egy rejtett mikrokozmosz mellett, aminek a létezését még csak nem is feltételeztük. Egész iparág kezd épülni erre a turizmuson belül a világvárosokban és Budapesten is: megmutatni a turistáknak a titkos szegleteket, amiket a helybeliek közül is csak a beavatottak ismernek.</p> <p>Sebestyén László fotográfus elénk tárja az ikonikusnak számító belső udvarok világát éppúgy, mint a szenvedélyes belvárosi csavargók előtt is ismeretlen zugokat. Egyre nehezebb udvarokba belesni, a legtöbb ház ajtaját gondosan zárják, már annak is örülünk, ha a megkedvelt átjáróházak ajtajait nyitva találjuk. A bécsi vagy lyoni átjáróházak kusza labirintusa helyett Pesten a szó szoros értelmében két utcát kötnek össze rendszerint ezek az udvarok.</p> <p><img src="https://static.euronews.com/articles/302848/606x341_2503_udvarok_2_sebestyen_laszlo.jpg"/></p> <p>A legérdekesebb átjáróházak között tartjuk számon Ybl Miklós sárkányos palotáját, amibe a Múzeum körút 7-ben megyünk be, és jutunk át a Magyar utca 12. felé. Az <a href="http://www.ybl2014.hu/meglevo-epuletei/berhazak-palotak/viii-muzeum-krt-7-magyar-utca-12-unger-haz/">Unger házat</a> griffmadaras házként emlegetik az építészek. Egy biztos, már építésekor tanakodtak a járókelők, hogy mesebeli sárkányok, képzeletbeli szörnyecskék vagy a magyarság mitologikus madarát idéző stilizált turulok tartják-e a kiskörúti erkélysort. A gazdag homlokzati díszítés után nem hinnénk, hogy az udvaron bármi látnivaló várhatna ránk.</p> <p>Ma is megvannak azok a fakockák, amik a bazaltköveket helyettesítették, hogy a berobogó lovaskocsik kerekei ne csapjanak zajt. Ugyanezért burkolták fakockákkal eleinte az Andrássy sugárutat, de mára csak az <a href="http://opera.hu/epulet/operahaz">Operaház</a> feljáróján találunk fakockákat. Sebestyén László több fotográfiát is készített az Unger ház udvarán. Az építész egyszerre teremtett harmóniát és mozgalmasságot a belső udvaron. A reneszánsz visszafogott pompáját oszlopos, erkélyes és üvegezett homlokzati részek teszik változatossá, ami megállásra készteti a szemlélődőt, kattintásra a fotóst.</p> <p>Legyünk őszinték, jótékony hatással van a pesti udvarokra a fekete-fehér technika. A patinát csillogó kontrasztban láthatjuk, észrevétlenül sejteni véljük, milyen lehetett egy-egy palota a fénykorában. Évtizedek távlata lassan, hogy színesben lehetett így fotózni: a pergő vakolatok megkopott sárgája, mély olajzöldje láttán meglódult a fantáziánk, de mára a legtöbb elhanyagolt belső udvar színesben túlságosan fakó. Elkerülhetetlen a felújítás, épp ezért nem csak élményt adnak a nézőknek, de dokumentálnak is azok, akik a titkos udvarokat fotózzák.</p> <p><img src="https://static.euronews.com/articles/302848/606x341_2503_udvarok_3_sebestyen_laszlo.jpg"/></p> <p>Nem is gondolnánk, hogy korábban is milyen jelentősége volt egy-egy udvart ismerni. A világháborúk idején aki tudta, hogy melyik belső udvar rejt saját vizű fúrt kutat a belvárosban, vízhez juthatott. Ilyen volt például a Múzeum kertre néző <a href="http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=025153">Ádám-palota</a> a Bródy Sándor utca 4-ben, ahová sokan jártak vízért, amikor nem volt vízszolgáltatás a háború sújtotta Pesten. A vári lakosok közül <a href="http://www.masodikvh.hu/erdekessegek/erdekessegek/2391-sziklakorhaz-avagy-a-szekesfovarosi-sebeszeti-szuksegkorhaz-tortenete-a-ii-vilaghaboru-alatt">Ney Klára Mária írt jegyzeteket az ostrom idején</a> egy Úri utcai légoltalmi pincében. Tőle tudjuk, hogy a bombázások idején annak a háznak az udvarába igyekeztek vízért a vári lakosok, amihez biztonságosabb útvonal vezetett. Ma a gótikus ülőfülkéket csodáljuk meg a vári paloták belső udvarain, de vízhiány idején azt érdemes tudni, melyik házból van lejárás a barlangrendszer egyik vizet adó kútjához.</p> <p>A városi házak belső udvarainak világa mindig érdekes lesz, mert soha nem tudhatjuk, hol találunk valami meglepőt. A nyolcadik kerületi <a href="http://nol.hu/kultura/a-vendeglos-titka-1518949">Koszorú utca 24-ben</a> egy idilli toszkán táj töredéke lep meg minket egy tűzfalon megmaradt freskón, az egykori Mehringer-féle vendéglő kerthelyiségének teremtett kedves hangulatot. A Nagymező és a Hajós utca között teremt átjárót a szépen felújított szecessziós <a href="http://epiteszforum.hu/telefonkozpontbol-palota">Merkúr palota</a>, aminek belső kertjének gondozottsága a sietős léptek lelassítására készteti az ide tévedőt. Az udvar közepét különös módon nem díszkút vagy szobor ékesíti, hanem egy vesszőkből fonott komposztáló, ami az itteniek életszemléletére utal. A falnál bújik meg egy háborúból itt maradt lőállás, a belső homlokzaton pedig a szecesszió magyaros változatára jellemző téglaindák kanyarognak. </p> <p>Rutinos belvárosi csavargóknak és kezdő felfedezőknek egyaránt élmény az udvarokról készült fotográfiákat nézegetni. Sebestyén László kiállítása 2015. április 4-ig várja az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Reviczky utcai épületében, a <a href="http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/kiallitasok/?article_hid=28406">Kisgalériában</a>.</p>