A nyugati terrorelemzők szerint az orosz titkosszolgálatokat szinte egészében az Ukrajnával és a belső ellenzékkel szembeni tevékenységekre hangolták rá, és emiatt fenyegető rések nyíltak a biztonsági pajzson.
HIRDETÉSAz Ukrajna elleni agresszióra koncentráló orosz szakszolgálatok megfeledkeztek a szunnita iszlám fundamentalistákról, akiknek Oroszország továbbra is az egyik fő ellenségnek számít.
Felfogásuk szerint Moszkva, Washington és Teherán egy táborban vannak, és a terroristák mit sem törődnek ezen országok geopolitikai ellentéteivel, mert a sátáni erők színjátékának tartják a felszíyni ellentéteket – állítja több terrorelhárítási szakértő.
Nem mellékes tényező, hogy az elmúlt években számos nyugati országban meghiúsultak az iszlamisták terrorkísérletei a helyi titkosszolgálatok megelőző és felderítő tevékenységének eredményeként, viszont Oroszországban nem ütköztek jelentősebb akadályokba.
Mint megírtuk, az amerikai hírszerzés 2023 novembere óta kapott információkat arról, hogy iszlamista csoportok orosz területeken terveznek csapásokat mérni, ami márciusban be is következett Ingusföldön. Az Egyesült Államok ezt jelentette az orosz hatóságoknak, és nyilvános figyelmeztetést adott ki saját állampolgárainak.
Három nappal a terrortámadás előtt a biztonsági szervezetek vezetői előtt Vlagyimir Putyin ezeket a figyelmeztetéseket „teljes zsarolásnak” és „provokatív kijelentéseknek nevezte, amelyek célja a társadalom megfélemlítése és destabilizálása”.
Putyin elnöksége során iszlám terroristák többször is szerveztek támadásokat Oroszország és polgárai ellen, de ez nem váltott ki kellő aggodalmat
Mégis, az elmúlt években az orosz titkosszolgálatok teljesen más kérdésekkel voltak elfoglalva. Mark Galeotti, egy biztonsági szakértő szerint, aki orosz hírszerzéssel is foglalkozik, úgy látja, hogy az FSzB egyértelműen rosszul választotta meg a prioritásait. A rossz döntések során a szuperszervezet fő forrásait az Ukrajna és a belső ellenzék elleni harcra fordították, de ezeket a vezető szempontokat természetesen felülről írták elő a számukra.
A Kreml által külső és belső ellenségként megjelölt személyek és csoportok elleni műveletek mellett a hatóság többezer titkosszolgálati tisztet küldött ki a megszállt kelet-ukrajnai területek hálózati kiépítésére és az Ukrajnával rokonszenvezők felkutatására is.
Az nem kérdés, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben az FSzB mély tapasztalatokat halmozott fel a kaukázusi szélsőségesekkel szemben, de Közép-Ázsia, vagyis az egykori Szovjetunió elszakad országai inkább vakfoltnak bizonyultak a látóterükben.
Ezekben a körzetekben viszont az elmúlt évtizedben az iszlamisták folyamatosan és aktívan toboroznak támogatókat, amit nagyon nehéz lekövetni, kivált ha nem is próbálják, mert mással vannak elfoglalva – mondja Galeotti.
A The Wall Street Journalnak nyilatkozó európai hírszerző ügynökségek ismertetése szerint az elmúlt időszakokban több olyan kísérletet akadályozta meg, melyeknek résztvevői között közép-ázsiai bevándorlók is szerepeltek. Ugyanezt erősítette meg Emmanuel Macron francia elnök is, aki kijelentette: „Ez a csoport, amelyről úgy tartják, hogy részt vett a Moszkva elleni támadásban, az elmúlt hónapokban számos kísérletet tervezett a mi földünkön”.
Az ISIS Moszkvával szembeni csapása annak is a következménye, hogy megnőtt a nyugaton meghiúsított tervek száma, és figyelműket ismét külső műveletekre összpontosították - vélekedik erről Lucas Webber, a fegyveres konfliktusokat nyomon követő Militant Wire társalapítója, aki a növekvő veszélyekre már januárban figyelmeztett.
A terroristák könnyedén tudtak támadást végrehajtani Oroszországban, ahol a hírszerző szolgálatokat és a hadsereget szinte egészében mozgósítják az Ukrajnával vívott háborúra – mondja Vera Mironova, a Harvard Egyetem Davis Központjának munkatársa, aki az egykori szovjet köztársaságok iszlamista terrormozgalmait tanulmányozza. Szerinte Moszkva viszonylag könnyű és kényelmes célpont volt a számukra.
Véleményét támasztja alá a Telegram csatornán többek által megerősített értesülés, hogy a Crocus Hall-t védő biztonsági szolgálat nem használta a fegyvereit a lövöldözés megkezdése után, egyes tagjai pedig jelen sem voltak.
Transznacionálissá növekvő fenyegetés
Moszkva flörtölése a Hamász terrorcsoporttal, vagy az Afganisztánban hatalomra került tálibokkal épített kapcsolatai egyáltalán nem befolyásolják az ISIS-t. Értékelésük szerint a tálibok nem elég radikálisak, és nem állnak készen a hitetlenek elleni küzdelemre. Ennek szellemében számos merényletet követtek el vagy kíséreltek meg tálib vezetők ellen.
Emellett élénken emlékeznek Oroszország beavatkozására az ISIS elleni harcba Szíriában, és dühödten figyelik Moszkva széles barátságát Iránnal. Ellenségképükben az ujgurokat elnyomó Kína is helyet kap, amely ellen szintén próbálkoztak már beszivárgási kísérletekkel.
Az ISIS-K még orosz nyelvű propagandagépezetet is beindított, például Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban, hogy támogatóit Oroszország megtámadására ösztönözze. 2022 szeptemberében a csoport által kiküldött öngyilkos merénylő kísérelt meg terrortámadást a kabuli orosz nagykövetség ellen.
Hiú remény azt várni, hogy elismerik Oroszországot a globális dél vezetőjének
„Az ISIS doktrínája szerint Oroszország ugyanolyan rossz, mint az Egyesült Államok, Kína és Irán” – erősíti meg Asfandyar Mir, az Egyesült Államok Békeintézetének vezető munkatársa. „Az ISIS-K egyre inkább a külföldön végrehajtott támadásokra támaszkodik, amelyek jelentős tömeghatást fejtenek ki, nagy horderejű eseménnyé válnak, és joggal emelik sokak szemében a világ vezető dzsihadista mozgalmává.”
A szakértők számára ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Kreml kudarcát és képtelenségét egy iszlamista terrortámadás megakadályozására igyekszik majd ukránellenes érzelmek szítására felhasználni.
HIRDETÉSPutyin a Crocus-esemény utáni televíziós beszédében egyetlen szó sem ejtett az iszlamistákról (később megtette), pedig az FSzB addigra már bemutatott egy beszélgetést az egyik elfogottal, egy közép-ázsiai lakossal. Putyin arra koncentrált, hogy a terroristák Ukrajna felé indultak, ahol állítólag „ablakot” készítettek elő számukra a határátlépésre.
Az orosz elnök jelenleg azt az irányt tartja, hogy nem az a legfőbb kérdés, hogy kik voltak, hanem hogy ki mozgatja őket. Az egyelőre kérdés marad, hogy Moszkva tesz-e intézkedéseket a fokozódó iszlamista veszély elhárítására és a közvélemény megnyugtatására.
Hivatkozások
The Guardian
The Wall Street Journal
The Financial Times
Telegram