Jellemzően az amerikai piacra szánt terméknek számítanak, mindazonáltal a katasztrófakötvények iránt világszerte most egyre nagyobb az érdeklődés.
A katasztrófa-kötvények neve is jelzi, hogy nem kezdő befektetőknek valók. Ennek ellenére a magas hozamú, magas kockázatú értékpapírok iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ahogy a természeti katasztrófák gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
Az 1990-es években az amerikai piacon jelentek meg először; a katasztrófa-kötvényeket kormányok, biztosítók és viszontbiztosítók bocsátják ki a természeti csapások költségeinek fedezésére. A befektetők abban bízva vásárolják meg az eszközt, hogy nem váltódik ki kifizetés, vagyis visszakapják a pénzüket hozammal együtt. Ellenkező esetben, ha egy természeti katasztrófa aktiválja a kötvényt, a kibocsátó megtartja a tőkét a következmények fedezésére.
„A biztosítók és viszontbiztosítók szemszögéből a katasztrófa-kötvények rugalmasabb alternatív tőkeforrást jelentenek, mint a mérlegben tartott tőke, és célzottan képesek elnyelni meghatározott típusú és rétegű kockázatokat” – mondta Brandan Holmes, a Moody’s Ratings alelnöke és vezető hitelminősítője. Holmes az Euronewsnak azt is elmondta: „A katasztrófa-kötvények a hagyományos viszontbiztosításnál költséghatékonyabbak is lehetnek.”
Ezeknek az értékpapíroknak a vonzereje a közelmúltbeli katasztrófák, például a Jamaicát sújtó Melissa hurrikán nyomán került előtérbe. A tőkepiacok létfontosságú eszközt kínálnak az országoknak a biztosítási költségek csökkentésére, ráadásul olyan időszakban, amikor a gazdag országokban visszaesik a segélyezés. Az ismétlődő természeti csapások kormányokat sodorhatnak kezelhetetlen adósságba, különösen, ahogy az adósságszolgálat költsége emelkedik.
Befektetői szemszögből is vannak előnyei: a kockázatosságuk miatt vonzó hozamot kínálnak, és portfólió-diverzifikációt is, mivel csak korlátozottan korrelálnak a pénzügyi piacokkal. Ez azt jelenti, hogy amikor a részvények és a hagyományos kötvények egyszerre esnek, ami ritka, de valós forgatókönyv, a katasztrófa-kötvények bizonyos védelmet nyújtanak. Holmes szerint „ráadásul jellemzően viszonylag rövid futamidejűek, ami rugalmasságot ad a befektetőknek az eszközallokációs döntéseknél”.
Összetett triggerfeltételek
Az Artemis adatszolgáltató szerint a globális katasztrófa-kötvénypiac forgalomban lévő állományának értéke nagyjából 57,9 milliárd dollár (49,93 milliárd euró). A növekvő klímakockázat ellenére ezek az eszközök 2023-ban és 2024-ben is történelmi hozamot értek el, rendre 20, illetve 17 százalékot.
A hozamokat növelő egyik tényező, hogy a kifizetés csak akkor történik meg, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Például amikor a Beryl hurrikán tavaly elérte Jamaicát, az ország nem kapott kifizetést a katasztrófa-kötvényeiből, mert a légnyomás nem esett egy meghatározott küszöb alá. Ezzel szemben az idei Melissa hurrikán után Jamaica teljes, 150 millió dolláros (129,37 millió eurós) kifizetésben részesül a Világbank katasztrófabiztosításának köszönhetően.
Elemzők hangsúlyozzák, hogy a katasztrófa-kötvények körüli bonyolult feltételek miatt a termék nem alkalmas tapasztalatlan befektetőknek. Maren Josefs, az S&P Global hitelpiaci elemzője szerint „nagyon jól kell érteni, milyen kockázatot ruház át a konstrukció”. Hozzátette: „Az utóbbi időben azt is láttuk, hogy a befektetők úgy vélték, szélsőséges eseményekre, például nagyon erős hurrikánra vagy földrengésre tesznek. Az elmúlt években azonban közepes nagyságú események, mint tornádók, erdőtüzek vagy árvizek, gyakoribbá váltak, ami miatt egyes befektetők meglepődtek, amikor ilyen típusú természeti katasztrófák miatt veszteségeik keletkeztek.”
Jelenleg az intézményi befektetők a katasztrófa-kötvények fő vásárlói. A lakossági befektetők számára ugyanakkor léteznek olyan megoldások, amelyekkel közvetett kitettséget szerezhetnek. Az év elején a világ első, katasztrófa-kötvényekbe fektető ETF-je (tőzsdén kereskedett alap) debütált a New York-i Értéktőzsdén, így az alapkezelők mostantól összevonhatják a befektetői hozzájárulásokat katasztrófa-kötvények vásárlására. Az EU-ban ezeket az eszközöket a nem professzionális befektetők nehezen érik el, de közvetett kitettség UCITS-en, egyfajta befektetési alapon keresztül lehetséges.
Johannes Schahn, a Mayer Brown társult ügyvédje, aki adósságkibocsátási tanácsokkal foglalkozik, ezt mondta: „A kibocsátott tényleges katasztrófa-kötvényt sem egy amerikai, sem egy uniós kisbefektető nem tudja egyszerűen megvenni.” Azt is megjegyezte: „Ezeket csak minősített befektetőknek kínálják, de időnként előfordul, hogy befektetési alapok teljesen vagy részben katasztrófa-kötvényekbe fektetnek.”
Az ESMA állást foglal
Az értékpapírok előnyei ellenére elérhetőségük az EU-ban a következő években tovább szűkülhet. Ennek oka az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) idén nyáron az Európai Bizottságnak küldött jelentése, amely azt javasolja, hogy a katasztrófa-kötvényeket ne vegyék be az UCITS-be. A piacfelügyelet azt is egyértelművé tette, hogy az UCITS csak legfeljebb 10 százalékos mértékig, kis közvetett kitettséget tarthat ezekben az eszközökben.
Bár az ESMA ajánlása vitákat indított a katasztrófa-kötvények nem professzionális befektetőkre jelentett kockázatairól, Kian Navid, az ESMA befektetéskezelési területért felelős vezető szakpolitikai munkatársa az Euronewsnak elmondta, hogy a Bizottságnak küldött tanács nem minősíti az ilyen befektetéseket. Navid így magyarázta: „Nem arról van szó, hogy az ESMA műszaki tanácsa elvi alapon a lakossági befektetők katasztrófa-kötvényekhez való hozzáférése ellen foglalna állást. A tanács nem azt hivatott megmondani, mi jó vagy rossz befektetés, hanem adatokat és kockázatelemzéseket szolgáltat az Európai Bizottság számára.” Azt is hozzátette: „Elvi szinten azonban, ha az UCITS-et 10 százaléknál nagyobb mértékben megnyitnák az alternatív eszközök előtt, például a katasztrófa-kötvények előtt, azzal kockáztatnák az UCITS és az alternatív befektetési alapok (AIF-ek) közötti határ elmosódását.”
A Bizottság döntése még várat magára, és 2026-ban nyilvános konzultációkat és további piacelemzést is tartalmaz majd. Ettől függetlenül még kérdés, vonzóak lesznek-e Európában a katasztrófa-kötvények.
„Ez egy olyan termék, amely az amerikai piacon már meghonosodott, Európában viszont kevésbé” – mondta Patrick Scholl, a Mayer Brown partnere. „Nem tudom, van-e itt sok érdeklődő befektető... Ha viszont több, katasztrófák által vezérelt fejleményt látunk a régióban, Európában is több ilyen termék jelenhet meg.”