Az Identitás és Demokrácia frakciója a 4. legnagyobb lehet az Európai Parlamentben az Euronews és az Ipsos felmérése szerint. Sorozatunkban bemutatjuk az EP pártcsaládjait, és azt, hogy milyen szereplésre számíthatnak a júniusi voksoláson.
HIRDETÉSJúnius 6. és 9. között rendezik az európai parlamenti választásokat, amelyeken az unió 27 tagállamának polgárai 720 képviselői helyről döntenek. Sorozatunk hatodik részében az Identitás és Demokrácia (Identity and Democracy) pártcsaládot mutatjuk be.
A radikális jobboldali Identitás és Demokrácia frakció 2019-ben alakult a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport (ENF) helyébe lépve. A képviselőcsoport elnökének az olasz Marco Zannit választották meg.
Nyolc országból 58 képviselője van az Európai Parlamentben, ezzel a hatodik a frakciók rangsorában. A pártszövetség tagja például Németországból az Alternatíva Németországnak (AfD), Franciaországból a Nemzeti Tömörülés (RN), Olaszországból a Liga, Ausztriából a Szabadságpárt (FPÖ), Belgiumból a Flamand Érdek (VB).
A nemzeti parlamentek hatáskörét növelnék
Honlapja szerint az ID képviselőcsoport az EU "demokratikus deficitjét" kívánja kezelni: a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólást kell biztosítani az uniós döntéshozatalba, és tiszteletben kell tartani a demokratikusan tartott népszavazások eredményeit.
A pártcsalád úgy véli, minden európai nemzetnek jogában kell állnia, hogy saját szükségleteinek megfelelően határozza meg saját politikáját, az EU-nak fel kellene hagynia a tagállamok belügyeibe való beavatkozással.
Azt is hangsúlyozza, hogy a nemzeti identitásokat tiszteletben kell tartani, és meg kell őrizni. Ezért ellenzi az ellenőrizetlen tömeges bevándorlást és egy olyan nem európai ország, mint Törökország esetleges uniós csatlakozását.
Az ID szerint minden nemzetnek joga van megvédeni, ellenőrizni és felügyelni saját határait, és az Európai Uniónak többet kellene tennie az illegális, bűnöző bevándorlók visszaküldéséért származási országukba.
Belviszály a frakcióban
2024 elején komoly feszültségek alakultak ki a tagpártok között egyesek szélsőséges megnyilvánulások miatt. A francia jobboldali populisták vezetője, Marine Le Pen élesen elhatárolódott az Alternatíva Németországért (AfD) párttól.
A Nemzeti Tömörülés volt elnöke arra a potsdami találkozóra reagált, amelyen egyes AfD-politikusok neonácikkal és szélsőjobboldaliakkal egyeztettek bevándorlók – köztük német állampolgárságot szerzett migránsok – Németországból való kitoloncolásáról ("remigrációjáról").
Marine Le Pen emellett azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti az AfD-vel közös frakciójukat az Európai Parlamentben. Ennek még nagyobb nyomatékot ad, hogy a pártcsoportnak az RN jelenlegi elnöke, Jordan Bardella az alelnöke.
Le Pen 2027-ben negyedszer is indulni akar a francia elnökválasztáson, ezzel is függhet össze, hogy az AfD-vel ellentétben egyre mérsékeltebbé válik.
Az AfD különböző kísérletei, hogy megnyugtassák francia kollégáikat, mindeddig eredménytelenek voltak, az RN ragaszkodik ahhoz, hogy az AfD-nek többet kell tennie azért, hogy elhatárolódjon a potsdami javaslattól.
Orosz befolyás
Alexander De Croo belga miniszterelnök a múlt héten közölte: a belga hírszerző szolgálatok megerősítették egy olyan oroszbarát hálózat létezését, mely több európai országban is tevékenykedik, és hogy büntetőeljárást indítanak gyaníthatóan korrupt EP-képviselők ellen.
Csehországban is vizsgálatot indítottak, miután a cseh titkosszolgálat március végén kiderítette, hogy hat európai ország politikusai részei voltak egy moszkvai propaganda-hálózatnak. Az ügynek magyar szála is van.
Németországban az AfD EP-listavezetőjét, Maximilian Kraht és a második helyen szereplő Petr Bystront vádolja a hírszerzés azzal, hogy pénzeket kaptak a Putyin-közeli ukrán oligarcha, Viktor Medvecsuk hálózatától, és hogy az oroszbarát platformnak, a Voice of Europe-nak adott interjúkon keresztül az orosz narratívát népszerűsítsék.
Mindkét AfD-politikus régóta kapcsolatban áll Medvecsukkal, akit propaganda terjesztéséért szankcionáltak, és aki szerepet játszott Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójában is.
Franciaországban tavaly a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülést vádolták meg azzal, hogy Vlagyimir Putyintól kapott pénzt a kampányához.
Szövetségesek kerestetnek
Az Euronews/Ipsos felmérése szerint a radikális és euroszkeptikus jobboldali pártok jelentős erősödésre számíthatnak az európai parlamenti választásokon. A közvélemény-kutatás szerint az Identitás és Demokrácia csoport 81 képviselői helyet szerezhet meg, ez 22-vel több mint az öt évvel ezelőtti választások után (most 720 EP-képviselőt választanak 705 helyett). A márciusi adatok szerint ezzel nemcsak a Konzervatívok és Reformereket (ECR) előzné meg, hanem a Zöldeket is, ezáltal a negyedik legnagyobb frakciót hozhatná létre.
HIRDETÉSA Néppártból (EPP) való kilépés óta a Fidesz nem csatlakozott egyik EP-képviselőcsoporthoz sem. Az ID februárban jelezte, hogy szívsen látná soraiban a magyar kormánypárti képviselőket.
Az európai parlamenti választások közeledtével az Identitás és Demokrácia csoport kinyújtja karjait az Orbán Viktor vezette Fidesz felé, hogy csatlakozzon a csoporthoz - erről Gunnar Beck ID-alelnök, a német AfD politikusa nyilatkozott az Euractivnak adott interjújában.
Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés ID-csoportjának az elnöke ugyanerről beszélt: "Nagyon támogatjuk, hogy a Fidesz csatlakozzon az ID-hez. Orbán Viktor és Marine le Pen között erősek a személyes baráti szálak, ahogyan a magyar Fidesz képviselőivel is szoros a kapcsolatom. Természetesen reméljük, hogy csatlakoznak a frakcióhoz" – mondta.