A lengyel szavazóknak alig több mint a fele vett részt a vasárnapi helyhatósági választások első fordulóján. A főváros a kormány politikusa kezében maradt, a legtöbb helyen viszont második fordulót kell tartani. A választás egyfajta "tesztüzem" az európai parlamenti választások előtt.
HIRDETÉSA vasárnapi voksoláson a lengyel választópolgárok 51,5 százaléka járult az urnákhoz, ami a 2018-as 54,9 százalékos részvételhez képest kevés, ha pedig a 2023-as októberi parlamenti választás részvételi arányával vetjük össze az eredményt, akkor már-már elenyésző az adat: a Donald Tusk vezette koalíció ugyanis egy 74,38 százalékos részvételi arányú választást követen alakíthatott kormányt, ilyen magas részvétel pedig 1989 óta nem volt egyetlen lengyelországi választáson sem.
A lengyelek többsége szerint egyetlen választás sem függetleníthető az európai ügyektől, és minden európai választás hatással van a helyi választásokra. Egy választó az Euronews helyszíni riporterének azt mondta, hogy ő mindig azokra szavaz, akik elfogadják, hogy a lengyelek Európához tartoznak, számára ugyanis ez a hovatartozás nyilvánvaló, egy másik voksoló pedig mindehhez hozzátette, hogy ő éppúgy tekint magára lengyel, mint európai uniós állampolgárként.
Alacsony részvétel, enyhe különbség
A korábbi kormányzó, jelenleg fő ellenzéki erőként politizáló Jog és Igazságosság (PiS) párt a szavazatok 33,7 százalékát kapta vasárnap a helyhatósági választások első fordulójában, a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) pedig a voksok 31,9 százalékát szerezte meg. Noha szavazatarányban a PiS a jobb, az IPSOS közvéleménykutató által készített exit poll eredményei szerint a 16 lengyelországi vajdaság közül a Polgári Koalíció tízben, a Jog és Igazságosság pedig hatban győzött. Az önkormányzati koalíciók alakításakor a Polgári Koalíció feltehetőleg más kormánykoalíciós partnerekkel lép majd szövetségre, így több mint tíz vajdaságot is irányíthat majd.
Euroszkepticizmus és erősödő jobboldal
Az Euronews riporterének nyilatkozott egy euroszkeptikus lengyel fiatal, aki emlékeztetett, hogy "bár Lengyelország az Európai Unió tagja, de ne felejtsük el, hogy a Brexit is megtörtént."
Az Ipsos által az Euronews számára készített felmérés szerint a jobboldali pártok egyre erősödnek és egyre népszerűbbek Európában, a tendenciát tekintve viszont épp Lengyelország lehet a kivétel, noha erről pontosabb képet festhet a soron következő EP-választás.
"A legfontosabb, hogy minél hamarabb megkezdjük a kampányt az uniós választásokra - mondja Malgorzata Molęda-Zdziech, a Varsói Közgazdasági Főiskola professzora, aki szerint először egy tájékoztató kampányra van szükség, mely megmutatja, hogy Lengyelország mit ad Európának azzal, hogy az unió tagja, és ugyanígy mit nyer visszafelé az Unió tagjaként. Molęda-Zdziech hozzátette: - Úgy gondolom, hogy a lengyel nők és férfiak megfeledkeznek a demokrácia minőségével kapcsolatos alapvető kérdésekről. Gondoljunk csak bele, az uniós intézményeknek köszönhető, hogy Lengyelországban nem sikerült lerombolni a jogállamiságot.”
Varsóban nem kell második fordulót tartani
Az exit pollok alapján Varsóban Rafal Trzaskowski főpolgármester, a Polgári Koalíció jelöltje győzött az első fordulóban, és a Polgári Koalíció által támogatott független jelölt győzött Gdanskban és Katowicében is. Három nagyvárosban, pontosabban Krakkóban, Wroclawban és Rzeszówban április 21-én második fordulót kell tartani, mivel itt egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát.
Donald Tusk kormányfő az exit pollok eredményeinek kihirdetése utáni sajtótájékoztatón a "nap hírének" nevezte Trzaskowski 59,8 százalékos győzelmét, és közölte, hogy párszövetsége vasárnap megismételte az októberi parlamenti választásokon elért győzelmet.
Győzelemről beszélt Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság elnöke is, aki kijelentette, hogy a pártja által elért eredmény mutatja, hogy ha most tartanák meg a parlamenti választásokat, akkor pártja "talán hatalomra kerülhetne. A parlamenti választások viszont még odébb vannak, erre még három évet várni kell, így most elsősorban a júniusi EP-választásokon, majd a jövő évi elnökválasztásokon kell győzni" - tette hozzá Kaczynski.
Az első forduló végleges eredményeit az országos választási bizottság legkésőbb szerdára ígérte. "A tavaly októberi parlamenti választásokon elért rekordrészvételi arány után úgy tűnik, hogy a választási motiváció alábbhagyott, így kihívást jelenthet a lengyelek mozgósítása a közelgő uniós választásokon való részvételre" - tette hozzá az Euronews riportere, Magdalena Chodownik.