Az emelkedő hőmérséklet és a szélsőséges időjárási események várhatóan globális hatással lesznek a mezőgazdaságra.
HIRDETÉSAz egyre emelkedő átlaghőmérséklet 2035-ig évente akár 3,2%-kal is megnövelheti az élelmiszer-inflációt, az általános inflációt pedig évente 1,18%-kal – áll a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmányában.
A tudósok azt vizsgálták, hogy az olyan éghajlati tényezők, mint a magas hőmérséklet és a szélsőséges esőzések hogyan befolyásolták az inflációt a történelmi adatokban, de arra nem terjedt ki az elemzés, hogy mely élelmiszereket érintette ez a legnagyobb mértékben.
"Több mint 27 ezer adatot vizsgálva azt találtuk, hogy a hőmérséklet emelkedése növlte az élelmiszerárakat, különösen a forró régiókban és évszakokban" - mondta Dr. Max Kotz, a tanulmány egyik szerzője.
"A jövőbeli éghajlati feltételek mellett ezek a hatások jelentőssé válhatnak, 2035-ig évente körülbelül 1-3 százalékponttal növelhetik az élelmiszer-inflációt, ami veszélyezteti a központi bankok, például az EKB árstabilitási törekvéseit, amelyek célja, hogy az inflációt 2% alatt tartsa."
Eközben az általános infláció évente átlagosan 0,32-1,18 százalékponttal emelkedhet globálisan – a tanulmány szerint.
Az emelkedő vagy instabil árak veszélyeztetik a gazdasági és emberi jólétet, valamint a politikai stabilitást - állapította meg a jelentés, arra hivatkozva, hogy a 2021-2022-es megélhetési költségválság az ENSZ szerint további 71 millió embert taszított szegénységbe világszerte.
Az éghajlatváltozás okozta infláció a gazdag és szegény országokat egyaránt érinti
A globális felmelegedés várhatóan mind a magasabb, mind az alacsonyabb jövedelmű országokban hatással lesz az élelmiszer-inflációra és az általános inflációra.
A hőmérséklet emelkedésével az infláció emelkedik, mégpedig a nyáron és az alacsonyabb szélességi fokokon fekvő forró régiókban a legerősebben, ahol egész évben fennmarad. Emiatt - a tanulmány szerint - a globális dél, különösen Afrika és Dél-Amerika jobban érintett lesz.
Eközben a magasabb szélességi fokokon erős szezonalitás figyelhető meg, amely nyáron tetőzik.
A jelentés szerint a havi átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése akár egy évig is hatással van az árakra, csakúgy, mint a többlet eső, de az árakra gyakorolt hatások csak rövid ideig tartanak, ha azok a "többlet" szárazságból erednek.
A tanulmány alaposan megvizsgálta a 2022-es rendkívül forró európai nyarat, amikor a hőség és az aszály széles körű hatással volt a mezőgazdaságra és a gazdaságra.
"Becsléseink szerint a 2022-es nyári extrém hőség körülbelül 0,6%-kal növelte az élelmiszer-inflációt Európában. A 2035-re előre jelzett jövőbeli felmelegedés akár 50%-kal is felerősítheti az ilyen szélsőségek hatásait" - tette hozzá Kotz.