Az ukrajnai háború elindítása vízválasztó pillanat volt, amely mindent megváltoztatott az EU-ban. Így az Unió helyzetéről szóló tavalyi beszéd elsősorban az Ukrajna elleni háborúnak és annak következményeinek volt szentelve.
Mit ígért egy éve a Bizottság elnöke, és ehhez képest mi történt? Az Euronews elkészítette a házi feladatot!
Ursula von der Leyen szankciókat ígért Moszkva ellen, és teljesítette: árplafon van az orosz olajra és a kritikus technológiát exporttilalom sújtja.
De a háború még mindig tart, és egyes elemzők szerint még többre van szükség.
"Azt gondolom, hogy amit lehet és kell tenni, az az előrelépés Ukrajna uniós tagsága ügyében, hogy vajon mit jelent ez, például hogy sokkal több támogatást kell nyújtani Ukrajnának, hogy fel tudjon készülni az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Ez az, amiben valójában nem haladunk" - értékelt Janis Emmanouilidis, az Európai Politikai Központ (EPC) tanulmányi igazgatója.
Ez szétválasztás soha nem történt meg, és a villamosenergia-piacnak a Bizottság által javasolt nagy reformja még mindig függőben van a tagállamok közötti eltérő nézetek miatt.
De az energiaárak csökkennek és ez csökkenti az orosz gáztól való függőséget.
"Ha a tavalyi évet nézzük, sok minden történt, és a napirendet is nagyon átrendezték az események. Tehát ha visszatekintünk a tavalyi évre, ott volt az energiaválság. Sok aggodalomra adott okot például a gáz ára. A Bizottság ígéretet tett a válság elleni küzdelemre és az árak csökkentésére. Bizonyos értelemben ez meg is történt" - magyarázta Eric Maurice, a Robert Schuman Alapítvány brüsszeli irodájának vezetője.
A zöld megállapodás továbbra is a Bizottság legfontosabb prioritása, amely megpróbálta előremozdítani a dolgokat, például a fosszilis tüzelésű járművek fokozatos betiltását 2035-ig.
Van azonban némi fáradtság, és a jogalkotási szöveg egy részének végrehajtása most már nehezebbnek tűnik.
"Azt látjuk, hogy egyre erősödik a vita arról, hogy mit kellene tennünk, mit engedhetünk meg magunknak, és sok politikai vita folyik arról, hogy milyen kompromisszumok lehetnek, különösen olyan időkben, amikor a gazdaságokra nyomás nehezedik. Látjuk tehát, hogy összességében mind globális, mind európai szinten egyre nehezebb kezelni az éghajlatváltozás következményeit, és ez uniós szinten is érezhető" - vette vissza a szót Janis Emmanouilidis.
A migrációval kapcsolatban a Bizottság azon dolgozott, hogy megtalálja a megfelelő egyensúlyt a szolidaritás és a felelősség, a határok megerősítése és a migránsok szétosztása között.
Bár a megegyezés már az asztalon van, de még nem értünk célt.
"Egy kompromisszum van terítéken, de tudjuk, hogy sok ország, sok kormány nem boldog amiatt, mert frontországok, vagy mert nem akarják, hogy migránsok érkezzenek az országukba. Szóval nehéz lesz mindenkit kielégítő megoldást találni. De ennek a tervnek az volt a célja, hogy felkészítsen a következő válságra, és bizonyos értelemben már a következő válságban vagyunk. Tehát nagyon gyorsan kell cselekedni. Ellenkező esetben nő a nyomás, és még nehezebb lesz megállapodásra jutni" - értékelt ismét Eric Maurice.
Ursula von der Leyen szerdán az Európai Parlamentben tartandó beszédében várhatóan számba veszi a Bizottság eddigi előrehaladását, és felvázolja, mit kíván elérni a júniusi európai választásokig.